Életünk, 1964 (2. évfolyam, 1-3. szám)
1964 / 2. szám - HAZAI JEGYZETEK - Németh József: Zala megyében befejeződött a földrajzi nevek gyűjtése
HAZAI JEQYETEK ZALA MEGYÉBEN BEFEJEZŐDÖTT A FÖLDRAJZI NEVEK GYŰJTÉSE Jelentős tudományos eseményre került sor május 10-én, a Szakszervezetek Zalaegerszegi Művelődési Házának üléstermében. A Magyar Tudományos Akadémia és a megyei tanács végrehajtó bizottsága közös ünnepi ülést tartott abból az alkalomból, hogy Zala megyében befejeződött a földrajzi nevek gyűjtése. Az erre vonatkozó terv 1961-ben merült fel első ízben. Barabás Jenő egyetemi adjunktus, néprajzkutató, megyénk szülöttje terjesztette elő az erre vonatkozó fontos javaslatot. Hadnagy László, a megye akkori elnök- helyettese, továbbá a megyei művelődésügyi osztály, a múzeumi szakemberek a legnagyobb megértéssel támogatták az ügyet. A szocialista építés, különösen a mezőgazdaság szocialista átalakítása során a régi egyéni gazdálkodás megszűnésével, a tulajdonviszonyok gyökeres átalakításával kapcsolatban egyre gyorsabban feledésbe merül a földrajzi nevek egy része. Ezek összegyűjtése a magyar történet, településéé művelődéstörténet, nyelv- és néprajztudomány és még több más tudományág számára menti meg múltunk sok-sok emlékét. Zala megye vezetői azért is támogatták ezt a fontos tervet, mert hagyományaink megőrzése nemcsak a tudomány érdekeit szolgálja, hanem hazafias nevelésünk egyik segítője, a patriotizmus nemes érzelmeinek ápolója is lehet. Megyénk jelenét meghódító, jövőjét építő népe érdeklődéssel és illő tisztelettel fordul saját múltja felé. Ennek a társadalmi igénynek eleget téve támogatta és támogatja ma is megyénk vezetése a göcseji népi építészet tudományos feldolgozását, belőle szabadtéri múzeum létrehozását, a megye múltját feldolgozó helytörténeti lexikon kiadását, s ezért érezte kötelességének, hogy segítse a földrajzi nevek gyűjtését, gondoskodjék annak kiadásáról is. A tervek valóra váltása 1962 tavaszán kezdődött, amikor a művelődés- ügyi osztály vezetője megbízta dr. ördög Ferenc gimnáziumi tanárt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének segítségével dolgozza ki a gyűjtés terveit, figyelmet fordítva arra is, hogy a gyűjtött anyag egyszerre több tudományág számára is hasznos forrásul szolgálhasson. Így a gyűjtés kiterjedt a hivatalos és népi nevekre, a domborzati viszonyokra, művelési formára, a vizsgált területtel kapcsolatos néprajzi jellegzetességekre, a népi emlékek, esetleges régészeti leletek feljegyzésére is. Igen jelentős tudományos anyag .gyűlt össze, több mint 20 000 értékes adat. Ilyen kiterjedt gyűjtést másfél esztendő alatt csak széleskörű társadalmi összefogással lehetett elvégezni. Összesen 203 gyűjtő dolgozott, közülük 203 pedagógus. A munkában részt vettek idős falusi tanítók, akik más irányú, évek óta folytatott kutatómunkájukat bővítették a földrajzi nevek gyűjtésével, de szép számmal voltak diákok is, akik csak most ismerkedtek e tudományos tevékenységgel. A munka szervezésében, a gyűjtés irányításában, ellenőrzésében és a feldolgozásiban a legnagyobb munkát Ördög Ferenc vállalta. Rajta kívül a szerkesztést dr. Markó Imre Lehel és Kerecsényi Edit végzik. 151
