Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 1. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Grábics Frigyes: Győri "beszélő házak"
ját, a Nevelőket adták elő. De Fejér sem feledkezett meg szülővárosáról és saját ifjúkoráról: a keszthelyi árvákat bőkezűen és rendszeresen támogatta. Ám a győri idillnek hamarosan vége szakad. A legfurább vádak érik, züllött életmódtól gyilkosságig minden. A maga részéről ezekre a rágalmakra annyiban szolgált rá, hogy a megyei tisztújításkor erélyesen kikelt a közéleti szabálytalanságok ellen. A kötekedések elől pedig még inkább munkájába temetkezett. Megírta egy győri költő, Rájnis József életét, legfőbb feladataként a középkori oklevelek kiadására készülődött. Munkatársakat is toborzott az ország minden részéből, s vállalkozásának híre terjedt. így mikor a pesti egyetem könyvtárába új igazgatót kerestek, Fejérre esett a választás. Nem szívesen, de vállalta az új hivatalt, s ott valóban véghezvitte nagy munkáját, a középkori magyar oklevelek kiadását. Felettesei pedig Bécsben szereztek érdemeket áthelyezésével, eltávolítottak Győrből egy tüzes magyart. Öregkori barátjától, Toldy Ferenctől tudjuk, hogy Fejér a győri „hat évre mindenha csak fájdalommal tekintett vissza.” S mikor visszaemlékezett, vajon eszébe jutott-e az a Vas megyei mágnásgyerek, aki vele egy házban lakott, és a gimnázium harmadik osztályába járt? Batthyány Lajos nevét is őrzi a Liszt Ferenc utcai ház márványtáblája. Egy évet töltött Győrött, 1820-ban a gimnáziumot és a rajziskolát látogatta. Ittlétéről az iskolai anyakönyvek tanúskodnak, lakása helyét az emlékezet tartotta fenn. Egyebet nem is tudunk a győri évről. Életadataiból sejtjük, hogy hányatott családi viszonyai s saját zabolátlan természete miatt került Győrbe, s innen is csakhamar tovább. Jóval a diákévek után érte őt is, mint Széchenyit a fordulat, mely a könnyelmű arisztokratát a nemzeti ügy harcosává tette. Mikor Fejér 1843-ban — 77 éves korában — nyugdíjba ment, Deák és Batthyány élete akkor kezdett mozgalmassá válni. Mint a főnemesi és a középnemesi ellenzék vezérei Kossuth útján jártak. Az első felelős kormányban is ott voltak, miniszterelnökként és igazságügyminiszterként, de a fegyveres harcnál megtorpantak. A bukás Batthyányi mégis áldozatul követelte, 1849. október 8-án. Egykori igazgatójuk és lakótársuk. Fejér utolsó művében a történész szemével mérte fel a forradalmat és szabadságharcot; alighanem becsületesen, mert röpiratát az abszolutizmus elkobozta. Mikor 1851-ben meghalt, Deák már Kehidán várta az idők jobbra fordulását. S mikor nyílt az alkalom, kiegyezett. S még élt, mikor emléktáblával jelölték meg a három jeles férfiú egykori lakóhelyét. A ház pedig túlélte Deákot, kiegyezését, a monarchiát is, aztán megérte építtetői osztályának bukását. A Zichy-házat a KIK örökölte. 1959-ben 2 millió 800 ezer forintos költséggel tatarozta, a műemlék jelleg sérelme nélkül a régi Iszap-szárnyat kétemeletesre képezték ki. Azóta 47 családnak ad otthont. Most' már meg lehet békülni a néhai mágnásházzal. IRODALOM: Jenei Ferenc: Régi győri házak. Bp. 1959. - Ferenczi Zoltán: Deák élete. 3 köt. Bp. 1904. - Győr sz. kir. város törvényhatósági bizottsága által . . . Deák Ferenc születésének százados évfordulójára rendezett díszközgyűlésének jegyzőkönyve. Győr, 1903. - Zsidi János: Fejér György. Bp. 1936. - Fejér György: Bevezetés a filozófiára. Buda, 1836. — Fejér György: Nagy Győr jelességei. Tudományos Gyűjtemény, 1820. évf. Vass Bertalan: Horvát István életrajza. Bp. 1929. — Toldy Ferenc: Irodalmi beszédei. 2 köt. Bp. 1888. — Bedy Vince: A győri nemzeti rajziskola története. Győri Szemle, 1930. 144
