Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-20 / 10. szám
A gyermek, a jovobeni udvozito Szazhetven eves a magyar ovoda sodott, hogy az itt levo gyermekeknek lassubb a fizikai, a pszichikai es a szocialis fejlodesilk, gyakoribbak a testi es a lelki megbetegedesek. Ha az elkulonites hosszabb ideig tart, ez megnyilvanul a szemelyiseg fejlodeseben. Minel kisebb a gyerek, annal rovidebb ido alatt kovetkezik be a patologiai elvaltozas. A legvaloszinubb, hogy nyomot hagy a haromeves korig valo elkulonites, de a harom-ot eveseknel is elofordulhat. Ot even feliil mar kisebb a valoszinusege, hogy kovetkezmenyei lesznek a gyerek tavolletenek, kiveve, ha nem tul hosszu idorol van szo. Az erzelmi letortseg masik megnyilvanulasa a gyermek hipoaktivitasa. Ezek az egyenek nehezen tudnak kapcsolatot teremteni. Nem erdekli oket, es ha kialakitanak is valamilyen kapcsolatot, ez csak feluletes. Az egeszseges es a nem megfelelo csaladi kornyezet is befolyasoljak a gyermek eletet. Az erzelmi neveles az alapja az egesz oktatasi folyamatnak, ennek kozponti tenyezoje. El kell sajatitani az erzelmi reakciokat es elmenyeket, ki kell alakitani a vedelmet az erzelmi serulesek es a hosszantarto feszultsegek ellen. Edzodni kell, megpedig a megfelelo benyomasokkal es elmenyekkel. Az egesz eletre A gyereknek szuksege van olyan felnottre, akihez erzelmileg kotodhet. Ha ovodaba jar az erzelmi hatteret es a tamaszt az ovbndben keresi. 0 nem helyettesftheti a szulot, hanem csak egy tovabbi kozeli embert akivel a gyermek pozitfv kapcsolatot alakit ki. A tanitondnek el kell igazodnia a gyermek pszichikajaban es onmagat is ismernie kell. Nagyon fontos a sajat es a gyermek erzelmi harmoniaja. A gyermek konnyen megerzi, hogy a tam'tonoben olyan erzelmeket valtottake ki az ovei, amelyek a sajatjaval harmonizalnak. Ennek megallapitasa alapjan fejezi ki elegedettseget vagy elegedetlenseget. Az olyan gyereknek, amelynek nines lehetosege sem a csaladban, sem az ovodaban erzelmi kapcsolatok kialakftasara, a tovabbi fejlodese soran nines mire epitenie, egyszeruen keptelen lesz az emberek es kornyezete erzelmeire reagalni. Nagyon lenyeges, hogy a szulok es a pedagogusok megertsek, a harmadik evezrednek olyan gyermekeket kell nevelni, akit masok megbecsulnek, akit befogadnak es ertekes lesz. Attol fugg, hogy ot beesulik-e a szulei, es ezt ereztetik-e vele. Az igazi szeretet erzese nem a termeszettol adott, ezt meg kell tanulni. Erre a gyereket pici koratol nevelni kell, mert ez a legmagasabb erkolcsi erzes, amellyel csak az ember rendelkezik. TAMASNE GAL VIOLA „Fo P o’son Varmegye Po’son Varosaval, Melly nemes a’ Kiraly koronazasaval. Hires volt nagy Szombat szep Oskolajaval, Modor, Bazin, Sz. Gyorgy el szabadsagaval. Itt van Galantha is, Kiralyfalva, Deven, Menj altal a’ Duna Tsallokozi reven, Puspokit, Somorjat, Vajkat sorb a veven, Szerdahelyt vegtere jard el idod leven. “ Losonczi Istvan, a Harmas Kis-Tukor szerzoje 1770-ben irta e versiket. Konyve eloszavaban ezzel fordul a „Kegyes Olvaso“-hoz: „Tudjuk, hogy a’ gyermekeka’ rithmizalasban igen gybnybrkddnek, es a verseket brommel tanuljak; ez oktol indittatvan, a’ Varmegyekben levo nevezetesebb Helysegeket versetskekben foglaltam, hogy azokat minden unalom nelkiil megtanulvan, allhatatosan elmejekbe megtartsak;... Magyargyermekeknek magyarul irtam, nem idegen nyelven, melyet nem ertenek. Sot vajha mar felallfttatnanak a’ mi Nemzetiinkben is a’ Magyar Oskolak, a’ mellyekben a’ szukseges dolgokra Magyar nyelven tanittatnanak elsoben gyermekeink!" Losonczi Istvan ohaja valora valt, a Harmas Kis-Tukrot nagy haszonnal forgattak nemesak a „Magyar Oskolak", hanem a kisdeddvok neveltjei is. Az elso magyar ovoda 170 eve nyi'lt meg. Nagymeltosagu Brunszvik Terezia grofno Budan, a sajat hazaban rendezte be az Angyalkertet, az elso magyar ovodat. Celjat vilagosan megfogalmazta: „Nem varom a vagyonosabb hazapolgaroknak gyermekeit, hanem tsak azokat, mellyek tehetetlenek gyermekeik jo nevelessire" — irta otvenharom eves koraban, amikor letrehozta az intezetet. Brunszvik Terez arisztokrata csaladbol szarmazott, Pozsonyban szuletett 1775-ben. Kituno (nemet) nevelesben reszesult. Zenei tehetseget koran felismertek, ennek reven kerult kapcsolatba Beethovennel, es baratsaguk halalaig tartott. A magyar nyelvet csak kesobb ismerte meg. 1808-ban Yverdonban (Svajcban) felkereste a hires pedagogust, Pestalozit, es masfei honapig nala tanulmanyozta nevelesi modszereit. 1823-ban Angliaban ismerkedett a kicsinyek nevelesi kerdeseivel. Sajnos, itthon nem mindenki fogadta kitoro drommel buzgolkodasat. Szechenyit sem tudta megnyerni az iigynek. Ket evvel a kisdedovo megnyitasa utan, 1830-ban Brunszvik Terez letrehozta a kisdeddvok orszagos egyesuletet. Jellemzo a kor gondolkodasara, hogy nem ot valasztottak elnokke, hanem grof Festetics Leot. Brunszvik Terez meg a valasztmanyba sem juthatott be — mert nd volt! Az Angyalkertben masfei evestol ot-hat eves korig gondoztak a gyermekeket. De nemesak gondoztak, hanem sok hasznos ismeretre is megtanitottak: irasra, olvasasra, szamolasra. Magyarul es nemetul tanultak a kornyezet fogalmait, ismerkedtek a mertek- es sulyegyseggel, de a zenei nevelest is komolyan vettek: a hangjegyeket is tanultak. Oktato versikeket, „erelynemesitd beselyeket" olvastak fel a kicsinyeknek az ovok. (Evtizedekig ferfiak voltak a nevelok.) Az illemre is okftottak oket, nemely tanacs ma mar mosolyogtato (de olykor aktualis): „Befont s megkottetett. /Nem szelnek eresztett/ Hajat viselni tsinos. /Az is megsimitott. /Fesuvel tisztitott./ Ne legyen pedig boglyos. /Benne serket, tollat. /Szoke bogaratkat/ Tartani gyalazatos." Brunszvik Terez azt vallotta: „Minden keteves gyermekben ott talalhato a jovobeni udvozito, amive csaladja es az allam szamara valhatik, ha legalabb keteves kortol megadjuk neki ehhez az eszkbzbket. Ki kell bontakoznia, gazdagitani kell gondolatvilagat." A kezdetekkor gyermekirodalom meg nem leven, a mar emlitett Harmas Kis-Tukorbol tanftottak oktato verseket, valamint Ezopusz nyoman irt tani'tomeseket, es magyaritottak a nemet gyermekverseket. Alig egy evtized elmultaval megszuletett az elso magyar ovodai gyermekkdnyv, Bezeredj Amalia munkaja, a Fiori konyve. „Kikik-kukuk elbujok,/ Egy kis sipot megfujok,/ S ha bar meg is halljatok,/ Florit nem talaljatok." A mai ovodasok szinvonalas gyermekirodalomban nem szenvednek hianyt. Bar a konyv draga, egy-egy peldanyra minden ovodanak futja. (k)
