Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)

1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A szerelem trilógiája. Vörösmarty-tanulmány

Mi inkább e lehetséges realitások oldala felől szeretnénk értelmét megközelíteni és nem az eleve valószínűtlenített, az irracionális romantika irányába eltolt és a megoldásnak eleve gátat emelő kiindulások aspektusából. Talán így maradunk hűebbek Vörösmartyhoz és ezen belül magához a Tündérvölgyhöz is.

De mielőtt közelítésünket kezdenénk, vegyük még elő röviden Tóth koncepcióját is a Tundérvölgygyel kapcsolatban. (8) Tóth vitázva Gálos Rezső Etelka- ihlet felfogásával a saját részéről lehetségesnek tartja ezt az élmény-hatást, sőt igazoltnak is. Ez valóban így van, hiszen ezt Vörösmarty levelei messzemenően igazolják. Ez kézen is fekvő, éppen ezért a probléma nem is ez. A probléma az, hogy az ebből az élményforrásból elindított és Tündérvölggyé teljesedett mű a maga fantasztikusnak tűnő képsorozatával mit jelenthet a fogalmi gondolkodás számára, ma és mindenkor, mint költői mondanivaló. Tóth áttekinti ugyan a Tündérvölgy kommentárjait Toldytól napjainkig, utal a népmesékkel való rokonságára és az azon túl mutató romantika álomvilágára, a népi és nemesi-lovagi jelleg keveredésére, a mű irodalmi előfutári szerepére, a nemes ponyva funkcióját betölteni hivatott sajátos műfajára. Tóth szerint Vörösmarty ponyvának szánta volna ezt az „értelmetlen, rosszindulatúan varázslatos, logikátlan, bonyolult, áttekinthetetlen, elkeletiesített” művét.

Azt hisszük, hogy ezt sem tekinthetjük megnyugtató megoldásnak. Vissza kell térnünk magához a Tündérvölgyhöz.

A valószínűleg 1825-ben fogant és 1826-ban íródott Tündérvölgyének Vörösmarty eredetileg a „Csaba utazása” címet adta, s egyben az „ö-magyar rege” címkét akasztotta rá. De hogy mennyire csak ürügy volt e félrevezető megjelölés művén, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a második kiadásában 1833-ban már törölte is ezt.

Ez a lényegtelennek látszó cím moduláló tett igen jelentős dologról tesz árulkodó vallomást. Arról, hogy Vörösmarty nagyon akartan, teljes tudatossággal leplezte az első kiadás idején, 1827-ben még azt, amit azután, később ugyanolyan tudatossággal leplezett is le már a második kiadáskor.

Miért időzünk Vörösmartynak e cím alakító és változtató kedvtelésénél? Fontos okból. Ez első lépés a Tündérvölgy megoldásához.

;,Mit tudtok ti hamar halandó emberek,

Ha lángképzelődés nem játszik veletek?

Az nyit mennyországot, poklot előttetek:

Belenéztek mélyen, s elárriid lelhetek.

En is oly dalt mondok világ hallatára,

Melynek égen, földön ne légyen határa,

Amit fül nem hallott, a szem meg nem jára Azt én írva lelém lelkem asztalára.” (9)

így indulnak a talányos Tündérvölgy bevezető sorai, amelyekben a költő olyan dalt ígér világ hallatára, melynek égen, földön nincs határa. Szem nem látta, fül nem hallotta dolgokról szól e dal. melyet lángképzelődése súg mélyre néző világcsodálkozásának és elámuló lelkének egyaránt.

Mi ez a mennyországot és poklot nyitó, égen, földön határtalan dal? Szokvány-frázissal válaszoljuk meg, azért, hogy ismét jelentést adjunk e szavaknak. Ez a dal: „az örök szerelem dala”. A szerelemben párzó és szerelemmel tel115