Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A szerelem trilógiája. Vörösmarty-tanulmány
mögött meghúzódó lehetséges háttérrel, Vörösmarty életének azzal a szakaszával, amikor az kétségbeesett csalódásában „teljesen visszatért önmagába, a Tündérvölgy világába és megszakadtak a külső világgal való érzelmi rapport- jai”. (4) Ebben keresi az idősebb Vörösmarty összeomlásának okát is, miszerint a férfi Vörösmarty elnyomta önmagában az ifjú Vörösmartyt, és a lélekterületek elnyomása lázadást eredményeztt, „Vörösmarty elnyomott fantáziája — a Tündérvölgy világa — jogait követelte. Az így keletkezett szörnyű belső konfliktusban borult el Vörösmarty elméje. (Természetesen testi okok is nagymértékben hozzájárultak.) Az a harc külső világ és belső világ között, amelyet tanulmányunkban szemléltünk, végül is katasztrófához vezetett.” (5) Vörösmarty sajátságos lélekalkatának és pszichés státusának vizsgálata jelen terveinktől távolabb esik, de mint utaltunk már rá, Szerb Freud felé tekintő vizsgálatánál sokkal érdemibb módon esetleg külön tanulmányt érdemelne. Most Vörösmarty ezen alkotási periódusán belül is csak a Tündérvölgynél kell maradnunk, és ennek belső értelmét keresnünk, amit megítélésünk szerint Szerb segítségével sem találhattunk meg. A továbbiakban Turóczy-Trostlert hívjuk segítségül és vele próbáljuk bejárni ezt az útvesztőt. Hiszen ő is külön tanulmányt szentelt ennek a problémának az Irodalomtörténet 1942-es évfolyama 2. számában: „Amit fül nem hallott, szem meg nem jára” címmel. E címét is éppen a Tündérvölgy bevezető soraiból kölcsönözte. A művet a költő kései megdöbbentő félelmetes lázálmai és látomásai nyitányának találja. Az irracionális romantika iskolapéldájának minősíti a Tündérvölgyet és a Délszigetet. Vörösmarty költői alkatát szembeállítja Goethe és Arany János merőben ellentétes költői alkatával, és a mű bevezető sorainak ősalakját a Bibliáig vezeti vissza. (6) „Azóta a fül nem hallott, szem nem látott világ képzete bejárta a világirodalmat, része lett a keleti és nyugati misztika világkincsének, de lassanként értelmet és funkciót váltott: elszakadt az ősi szent forrásvidéktől és elvilágiasodott. A barokk óta számtalan változatában találkozunk vele. E változatok között, a Vörösmarty hoz vezető úton a legjellegzetesebb az, amely a gondolati líra legnagyobb német költőjének, Schillernek a nevét viseli. Az idealista Schiller a fül nem hallott, a szem nem látott égi hitet, a belső szépet és igazat ajánlja menedékül a hamis illúziókat kergető nemes léleknek, amely hiába várta az aranykort, a boldogságot, a jó s az igazság diadalát a földön: Drum edle Seele entreiss dich dem Wahn Und. den himmlischen Glauben bewahre! Was kein Ohr vernahm, was die Augen nicht sahn, Es ist dennoch das Schöne, das Wahre! Es ist nicht draussen, da sucht es der Tor; Es ist in dir, du bringst es hervor ..(6) 8 ÉLETÜNK 113
