Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Barabás László - Z. Szabó László: Lakatos József kiállításáról
A gyűjtést mindvégig támogatta Kiss Gyula, a megyei tanács elnökhelyettese, aki még osztályvezető korában ezt a munkát elindította. A munka nagyrészt befejeződött, az adatok térképre rögzítve, feldolgozva,, kiadásra készen állnak. Hathatós és eredményes segítséget kaptunk a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetétől, különösen Végh József kandidátustól, az intézet tudományos munkatársától, aki szakértelmét, tudását szívesen bocsátotta rendelkezésünkre. Ilyen jellegű és mérvű munka tudomásunk szerint még egy megyében sem folyt, s ezért rendezte a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete és a megyei tanács végrehajtó bizottsága az ünnepi ülést. Először Tamás Lajos akadémikus, az Akadémia I. osztályának titkára, majd Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium főosztályvezető helyettese köszöntötte a gyűjtőket, ezután Hadrovics László, az Akadémia levelező tagja tartott előadást „Történelem és művelődés a földrajzi nevekben” címmel. Az ülés második részében Zalaegerszeg város tanácsának elnöke átadta Fais Dezső Kossuth-díjas akadémikus, ny. egyetemi tanár, nyelvtudós díszpolgári oklevelét. A város e neves szülöttjét április 14-én a városi tanács díszpolgárává választotta. Az ünnepelt helyett az oklevelet öccse, Pais István egyetemi docens vette át, majd Bárczi Géza Kossuth-díjas akadémikus, egyetemi tanár, Benkő Lóránd egyetemi tanár és Lórineze Lajos kandidátus köszöntötték az ünnepeltet, aki magnetofonszalagom küldte el szelleme frisseségéről, töretlen munkakedvről tanúskodó köszönetét. Végül Bárczi Géza olvasta fel Pais Dezső legújabb tanulmányát. Este népes hallgatóság előtt Derne László, Fábián Pál és Lőrincze Lajos kandidátusok tartottak nagy érdeklődéssel kísért nyelvészeti előadásokat. Németh József LAKATOS JÓZSEF KIÁLLÍTÁSÁRÓL Hatodik alkalommal adott hajlékot a győri Műcsarnok Lakatos József önálló kiállításával helyi festő képeinek. Minden ilyen alkalom érdekes felmérésre nyújt lehetőséget. Segít tisztázni elvi, szemléleti kérdéseket, és választ ad arra is, hogy e táj alkotói milyen helyet foglalnak el Nyugat-Dunántúl és egyben az ország képzőművészeti életében. Ezen kívül érdemes figyelni közönségünk reagálását is a különböző korú, felfogású és eltérő festői forma- nyelvvel rendelkező művészeink bemutatkozásaira. Lakatos kiállítása nem tartozik a nagy közönségsikerek közé, komolysága, korszerűsége ellenére sem. Tárlatlátogató közönségünk sajnos eléggé heterogén szemléletű. Kiállításaink látogatóinak legnagyobb része igényli ugyan a tartalmas, kulturált, jó művészetet, de korlátozott lehetőségei, izoláltsága miatt még nem jutott túl a lefestő festészet, tehát az impresszionizmusból és a posztimpresszionizmusból táplálkozó festői koncepciókon. Lakatos más festői világot épít magának. Valóságosan épít, hiszen erőteljes konstruktív képeit szinte meg kell szerkeszteni. Itt nem az optikai látvány egyszerű visszaadásáról van szó, hanem egy tudatos képépítő munkáról, amelyet nem a valóság optikai és logikai törvényei irányítanak első152
