Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-06 / 9. szám

DIKTATOROK Hitler es Sztalin Reg elmult az az ido — szerencse­­re —, amikor Hitlert nem volt ajanlatos parhuzamba allitani Sztalinnal. Alan Bulock angol tortenesz nehany eve ki­­adott konyveben ezt tette. Hitler es Sztalin sosem talalkoztak — de sor­­sukban meglepoen sok a kozbs vo­­nas. Sztalin ti'z evvel korabban szuletett (1879), mint Hitler es nyolc evvel a Fuhrer ongyilkossaga utan halt meg (1953). Egyikuk sem szarmazott elo­­kelo csaladbol, mindketten pupkent vi­­seltek a tarsadalmi kirekesztettseget. Mindketten tizenkilencedik szazadi el­­meleteket vallottak: Sztalin a marxiz­­must, Hitler a darwinizmust. Az elso vilaghaboru nyitotta meg elottuk az utat a politikai karrier tele — bar a ha­­borut maskent eltek meg: Sztalin szamuzetesben, Hitler a loveszarok­­ban. Sztalint megkemenyitette es ke­­gyetlenebbe tette Sziberia, Hitler pe­­dig nem tudott tobbe kulonbseget ten­­ni elet es halal kozott. Azt mondta: a haboru olyan a ferfi szamara, mint a no szamara a gyerekszules. De neki nemcsak a gyerekszulesrol nem volt fogalma, hanem a ndkrol sem — az 6 vilaga aszexualis volt. S ezen az Eva Braunnal valo kapcsolata sem sokat valtoztatott. Eva jelenleteben is tett olyan kijelenteseket, hogy a felsobb­­rendu ferfiak ostoba es primitiv nokkel kotik ossze a sorsukat, utalva ezzel arra, hogy a nok ne szoljanak bele a ferfiak dolgaba. Sztalin — a szexualis eletet tekint­­ve normalis volt, de mint csaladtag — kellemetlen. Elso felesege, Jekatyerina Szvanidze (ot alh'tolag na­­gyon szerette), roviddel a fia szulete­­se utan meghalt, a masodik, Nagyezsda, ongyilkos left — harminc evvel kesobb. Hare a hatalomert Mindketten hatalomra torekedtek, de az uralmat nehezen szereztek meg. Sztalin a bolsevik forradalomra tette fol az eletet, de annak gyozelme utan kiderult: nem o' a vezeregyeni­­seg, meg Lenin halala utan sem volt teljesen biztos, hogy atveheti az ira­­nyitast. A kornyezeteben tobben nem­csak hogy kozepszerunek, hanem je­­lentektelen, artalmatlan szemelynek tartottak. De Sztalin ke­­meny maradt, s hogy a esuesra kerulhessen, elta­­voh'totta az intelligens (am vak) vezeto egyenisege­­ket, tisztogatast vegzett a partban, gondoskodott ro­­la, hogy az NKVD kaza­­matai sose alljanak ure­­sen. Milovan Dilas 1969- ben azt frta: „A harmincas evek szeles koru, kimelet­­len tisztogatasainak sod­raban Sztalin azonositja az eszmet sajat hatalmaval, az allamot sajat sze­­melyevel. (...) A kegyetlen tisztogata­­sokkal meg a sajat csaladjat is szet­­zuzta. Vegul csak retteges es puszta­­sag vette korul: a halala elott idegen gyerekek kepes folyoiratokbol kivagott kepeit ragasztgatta a szobaja falara, a sajat unokaitpedig latnisem akarta." Hitler az utcan, a sorozdkben har­­colt a hatalomert, a szavazatokert. 1932-ben egy tapasztalt poli­­tikus ugy jellemezte, mint egy szereny, illedelmes ferfiut, aki csak a legjobbat akarja. Mindketten diktatorok vol­­tak, az egypartrendszer hfvei — rendki'vuli politikai tehet­­seggel megaldottak. Ugy lat­­szik, nines veszelyesebb do­­log, mint amikor a politikusi tehetseg paranoias tunetek­­kel parosul. Paranoias vona­­sok mindkettdjuknel mutat­­koztak. („Sztalinban megta­­lalhato az osszes korabbi zsarnok egy-egy jellemvona­­sa Nerbtol Caligulaig, Rette-gett Ivanig, Robespierre-ig es Hitlerig", frta Dilas.) A csucson Amikor Hitler kancellar left, kon­­zervativ szellemu beszedet mondott, tobbek kozott azt, hogy a kormany a kereszteny ertekeket fogja vedel­­mezni, mert ezek alkot­­jak az erkolcsi rend alapjait es a csaladot, a nemzet legfontosabb lancszemet. De hogy valojaban milyen vele­­menye volt a keresz­­tenysegrol, azt feher asztal mellett fejtette ki — mar a habo­­ru alatt. A keresztenyseget tartotta az emberiseg legnagyobb csapasanak, s hogy a bolsevizmus a keresztenyseg torvenytelen gyereke, es mindkettot a zsidok talaltak ki. Sztalin is istentagado volt, akar­­csak Hitler, de a zsidokerdest mas­kent fogta fel. Akkor uldozte a zsido­­kat, amikor politikai erdekei ugy kivan­­tak. A karizma hianyat felelemkeltes­­sel potolta, imadta, ha istenkent tisz­­teltek. (A Bedin eleste cfmu filmben van egy jelenet: a generalisszimusz repulogeppel erkezik a lerombolt va­­rosbol, a repuloteren oriasi ujjongo to­­meg fogadja. Ez a mese. A valosag: Sztalin vonaton erkezett...) A veg Hitler nem erte meg a haboru ve­­get — ongyilkos left Eva Braunnal egyutt, akit kozvetlenul a halala elott felesegul vett. (Iddrol idore felroppen­­nek olyan hi'rek, hogy csak megren­­dezte a halalat, de Del-Amerikaba szbkott, es valahol Chileben elt.) Sztalinnak sem adatott meg a melto­­sagos halal. (Talan a sors keze, ami­­ert annyi „feherkopenyes bunozot" in­­ternaltatott...) 1953-ban marcius 2-rol 3-ara virrado ejszaka agyverzest ka­­pott. Eszmeletet vesztette; 4-iken kon­­zfliumot hi'vtak ossze, de a beteg 5-en meghalt. Nem tudni, mi tortent az agy­verzes bekovetkezte es az orvosi kon­­zflium osszehivasaig eltelt huszon­­negy bra alatt, de az biztos, hogy az elso orakban senki sem volt Sztalin mellett. Az orvosok legjobbjai bdrtonben iiltek. A boncolas szklerotikus elvaltoza­­sokat mutatott ki az agyban, es egy atveszelt keringesi zavart (valbszfnu­­leg 1947-ben). Otvenharomban ilyen diagnozissal meg keves eselye volt a paciensnek a tulelesre. Ugyan probal­­koztak mar az idegsebeszek verleszf­­vassal — de Sztalin eseteben aligha akadt volna orvos, aki erre vallalkozott volna. (AZ) AUSCHWITZ

Next

/
Oldalképek
Tartalom