Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-05-06 / 9. szám
A taplalkozas es a fertozesek Szlovakiaban evente tobbszor fordulnak eld olyan jarvanyok, amelyeket a taplalkozassal osszefuggo fertozesek okoznak. Ezeket az infekciokat romlott elelmiszerek idezik eld. Kulbnbozd betegsegkelto elemek es mikroorganizmusok okozzak, amelyeknek az elelmiszerekben kedvezo felteteleik vannak a tulelesre. A betegsegek eltero formakban jelentkeznek: szalmonella, dizenteria es az A- tfpusu vfrusos majgyulladas. Ezek szama evrol evre novekszik. A szalmonellanal a hordozo tenyezo a tojas es a belole keszi'tett termekek (fo^epp a fagylalt, a salatak, a majonezek), a hus es a hentesaru. A dizenteria (verhas) kdzvetlenul a betegtol terjed a vele valo erintkezes altal (vagy a valadekaival), hasonlokeppen a virusos majgyulladas, de ez neha az elelmiszerek altal is. Ezert szukseges az elelmiszerekkel kapcsolatban — a vasarlaskor, a tarolas folyaman es a feldolgozas soran — bizonyos lepeseket kovetni. Nezzuk melyek ezek: 1. Elsosorban kizarolag egeszsegi szempontbol megfelelo elelmiszereket vegyunk. Ha peneszt eszlelunk valamin, ne probaljuk a megtamadott reszt kivagni, eltavolitani, az egeszet dobjuk el. 2. Vannak elelmiszerek, melyeket fogyasztas elott szukseges hokezelnunk: a hust ne fogyasszuk nyersen vagy felig nyers allapotban. 3. Az elelmiszert mindjart az elkeszftese utan fogyasszuk el. 4. Az etelt meg melegen vagy kozvetleniil a kihulese utan egyuk meg. 5. A fott etelt tartsuk hutoszekrenyben, es a tovabbi fogyasztas elott alaposan melegftsuk fel. 6. Mielott az elelmiszerekkel kezdunk dolgozni, alaposan mossunk kezet. 7. A nyers es a fott etelt elkuldnftve kell feldolgozni es tarolni. 8. Valamennyi eszkdzt, amelyet az etelek elkeszftese soran hasznalunk, maximalisan tisztan kell tartani. 9. Az elelmiszereket ovjuk a rovarok, a ragcsalok elol, de a hazi kedvencek, a kutya, a macska, a kulonbozo madarak se keruljenek kapcsolatba veliik. 10. Az etelek keszftesehez kizarolag ivovizet hasznaljunk. (M. Nagy laszlo felvetele) Uuiyjwjjy / d il ylij*ij Az energia nem vesz el, csupan atalakul — tartja a termodinamika egyik torvenye. Igy van ez veliink emberekkel is. Az, amit elfogyasztunk, nem lunik el nyomtalanul, hanem parnacskak, vagy kimondottan zsirparnak alakjaban lerakodik. Legtobbszor a legkevesbe kivanatos helyeken. Es nem tudunk ezektol szabadulni. Hajlamosak vagyunk meg arra is, hogy dicsekedjunk, mennyifele dietat tartottunk es sikerult is lefogynunk, de roviddel ezutan az eltunt kilokat visszaszedtuk, sot meg nehannyal meg is toldottuk a korabbiakat. Ez arra utal: valamit rosszul csinalunk. Szlovakiaban minden masodikharmadik ember kover es novekszik a kover gyermekek szama. A Szlovak Tudomanyos Akademia felmeresei igazoltak azt a feltetelezett es kevesbe orvendetes valosagot, hogy nepessegunk koreben a verben levo zsir szintje sokkal nagyobb merteku, mint amilyet elvartunk. Mintegy het evvel rovidebb az atlageletkorunk (az europai „letran“ a vegetol szamftva a harmadik-negyedik helyen vagyunk), es szamtalan civilizacios betegsegben szenvedunk. „Alig eszem valamit...“ Az sem orvendetes a statisztikainkban, hogy a fiatalok 80 szazaleka nem sportol rendszeresen, sot meg a testneveles orakon is csak fmmel-ammal tornaszik. Nem fogyasztunk jo minosegu eteleket, az eletmodunk kimondottan helytelen. A pacienseimtol gyakran hallom: hiszen en osszessegeben alig eszem valamit, talan meg a vi'ztol is hizom. Ha a problemajat alaposabban szemijgyre vesszuk, megallapithatjuk, hogy az a „majdnem semmi" mit is jelent. Valamikor a szoban forgo mennyisegbol ketharom egyen is megelt volna. Ha a merleg mutatoja mar a nemkfvanatos szamot surolja, epp ideje, hogy megszabaduljunk a felesleges kiloinktol. At kell allnunk az alacsony kaloriaerteku elelmiszerekre. Viszont a konnyu eteleket sem fogyaszthatjuk mindenfele korlatozas nelkul. A karcsu vonalainkat nem tarthatjuk meg a dupla porciok elfogyasztasa mellett meg akkor sem, ha alacsony kaloriaju etelt eszunk. A szakemberek az elhizassal kuszkoddknek normalis, de kiegyensulyozott taplalkozast javasolnak. A helyes etkezesre kulondsen a dietak soran kell ugyelni. A karcsu alakunkrol, amelyet a fogyokura kovetkezteben ertunk el, a nem megfelelo taplalkozas soran egykonnyen lemondhatunk. Hogyan tartsuk meg a testsulyunkat? Kevesebb zsiradekot fogyasszunk. A baromfihus kevesebb zsfrt tartalmaz, mint a sertes- vagy a marhahus. Kevesebb kaloriat igyunk. Igen, az edes gyumolcslevek, a tea, sot a sor es a kola jobban fzlik, mint a viz, az asvanyvfz, de... Egyunk gyumolcscukrot repacukor helyett. A sutemeny helyett inkabb banant, almat vagy mas gyumblcsot fogyasszunk. Nines szukseg mindig a levesre es vegkepp nem a rantassal keszftettre. A zoldsegsalata izletesebb. A fo 6tel sem kell, hogy mindig hus legyen. A zoldseg helyettesftheti ezt. Ne fogyasszanak hatalmas adagokat! Ha alacsony kaloriaju az etel, akkor sem erhetok el a karcsu vonalak, ha sokat eszunk. Elegedjunk meg a kis adagokkal. Eldszor nehezen megy ez, de kesobb meglatjak, mennyi keves is elegendo ahhoz, hogy jol lakjanak. Reggeli nelkul ne menjenek el otthonrol I Viszont ne fogyasszanak laktato, allati eredetu zsfros eteleket. Legjobb reggeli a zsirtalam'tott, illetve savanyu tejtermek, zabpehely stb. A rendszeres mozgas semmivel sem potolhato. Ha tobb elelmiszert fogyasztunk, mint amennyi energiat kiadunk, a felesleges zsfrtol nem szabadulunk meg. Setaljunk minel tobbet a friss levegon, tornasszunk munka kozben is. Probaljanak meg felmenni a masodik emeletre anelkiil, hogy kapkodnanak a levego utan. Az aprobb buntettek megengedettek: a kellemes elethez hozzatartozik ittott egy-egy pohar bor vagy egy szelet csokolade. Csak nem szabad gyakran elvezni ezeket a finomsagokat. A mellekelt egyenlet alapjan mindenki konnyen megallapithatja, mennyire rossz a helyzete a sulyaval kapcsolatban, hogy nincs-e itt eppen az ideje annak, hogy valtoztasson az eletmodjan. A fogyokura es a karcsu termet, a test es a lelek harmoniaja nem csupan a dietakban rejlik. Ez elsosorban az eletstflus megvaltoztatasa. Az ugynevezett. BMI (body mass index) indexet az alabbi keplet szerint szamolhatjuk ki: g^l _ suly (kilogrammokban) magassag x magassag (m&erben) es megkapjuk az atlagszamot. Peldaul egy 1,70 meter magas nonek, aki 65 kilogramm sulyu, a BMI-je 22,5. Normalis ertekek: 20—25. A 20 alatti ertek alultaplaltsagra utal. A 25—30 kozti atlag az elhizast jelenti. Akinel az arany 30 felett jon ki, annak az elhizas mar komoly kockazati tenyezot mutat. DR. LUBICA PETERAJOVA
