Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A szerelem trilógiája. Vörösmarty-tanulmány
De Schilleren túl is folytathatnánk ezt a sort, akár megtoldva Turóczyt is, és nem kisebb művészi zseni példájával és művével, mint Karl Spitteler Nobel- díjas svájci író-költőnek az Imágójával. De eleve kilátástalan ez az analógia-keresés és a kínálkozó világirodalmi példák felsorakoztatása a Tündérvölgy belső értelmének a megtalálására. Tu- róczy a mű belső tartalmi megoldása helyett inkább kifelé tekint és úgy véli, a Tündérvölgyet helyesebb volna Ellentündérvölgynek nevezni. Ez az Ellen- tündérvölgy, mint negatív pólus tartozik a Zalán futása pozitív Tündérvölgyéhez, „mint fényhez az árnyék, mint világossághoz a sötétség, élethez a halál. Földrajzi helye ott van valahol a pozitív Tündérvölgy közelében, a Heszperidák kertjén, a Herkules oszlopain, az örök Óperencián túl. Bejutni az egyikbe éppen olyan veszedelmes és körülményes, mint a másikba, bejáratukat hasonló vagy azonos szörnyetegek őrzik. Ha az egyik a beteljesült álmok, az időtlen szerelem, az örök szerelem, a beteljesedett ígéret földié, amelyet azért keres fel az ember, hogy birtokába vegye, a másik az örökös halálfélelemben élő, rossz álmoktól nyugtalanított, a természeti katasztrófáknak kiszolgáltatott ősember látomása. Halálország és Sötétország, Ármány és minden ármányok őshazája, alvilági útvesztő, ahonnan csak a nép kiválasztott varázsrontó hősei találnak újra vissza a napfényes „fent” világába, mihelyt teljesítették feladatukat, megölték az alvilág urát, a kincsőrző sárkányt, megszerezték Kolchisz aranygyapját vagy megszabadítottak az elvarázsolt királykisasszonyt... Vörösmarty költészetében egyszerre tűnik fel a két tündérvölgy s egyszerre tűnik el majd belőle. De addig igézetében tartja mind a kettő. Már első elbeszélő kísérletében, a Hűség diadalmában is idéz egy vámpír-jelenetet, a Zalán futása óta pedig minden pozitív Tündérvölgye mögött ott kísért az Ellentündér- völgy, de mindig a végső győzelem esélye nélkül. Az Ellentündérvölgy-képzet egyetlen önálló objekti váció ja a Tündér völgy. Vörösmarty beváltotta ígéretét: olyan világot varázsolt benne az olvasó elé, amelyet „fül nem hallott, a szem meg nem jára”. Most első ízben él a romantikaadta korlátlan szabadsággal. Hőse, Csaba elindul Tündérvölgybe, azaz Sötétségországba, hogy a Nap fiától visszaszerezze halott kedvesét, Jevét. Mesés rémek, ijesztő csodák: sárkány, vadállat, szökőár, csábító tündér, s egyéb varázslat állják útját. Csaba nem ismer akadályt, legyőzi a Nap fiát s diadalmasan tér meg kedvesével, akit feltámaszt halottaiból. Ez a keleti és antik alvilágjárók bevált útja, a babilóniai Istáré, Gilgamesé, aki elmegy a világ végére, oda, ahol az ég gátja összeér az alvilággal, a Nap kapujához, a halál vizéhez, hogy megkeresse a halhatatlanság füvét, az Orpheus útja, a Herakleszé, aki megtöri a halál hatalmát s kiszabadítja kezéből Alkesztiszt..(7) Ehhez még hozzáfűzi Turóczy, hogy Vörösmarty a mesékből kiábrándult modern olvasóval kísérletezik elhitetni a hihetetlent, valószínűsíteni a valószínűtlent. Vajon mindaz, amit a Tündérvölgy tartalmaz csupán a mesék, a mondák, túl az Öperencián csodavilágából, a hihetetlenség és valószínűtlenség világából való, vagy talán mégis van benne realitás? Olyasféle, aminővel a népköltészetben általában és ezen belül a népköltészet ősibb rétegeiben, a mitikusban különösképpen találkozhatunk? Megítélésünk szerint ez az út a járható, az előbbre vivő és a Tündérvölgy megértését segítőbb. 114
