Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-06 / 9. szám

>g/®g? Nem jogos? R S. vereknyei olvasonk ha­­rom evvel ezelott visszaad­­ta vallalkozasi engedelyet, ugyanis a korlatozott fele­­lossegu tarsasag a csod szelere keriilt, s vegtil meg­­szunt. A kozelmultban azon­­ban kapott egy birosagi ide­­zbst, miszerint a volt kft. tartozik egy masik cegnek 260 ezer koronaval, s ezt bi­rdsag I uton koveteli. Kote­­les vagyok elmenni a biro­­sagi targyalasra, hisz ne­­kem semmi kozdm a meg­­szunt kft.-hez? — kerdezi. Nem allfthatja, hogy semmi koze a volt kft.-hez. Az elmon­­dottakbol ugyanis az tunik ki, hogy a kft. nem szunt meg. Ennek megszunbse a Keres­­kedelmi Torvenykonyv szerint csak a cegbirosag hivatalos, jogeros vegzese alapjan le­­hetseges. Az Onok tarsasaga tehat jogilag meg letezik, de Iikvidacio alatt van. Igy a kove­­telozo cegnek jogaban van bi­rosagi uton kikenyszeriteni a tartozasukat, ha azt onkente­­sen nem teszik meg. A kovete­­les jogossagat illetoen ket szempontot kell megemliteni: nem evult-e el a koveteles, to­­vabba hogy a tarsasaguknak van-e olyan ertbku' tulajdona, amelybol ki lehet elbgiteni a kovetelest. A tarsasaguk azert korlatolt felelbssegO, mert csak a tarsasag tulajdona mertekeben felelnek tartoza­­sukbrt. Tehat a tartozast nem lehet vbgrehajtani a tarsasag tagjainak a tarsasagon kivul letezo maganvagyonanak ro­­vdsara. Ha pl. nyilvbnos ke­­reskedelmi tarsasag rol lenne szb, ugy a tartozast az utolso fillbrig vegrehajtasi parancs alapjan behajthatnak. F. K. bodrogszerdahelyi ol­vasonk munkaviszonyba le­­pett egy magancegnel, amely vele szobelileg egye­­zett meg a munkafeltetele­­ket illetoen. Most azonban tobb vonatkozasban mas­kent magyaraz sok mindent, mint ahogyan azt akkor a kozos megegyezes kerete­­ben szoban megszabtuk. Milyen jogorvoslasi leheto­­segem van az adott eset­­ben? — kerdezi. A Munaktbrvenykonyv eloirja, hogy a rendes munkaviszony munkaszerzodbs alapjan jon Ibtre, amelynek tartalmaznia kell a munka jellegbt, a mun­­kavegzbs helybt, a mun­­kabalbpes napjat es a munka­­bert. Ezen kivul mbg egybb feltbtelekben is megegyezhet­­nek. A szb elszall, az iras megmarad — ezert a munka­­szerzodest mindig irasos for­maban ajanlatos kotni, legyen az allando- vagy meghataro­­zott idore szolo. Minden mun­­kavallalo szamara elonyos, ha minel tobbet megtud jovendo­­beli munkahelyerol, a munka jellegerol, a kbrnyezetrol, a szabadsagolasi lehetosegek­­rol stb. Igy sok feireertest ke­­rulhetnek el. Sokszor megtor­­tenik, hogy pl. a munkaltato olyan feladat elvegzesevel bizza meg a munkavallalot, ami szakmaja szerint nem tar­tozik feladatai koze. Az ilyen munkat az alkalmazott vissza­­utasithatja, s emiatt nem ro­hatjbk meg, vagy nem bocsdt­­hatjak el. Tanacsos, hogy a szerzodes tartalmazza a mun­­kakori leirast is, amelyben pontosan meghatarozzak az alkalmazott feladatait. Alistali ifju hazaspar erdek­­lodik: milyen feltetelek alap­­jbn van joguk kedvezme­­nyes kolcsonre, mivel epit­­kezni szeretnenek. Az 1996. evi 124-es szamu, il­­letve az ezt modosito 1997. evi 1-es szamu torveny 8. pa­­rag rafusanak 1. bekezdbse br­­telmeben a lakbs-, lakbhaz vagy csaladi hdz epitbsbre, il­­letve a befejezetlen lakasok befejezesere allami tamoga­­tast lehet kbrni hitel vagy vissza nem teritendo hozzaja­­rulas, illetve bank bltal nyujtott hitel kamatai egy reszenek megteritese formajaban. A ta­­mogatas valamely formajanak kerelmezesekor tobb feltetelt kell teljesiteni, illetve ezeknek a felteteleknek a teljesiteset a kerelemhez csatolt okmanyok­­kal igazolni kell. A tamogatas iranti kervenyt az epitkezes helye szerinti jarasi hivatalnal kell beadni. DR. GYORGY ISTVAN Etvagytalan a gyerek Nagyon sok szulo panasz­­kodik az orvosnak, hogy gyer­­meke nem akar enni, szinte nagy nehezsegekkel tud bele­­tuszkolni nehany falatot. Nem tudjak mi az oka a gyermek btvagytalansaganak, bs ugy velik, hogy valamilyen gyogy­­szer segitsbgevel azt meg le­het oldani. Nem is gondolnak arra, hogy sokszor valamilyen psziches zavar okozza az et­­vagytalansagot. Az egeszseges gyermek­­nek altalaban mindig van et­­vagya, szeret enni, tobbnyire mindent megeszik, amit ele raknak. Bizonyos esetekben megis hosszabb vagy rovi­­debb idore csokkenhet az et­­vagya, kevesebbet eszik a megszokottnal, valamint et­­vagytalansag lephet fel. Ezt nem nevezhetjuk onallo be­­tegsegnek, ami csak ugy jon, hanem ez egy tunet, valami­lyen betegseg vagy pszichikai artalom, problema egyik ered­­menye is. A szulok tudjak, hogy nagyon sok gyermekbe­­tegseg, de ugyanugy a felnot­­teknel is az etvagy csokkenb­­sevel kezdodik, sokszor az el­­so tunetek kozb tartozik. Ha a gyermeket megszidjuk, meg­­buntetjuk, ha kudarc eri, ha gyakran tanuja csaladi vesze­­kedeseknek, vitaknak, ennek a kovetkezmbnyekbppen hosszabb-rovidebb ideig tarto btvagytalansaga is lehet. De meg kell emliteniink, hogy egyes gyogyszerek is okozhatnak etvagytalansagot, ha huzamosabb idon at kell szedni oket. Gyakori panasz, hogy bar­­mennyire is eroltetik az evest a szulok, nem hasznal sem a jo szo, sem a buntetes. Le­­hetseges, hogy eppen a rend­­szertelen taplalkozas es a helytelen szoktatas az et­­vagytalansag oka. Joi fejlett es jol taplalt, foleg egyke gyermekeknel is tapasztalha­­to, hogy a szulok tuletetik oket, sok edessbggel „tomik“ a gyermeket. Hibas etkezesi szokasokat alakitanak ki es ennek a kovetkezmenye bizo­nyos ellenallas bs htvagyta­­lansag. Az orvosok, szakemberek is sokszor hangsulyozzak, fel­­hivjak a szulok figyelmet arra, hogy a koverseg nem jelenti azt, hogy a gyermek fejlett, hogy igy szivos es aktiv mun­­kara kepes szervezettel ren­­delkezik. Nem szabad megfe­­ledkezni arrol, hogy a gyer­mek hizlalasa nem cel, sot ki­­mondottan artalmas, karos is lehet, es ami a kesobbieket il­­leti, nagy problemaknak van kiteve a gyermek. Az etvagytalansag meg­szuntetese erdekeben legfontosabb a psziches vagy egyeb eredetu okok mielobbi fel­­deritese es kikuszobole­se, azonkivul a rendszeres, bl­­lando etkezesi idopontok kiala­­kitasa. A kulturalt etkezesi ko­­rulmenyek, a szepen megteri­­tett asztal is fokozza az etva­­gyat. Nem szabad hagyni pbl­­daul azt sem, hogy a gyermek tevenezes kozben egyediil et­­kezzen, hanem a tobbiekkel egyidoben, asztalnal egyen. Es nem utolsosorban meg kell emliteni, es ez fontos, hogy az evest soha nem szabad erol­­tetni! Ezzel tobb kart okozhat­nak, mint ha a gyermek neha­­neha kihagy egy-egy etkezest. Mert ennek is kulbnbozb okai lehetnek, amelyek viszont ter­­meszetesek. KOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Oldalképek
Tartalom