Életünk, 1963 (1. évfolyam, 1-3. szám)
1963 / 2. szám - Debreczeni Imre: Unalmas paradicsom (Svédországi kaleidoszkóp)
gászással múlathatják felesleges idejüket. A svédek sokat unatkoznak. Lám, a jólét önmagában még nem szórakoztató ... A települések közelében vidáman nyüzsgő gyermeksereg. Jókedvűen integetnek a tovarobogó vonat után. Görbe hokibotjuk sokáig kurkássza az ólomszín eget. Csizmát viselnek. Az apróbbja alig látszik ki a hóból, kezükben mégis úgy áll a hokibot, mintha azzal jöttek volna a világra. Favázas, falusi házak maradnak el, meredektetejűek. Köröttük óriás fenyők, mint néma posztok, az utcára néző ablakok előtt tar élősövénykerítés, a sövényen bogyók és madarak. Tömérdek madár. Meg a madáretetőkön is. Cinkék és más, számomra ismeretlen aprómadarak. A széles országúton lovasfogat. Ritka látvány lehet, mert svéd útitársaim is megcsodálják. A fogat felett gomolygó madárfelhő. Kísérik a lovakat. Most megáll a kocsi, egyik ló farka kényelmesen égnek emelkedik. Köny- nyebbül a paci, indul a szekér. Az úttest szinte megbillen a lecsapó madárnéptől. Elégedett csivogásuk túlharsogja a vonatkerékcsattogást. — Kalács... kalács ... — mormogja egyik svéd úti társam. Odakint húsz fokos hideg, éhesek a svéd madarak ... 3. Enköping Amolyan tizenötezres kisváros, száz kilométernyire Stockholmtól, úgy hasonlít várostestvéreihez, mint tizenkilenc az egy híján húszhoz. Hatemeletes modern lakáspaloták mellett évszázados faházak. A várost parkok csinosítják, de ezekben a parkokban semmi sem található a mi szabályos mértani idomokat utánzó parkjaink mesterkéltségéből. A város építői olyannak hagyták a természetet, amilyen. A svédek szeretik a természetet és a természetességet. A házak ablakszemein hiába keresem a szemérmes függönyt. Autók sem dudálnak, fényjelzéssel közlekednek nappal is. Szinte minden utcasarkon áll legalább egy közlekedési tábla. öltözködésükben elsősorban a célszerűség irányítja a svédeket, vízhatlan, egyszerű felsőruhát viselnek, de a nők itt is Éva lányai. Láttam tűsarkú csizmában botladozó hölgyet a hóbuckás járdán. A gyerkőcök kedvenc ruhadarabja a norland-sapka. Tarka, vízhatlan anyagból készült fejrevaló ez, gyermekfej nagyságú szőrmebóbitával, mely minduntalan viselője arcába hull. Láttukon torzonborz pulijainkra kellett gon- lurkók? Pedig látnak, mert még véletlenül sem ütöttek a szenvedélyesen kergetett hokikorong mellé. dolnom. Csak nem tudom, hogyan láthatnak ettől a szőrgombóctól a svéd A svéd ember állatbarát. A tömérdek tacskó mellett nem egy, pórázon vezetett macskát is láttam. Egyik utcában hatalmas csődület, ember ember hátán. Közéjük kíváncsiskodtam. Régi, rokkant faház körül tolongott a nép. A házat halálra ítélték, de nem bontották le, mint mi szoktuk, felgyújtották. A tömeg — megfelelő távolságból persze — bűvölten meredt a magasba 89
