Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-20 / 10. szám
SJylMl iujiM jjjyiri ozaryiyi Az elet nagy ajandek. Az egeszseges es boldog gyermek a vilag egyik legnagyobb erteke. A szulok leginkabb az eletiik peldajaval, a viselkedesukkel es a nevelessel jarulhatnak hozza ahhoz, hogy gyermekiik igazan boldog legyen. Ordkervenyu a megallapitas: embernek szuletunk, de szemelyisegge valunk. Ezert nagyon fontosak az elso evek a gyermek pszichikai es fizikai fejlddese szempontjabol, ezek maradnak meg energiaforraskent, elteto erdkent a felnott korra. Teljes es csonka csalad A teljes es egeszseges csalad poziti'van hat a gyermekre. Az ilyen csaladban a gyermek a figyelem kozeppontjaban van, a negatfv kornyezetben viszont a szulok kblcsdnos problems a meghatarozoak. A sikeres erzelmi neveles a csaladban csak akkor valdsfthato meg, ha a szulok kapcsolata kiegyensulyozott. A gyermek, ha jol erzi magat otthon, nem keresi a nyugalmat hazon kfvul. A jo csaladi kornyezetben eras erzelmi kotddesek alakulnak ki, az egymas tamogatasa, segftese drdmet jelent, es a gyermek nem erzi, hogy korlatozzak a szabadsagaban. Ennek fordftottja a negatfv csalad, amely nem kepes a gyermek fejlodeset jo iranyba terelni. A gyermek bizalmatlan a szuleivel szemben es a tobbi emberhez is hasonlokeppen viszonyul. Ha nines lehetosege, hogy elsajatitsa a viselkedes megfelelo modelljet, erre nem lehet ot megtanftani. Ha ismetelten megnyilvanulnak az ellentetek a szavak es a csaladban tapasztaltak kdzott, kfnos helyzetek jonnek letre, amikor a gyerek traumatizalt es nem talalja a kiutat. Ideges lesz, es furcsan reagal. A kezdeti felelem gyakran torkollik a szulok iranti gyuloletbe, vagy az ellen fordul, akit a remenytelen helyzetbe valo kerulesert felelosse tart. A konfliktusok kozepette elo csaladok kedvezotlenul befolyasoljak a gyermek erzelmi es szocialis fejlodeset. De nem esupan az ellentetekkel teli es elvalt csaladokat tartjuk alkalmatlanoknak, hanem azokat is, amelyek kifele normalisan mukodnek, de nem elegitik ki a csalad tagjainak erzelmi igenyeit. A gyermeknek mindket szulore szuksege van. Nem eleg az egyik gondoskodasa, egyoldaluan szegennye teheti a masik nemu szulo iranti kapcsolatot. A bizonytalansag es a ketsegek erositik a gyermekben a felelmet, szenvedest es visszahuzodast idezhetnek eld, kialakul a retteges, hogy esetleg elveszti valamelyik szulot. Ha nines ra ido... A valas soran a csalad rosszul hat a gyermekre. Ha az egyik szulo elmegy, elveszfti az erzelmi egyensulyt es otthonanak egy reszet is. Az erzelmi feszultseg, a megnemertes es az allando ellentmondasok miatt gyakran menekul otthonrol a gyerek. A felbomlott es elvalt csaladokban, az alkoholistak, a bunozdk, a munkanelkuliek, de jelenleg mar a vallalkozok csaladjaiban is kedvezotlen hatast valt ki a nem egyseges neveles. A ketfele huzo csalad az erzelmi problemak es nehezsegek forrasa. A retteges, a kimerultseg, a duh es a harag a gyermekekre is hat. Teves az a felfogas, hogy a gyermek nem erti ezeket. Minel kisebb, annal erzekenyebben reagal, vedtelenebb es sebezhetobb, belso feszultseg keletkezik nala. A helytelen nevelesi modszerek, a kovetkezetlenseg, a ketfele huzas, a gyermek kepessegeinek lebecsulese, az elismeres hianya, a testi es a lelki buntetesek egyoldalu alkalmazasa traumatizaljak a gyereket. A neveles es a gyermekhez valo viszony a csalad tfpusatol fugg. Helytelen a tulsagosan vedelmezo, nagyon igenyes es a gyermektol szinte elerhetetlen teljesftmenyeket koveteld neveles. A nemtdrddomseg, a gyermek iranti erdektelenseg kinyilvanftasa, az elhanyagolas vagy az elutasitas a sziild, illetve mas felnottek (dvono) reszerol szinten negatfvan hat. Az ovodas, de meg az iskolas gyermek sem kepes felfogni, hogy a vallalkozo szulo miert helyezi eloterbe a kotelessegeit vele szemben, s ugy erzi, o mellekes. A gyermekkel eltoltott ido semmivel sem potolhatd, hiszen o azzal meri a szulok szeretetet es erdeklodeset, hogy mennyi idot szentelnek neki. A potolhatatlan szemely A szulo-gyermek kapcsolatban nagyon fontos: — beleelni magunkat a gyermek helyzetebe; — igyekezzunk megerteni ot, megismerni, hogyan gondolkodik; — legyen ra idonk, legyunk kozeleben, amikor ezt leginkabb igenyli; — ugy tekintsunk a gyermekre, mint egy nagy ertekre, adjunk alkalmat neki az ervenyesulesre, higgyunk neki, es tamogassuk az eredmenyek elereseben. Ha nem a felsoroltak szerint jarunk el, sot ha konfliktusos es lesujto a felnottek hozzaallasa, ez lelki elnyomast okoz, es visszatukrozddik az intellektualis, a szocialis fejlodeseben es az erzelmek teren is. A csalad erzelmi elzarkozasanak oka a szocialis-erzelmi feltetelek hianya. Ez altalaban akkor alakul ki, ha nem teljes a csalad, ha a szulok az idejuk nagy reszet hazon kfvul toltik, ha a csalad gazdasagi es muveltsegi szintje alacsony. Vannak viszont teljes csaladok, ahol ezek a feltetelek objektivan megvannak, de a gyermek szamara elerhetetlenek, nem elegitik ki az alapveto szuksegleteit. A csalad ugyan teljes, jo a tarsadalmi es kulturalis szfnvonala, de az anya es az apa erzelmileg nines jelen, nines jo viszonyuk a gyerekhez, nem szentelnek neki kello figyelmet. A csaladi legkor, amely a gyermek szemelyisegenek fejlodesere hat, valamennyi tag szoros egyuttelesevel befolyasolja azt. Ha a csaladnak valamelyik tagja hianyzik, a gyermek veszelyeztetettebbnek erzi magat, mert a hianyzo tag szerepet nem lehet potolni. Az egyik vagy mindket szulotol valo elvalasztas neurozist okozhat vagy kulonleges viselkedest valthat ki a gyermeknel. A legnagyobb veszelyt az jelenti, ha a neveles soran hianyzik az anya vagy mas fontos szemely. Helyettesitesuk, esetleg a nagyszulokkel, csokkenti az elzarkozas kockazatat. A magaba fordulas nagyobb veszelye all fenn, ha hianyzik az apa nevelo szerepe. Az anyara nagy pszichikai teher harul. Az apa nelkul felnovekvo gyereknek nines ferfi peldaja, s ez fokepp a fiuk viselkedeseben tukrozodik vissza. Ezek a gyerekek szenvednek az apai autoritas hianyatol, gyakrabban aszocialisak, sot agresszivak a felnottekkel, de a gyerekekkel szemben is. Eros es uj kapcsolatok Az erzelmi elhidegulest az is okozhatja, hogy a felnott nem kepes a gyerekkel megfelelo erzelmi kapcsolatot kialakftani, mert o maga sem rendelkezik a szukseges erzelmekkel, karakterrel. A kdzbmbdsseg, a figyelmetlenseg, a gyermek iranti rideg erzelmek nem esupan az erzelmi es szocialis elzarkozast jelentik a gyermeknek, hanem mely sebet is, amely a megoldatlan konfliktusokhoz vezeti ot. Haromeves koraig a gyermek az anyjahoz kotddik. Az a gyerek, amely nem alakfthat ki ilyen kapcsolatot, keptelen lesz megfelelo viszony kialakftasara az emberekkel es a tarsadalommal. Csupan hateves korban kepes a gyerek a reszbeni erzelmi onalldsagra, a csaladtol valo eltavozasra, ekkor tud dnalloan uj kapcsolatot teremteni a tanftdkkal, az osztalytarsaival, ekkor valik iskolaerette. Az erzelmi letortseg a kapcsolatok valtoztatasaban es szetszortsagaban nyilvanul meg. Ennek ket szelsoseges fajtaja van: a hiperaktivitas es a hipoaktivitas. A hiperaktiv gyerekek minden aron az anya vagy kozeli szemely kozelsegeben akarnak maradni, a figyelmuket minden lehetseges modon magukra vonjak. Csecsemokorban az anyai szeretetnek es erzelmeknek messzemeno kovetkezmenyei vannak a lelki egyensulyra es a szemelyiseg fejlodesere. Ezt igazoljak azok a kutatasok, amelyeket intezetekben, korhazakban es gyermekotthonokban vegeztek a szakemberek. Bebizonyo-
