Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Palkó István: A szerelem trilógiája. Vörösmarty-tanulmány
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK PALKÓ ISTVÁN A SZERELEM TRILÓGIÁJA Embertudományi tanulmányok Vörösmartyról A magyar irodalomtudomány nemcsak a világnak, hanem önmagának is adósa még azzal, hogy legnagyobb romantikus lángelméjének, aki már világ- irodalmi mértékkel is mérhető (1), ugyanakkor még hazai viszonylatban is alig föltárt költőjének, a több mint száz év óta halott Vörösmarty Mihálynak problematikus, sőt megoldatlan munkáit, e művek jelentőségéhez méltóan és mérten értelmezze, magyarázza, illetve megmagyarázza. E néhány szerény tanulmány kísérletet tesz némi törlesztésre ebből az adósságból. Három önálló tanulmányból álló sorozatom Vörösmarty Mihálynak három ez ideig sokat ostromolt, de ennek ellenére még megoldatlannak talált művével kíván foglalkozni. A műveket belsőleg közelítve pszichológiai analízisüket és interpretálásukat kívánja nyújtani. A vizsgálatra felvett három mű: a hexametrikus Délsziget c. eidyllion, az alexandrikus formában írt Tündérvölgy c. epyllion és a velük szerves egységet alkotó, drámai formájú filozófiai költemény, az ötfelvonásos mesejáték: a Csongor és Tünde. E három tanulmány a tárgyalt művek megoldása eredményeképpen A szerelem trilógiája címet viseli. A trilógia első részeként tárgyalom a Délszigetet, másodikul a Tündérvölgyet, s végül harmadikul a Csongor és Tündét. Mindhárom mű egy szintézist alkotó művészi pszichológiai tanulmány a gyermekségről, az ifjúságról és a felnőtt korról. In médiás rés ... I. VÖRÖSMARTY: DÉLSZIGET Rajzolatok a gyermekélet tájairól A Délsziget megszületése és megjelenése óta (1826) kemény diója íróknak és irodalmároknak egyaránt. Vörösmarty nagy elő- és kortársa, az ugyancsak európai méretű expresszív racionalista klasszikusunk, Berzsenyi Dániel a Dél- szigetről ezt az őszinte megállapítást teszi: „A tárgy oly végtelen s fejthetetlen allegóriákba van merítve, hogy azt inkább csak sejteni, mint látni lehet, s megvallom, hogy az egész műnek nagyobb része reám nézve érthetetlen.” (2) A kortárs irodalomtörténészek sem igen tudtak a művel mit kezdeni. Toldy egészen „elhibázott” műnek tartja, Gyulai pedig mintegy Berzsenyi és 7 ÉLETÜNK 97
