Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 3. szám - Dávid József: Felfordulás Szarvasfán (Elbeszélés)
DÁVID JÓZSEF FELFORDULÁS SZARVASFÁN A bajt Kaskötő Kis Péter hozta a falura, aki az aszályos esztendő utáni télen Kemenesaljáról egészen a Hanságig szekerezett Dala Máté komájával egy kis szálastakarmányért. Hogy a jó vásár áldomása közben mit beszéltek és mit nem Kaskötőék a kissárkányi parasztokkal, azt most már nehéz lenne kideríteni, de tény az, hogy igen jó cimboraságot kötöttek. Űgyannyira, hogy Kaskötő Kis Péter egy bizonyos Nagy Elek nevezetű tsz-paraszttal levelezésbe is került. A levelekben Nagy Elek megírta őszintén — mivel a szarvasfai cimborája jól megnézett mindent a kissárkányi közös gazdaságban —, hogy, s mint, mire jutottak. Csak azt nehezményezte az utóbbi levelében nagyon, hogy a vezetőség nem rándul át a Hanságból Szarvasfára, hogy a helyszínen tanulmányozza azt a nagyszerű szarvasmarhatenyésztést, amiről a cimbora annyit ír. Kaskötő Kis Péternek erre aztán dagadni kezdett a melle és szép magyaros vendégszeretettel meghívta egy kis látogatásra a kissárkányi tsz-parasztokat. Mibe kerül ez — gondolta levélírás közben, s egy pillanatig sem hitte, hogy a meghívást a kissárkányi tsz-parasztok komolyan veszik. Akkor kapott a fejéhez, amikor a levél elküldése után egy héttel a tsz- elnök az orra alá dugta a hivatalos papírt, miszerint a kissárkányi parasztok mintegy 35 tagú küldöttsége holnapután látogatást tesz a szarvasfai tsz híres tehenészetében. — Na, ezt ugyan megnézhetik — nevetett kesernyésen az elnök, majd dühösen Kaskötő felé fordult. — Te fogod megmutatni nekik ezeket a híres teheneket. Mert a bejelentésen az áll, hogy te költötted a jó hírüket tavaly télen, amikor ott jártál, aztán meg levélben is. Ne is tiltakozz. Égjen csak a bőr a te képeden. Én itthon sem leszek holnapután. — De hát az ... az nem lehet — dadogott Kaskötő — táviratozni kell azonnal nekik, hogy ... — Aztán mit táviratoznál? — vágott a kétségbeesett kis köpcös ember szavába az elnök — talán azt, hogy ne jöjjenek? — Ügy van. — Aztán miért? — Hát... — Hát, hát. Mert elmentek szabadságra, mi? Vagy kiállításra vitték őket mind egy nemzetközi vásárra. He? Kaskötő Kis Péter vakarta vastag nyakát, aztán így okoskodott. — Hiszen az igaz, hogy a mi falunk országosan híres volt a szarvasmarha 53
