Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-12-09 / 32-33. szám

erdekli valamelyik partnert a csaladi elet, rosszul banik vele a hazastars, elterdek a neze­­teik, erdeklodesi koriik, egeszsegi problemak. A hazassagok altalaban 10,4 evig tartanak. Az elvalt sziilok 53,9 szazalekanak kiskoru gyer­­mekei vannak. A ferfiak nagyobb hanyada 30-34, a nok tulnyomo resze 25-29 eves kora­­ra szanja ra magat a valasra. Novekszik azon nok szama, akik a valast kezdemenyezik. A 2-5 evig tarto hazassagok a leginkabb vesze­­lyeztetettek. A valasok a leggyakoribbak az alap-, illetve a foiskolai vegzettseguek kore­­ben. A felbomlo hazassagok szama novekszik. Nehezebben elunk A gyermekek nem csupan azert vannak ve­­szelyeztetett helyzetben, mert a szuleik elval­­tak, es a valas utan bizonytalansagban elnek, hanem tobb csaladban attol szenvednek, hogy a szulok tul sokat kovetelnek toluk, az onmeg­­valositas egyik eszkozenek tartjak oket, es nem veszik figyelembe a gyermekek erzelmi, ertek­­es egyeb igenyeit. A szulok es a gyermekek kapcsolataval a szakembereknek tobbet kelle­­ne foglalkozniuk. Az is a felnottek erzeketlensegere utal, hogy az ertekrend megingott, hianyzik a har­­monikus hozzaallas az eletben adodo gondok folyaman, gyakran van ellentetben a hirdetett elv es a valosag. A gyermekekre tul nagy ha­­tassal van a televizio es a video. A csaladnak kotelessege a fiatalokat felke­­sziteni a sajat, onallo eletukre. Kiilonleges je­­lentosege van ebben a felnottek, fokepp a szu­lok peldamutatasanak. Ez es az erzelmek hia­­nya gyakran vezet ahhoz, hogy a fiatalok elide­­genednek a sziileiktol es rossz utra ternek. Pe­­dig egyertelmu: a harmonikus csalad a legjobb megelozd modszer. Csaladjainkban tobb tenyezo befolyasolja a helyes ertekrend kialakitasat: a gyermekek szama, a csalad formaja, a kapcsolatok milyen­­sege, a sziilok foglalkozasa, illetve a munka­­nelkuliseg. Ezeken kiviil az egyes csaladoknak specifikus problemaik vannak: a beveteluktol, illetve a kiadasaik merteketol fuggoen. Az utobbi evekben tobbet koltunk elelemre - de kevesebbet a husra, tejtermekekre, zoldsegre, viszont tobbet a lisztre, kenyerre - novekedtek a lakassal es az egeszsegiigyi ellatassal kapcso­­latos kiadasok. Kevesebb penzt adunk ruhara, cipore, a kozlekedesre es az udulesre is. Orven­­detes viszont, hogy a szukosebb letet a gyer­­mekekkel kevesbe ereztetjuk. A legnehezebb helyzetben a fiatal, kezdd csaladok vannak, de a csonka csaladok es az egeszsegkarosult gyer­­meket nevelok sem elnek jobb korulmenyek kozt. A csaladban igen fontos az ertekrend kiala­­kitasa, de a harmonikus, szilard kapcsolatok ugyanilyen ldnyegesek. Azt nem allithatjuk, hogy a csalad, mint tarsadalmi intezmeny kri­­zisben van. Inkabb az egyes ember, az o ertek­­rendje, erzelmi elete, a kapcsolatai kulturaltsa­­ga van hanyatlofelben, s ez a csaladban vesze­­lyeztetettsegkent nyilvanul meg. tamasnE gAl viola Mit csinalnak delutan? Az alsotagozatos tanuldk szabadidejenek kihaszndldsdt a felnottek dltal meghataro­­zott szabdlyok es a pedagogusok kialakitot­­ta nezetek Jrdnyozzdk eld". A gyermekek viselkedesi normdit, elveit a csalad, az is­­kola es a bardti koruk befolyasolja. Mind­­ezeknek hatasuk van a gyermekek szabad­idejenek szervezesere. Mig a felnott azt tesz, amit akar, kedve szerint szorakozik, a tanulo nem tudja egyedul eldonteni, mit csi­­ndljon. Ezert nagyon fontos, hogy olyan fel­­teteleket teremtsunk szdmukra, hogy erve­­nyesiteni tudjdk elvdrdsaikat. Kelfsuk fel az erdeklodesuket A munkaviszonyban 16vo sziilok gyermekei a ta­­nitas utan haromfele szervezett formaban tdlthe­­tik szabadidejiiket: a napkozi otthonban, a muv6- szeti alapiskolak valamelyikeben, vagy pedig a kdnyvtdrban. A napkozi otthonnak ket fontos szerepe van: ne­­velesi 6s szocidlis. Azoknak a gyermekeknek, akik a tanitas utan a napkoziben maradnak, peda­­gogiai szempontbol helyesen 6s c61szeruen kell szabadidejiiket megszervezni. Ugyelni kell arra, hogy alkalmuk legyen a pihen6sre, a kikapcsold­­dasra, de lehetos6get adni arra is, hogy felkesziil­­jenek a kbvetkezo tanitasi napra: ismeteljek a tan­­anyagot, kdszitsek el a hdzi feladatot. Olyan tcvekenysegi format kell valasztani, amely nagy mertdkben csdkkenti a tanitds okozta fdradt­­sagot, 6s felkelti a gyermekek erdeklodeset. Fo­­kozott figyelmet szenteljunk a testnevelesnek, a sportolasnak, az cgeszsegunkkel vald torddesnek. Az esztetikai neveles sortin segitstik eld a tanuldk kreativitasanak fejlodeset. Ne feledkezziink meg arrol sem, hogy a tanitas utani muszaki haladas legujabb eredmenyeivel megismertessiik oket. Ezaltal felkeltjiik az 6rdeklod6siiket, kdzvetetten osztdndzzuk oket az dnmuvelddesre. A kisiskolasoknak sziiks6giik van az ebed utani pihen6sre. Ezt kdvetden viszont legyiink tekintet­­tel a gyermekek egyeni drdeklodesere. Ha enged­­jiik, hogy azzal foglalkozzon, ami drdekli, amihez vonzalma van, tulajdonkeppen uj ismeretek elott nyitjuk ki a kaput szdmdra 6s arra fog tdrekedni, hogy a gyakorlatban is alkalmazhassa tudasat. Pihennek, sportolnak Altalaban elmondhatjuk, hogy az alapiskolak napkozi otthonaiban tevekeny „munka” folyik. Sajnos, az iskolak anyagi-miiszaki ellatottsaga nem a legjobb. A fclszereltseg meg sok kivanni­­valdt hagy maga utan. Mivel a neveldk munkdjdt sem 6rt6kelik kellok6ppen, nem csoda, hogy a szakemberek nem tolakodnak ezekdrt az alldso­­k6rt. A gyermekek onalldan vagy csoportokban tev6- kenykednek. Ha szabadidejiikben azt csinalhat­­nak, amit akarnak, ez a tudat a lelki vilaguk szem­­pontjabol rendkiviil pozitiv, mert elmenyeket 61- nek at, amelyek maradanddak sz&mukra. Ez6rt fontos, hogy erzdkenyen iranyitsuk munkdjukat, hogy az egyes tevekenysegekben bizonyos szte­­reotipiakat elsajatitsanak, hogy kialakuljon ben­nuk a kitartds. Ha tulszervezzuk a tanuldk szabadidejet, ez a ne­­ve!6s sordn negativan hat vissza. A gyermekek menekiilni fognak, mert fizikailag es szellemileg is megerdltetonek erzik a beavatkozasunkat. De arra is Ugyelni kell, ha a gyerekeket teljesen ma­­gukra hagyjuk, mondvan: csinaljatok, amit akar­­tok, ennek a hozzadlldsnak sem lesznek jd kovet­­kezmenyei. Manapsdg a gyerekeket annyi informdcio 6ri, hogy nem kepesek valasztani kozuluk, s vegul oda vezet, hogy mindent szurkdnek ldtnak, csdk­­ken a felfogokepesseguk es a kreativitasuk is. Ezert van nagy szukseg a szabadido olyan hasz­­nos eltoltesere, amely a gyerek egyenisegenek fejlodesdt, az onallosdgra vald nevelest segiti elo. £gy fe!meres tapasztalafai A pozsonyi Komensky Egyetem Pedagogiai Ka­­ranak diakjai felmerest vegeztek a 3. es 4. oszta­­lyos tanuldk, az alsotagozaton tanitd pedagdgu­­sok, a napkozi otthonok neveldi, valamint a gye­­rekek szulei kordben. Az eredmeny szinte meghbkkcnto: a megkerde­­zett gyerekek 78,3 szdzaleka a szabadidej6t a la­­kotelepen a barataival tolti, 13,1 szazalekuk ott­­hon, m6gpedig t6vezessel, videozassal, de joval kevesebben olvasnak. A napkoziben toltott idot csupdn 8,7 szdzalekuk nevezte kellemesnek. A delutdni iskolai foglalkozas csak 16 szazalekukat eleglti ki. Ok elsosorban a sportot, a mozgast ked­­velik. Reszben el6gedett a napkdzivel 8 szdzald­­kuk, 4 szazalekuk pedig elutasitolag nyilatkozott. A felm6r6s szerint a megszolitott gyerekek 72 szazalcka nem jar napkozibe. A beiratott tanuldk fele nem 6rt egyet az ottani tevekenysdggel, egy harmaduk pedig inkabb a sajat valasztasa szerinti elfoglaltsdg mellett dont. Amikor a neveldk v61em6ny6t vettuk szemugyre, nyilvdnvaldva valt a gyerekek hozzddllasa. A tul­­nyomd tdbbseguk ugyanis nem tartja kieldgitonek a delutdni foglalkoztatasok szinvonalat. Ennek sze­­rintUk az az oka, hogy az anyagiak hianya miatt tul­­sagosan korlatozott korulmenyek kozt dolgoznak, s ez6rt kizdrdlag az iskolaba, illetve annak udvaran lehetnek a gyerekekkel. Elsosorban sportolnak (43,5 szazaleknyi ardnyban), pihennek (13,1 %), alkoto tevekenyseget folytatnak (34,8 %) 6s csupan az idd 8,7 szdzaldkdt tdltik leckeirdssal - mert ez utdbbit a szulok nem kivanjak. A szUlok 44,2 szazaldka feleslegesnek tartja a gyer­­mek napkoziben vald elhelyezesdt. Egyr6szt azzal indokoljak, hogy sokat kell fizetni. De a szulok 29,2 szazaldka elkeriilhetetlennek tartja a gyermek napkdziben vald elhelyez6s6t, 16,7 szazalekuk po­­zitfvan ertekelte az ottani tevdkenyseget. Megkdr­­deztuk azt is: vajon a szulok szervezik-e gyerme­­kuk szabadidejet. Igennel 4,7 szdzalekuk vdlaszolt (szinhazba, moziba jamak), 29,2 szazalekuk erdek­­ldddsi kdruknek megfeleld elfoglaltsdgot nyujt ne­kik, 29,2 szazaldkuk pedig ugy gondolja: a gyere­kek otthon pihenjenek. A felm6r6sbol kitunt: a gyerekek nem tudjak 6sszeruen felhaszndlni szabadidejuket. Nagyon sok szUlo nem torddik azzal, mit csindl a gyerme­­ke, s aztan csoddlkoznak, hogy ketseges baratok­­kal csavarognak. Ezert kellene nagyobb figyelmet forditanunk a tanuldk ddlutani elfoglaltsagara. JO LANA MANNIOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom