Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 1. szám - Pákolitz István: Évgyűrűk (Vers)
PÁKOhlTZ ISTVÁN ÉVGYŰRŰK (Lírai rajz a gyerekkorról) — Részlet — Hát én is folytattam a divatot, mit űztek hasonszőrű társaim: e9V-egy jobbmódú családhoz betérve nap-napra másutt kértem az ebédet. A jezsuita gimnázium féltett a sok csavargástól; a vacsorát egy kis bögrében délben hazavittem, így lettem külön-kaszt: bögrésdiák, és így vett tudomásul a világ. Hétfő-vasárnap: pontosan jegyeztem az órarenden, hogy ki van soron, — és álmaimban még ma is rovom a napokat, vagy arról álmodom, hogy a szombatot vasárnapnak néztem; ügyetlenül farotok ki az ajtón, cseléd vihog, eláll a szívverésem; — a gyakran visszatérő tévedésben a balfogás fájt, nem az alamizsna, amit a Krisztus szent nevében kaptam kerek tizennégy évig, szakadatlan! Ezért, barátom, ne csodálkozz rajtam: hírből se ismert osztályharc helyett a plébánián jó húslevest ettem s a Grosszmann úrnál finom sülteket; úgy éltem, ahogy éppen lehetett: plakátragasztó, bíró, tanár, ügyvéd adott ebédet, s a Tóth Julis néne tejfölös bablevesét ma is érzem, 4 ÉLETÜNK 49
