Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-15 / 15. szám
Gyimesi Gyorgy Vendegkent Mongoliaban Szeptember tizennegyediken delelott Adja lelkendezve erkezett haza. Megkapta a jegyeket es meg aznap este repulunk! Nosza, lett erre nagy keszulodes! Nem is annyira en, hisz en eleve vadaszni jottem es ennek megfeleloen valogattam ossze a felszerelesemet, hanem Adja remegett a heves utazasi laztol. Papir, kofferek, gbngyolegek kerultek elo a szekreny tetejerol, melyebol, agy alol, es isten tudja meg, honnan mindenunnen.- Ezt mind magaddal akarod hozni? - szbrnyulkodtem.- Igen - valaszolta szerenyen. - Nagy a rokonsagom, es mindenkinek vinnem kell egy kis ajandekot. Helyben vagyunk! Tehat megismetlodik a Mogo altal mar egyszer megjatszott figura. A huncut Adja videki rokonsaganak a szamlajara hivott meg vadaszni. S mivelhogy Mongoliaban a vendegeket szentnek tekintik, biztosra vehettem, hogy Adja rokonsaga sem fogja mostohan kezelni a szemelyemet. De hogy milyen vadaszelmenyekkel gazdagitanak majd a rokonok, azt csak az egiek tudjak! En pedig meg mindig nem tudtam, hogy tulajdonkeppen hova is keszulunk. Meg is erdeklodtem tustent, de nem lettem okosabb Adja valaszabol; hianyos foldrajzi ismereteim miatt nem is sejthettem, milyen messzire fekszik es mekkora Ondorhan varosa, ahova a gepmadar elropit bennunket. Ma mar mindezt tudom. Aki meg nem jart Ordonhanban, mondhatom, nem sokat mulasztott. A majdani varosnezesnel sokkal nagyobb elmenyt jelentett szamomra maga az utazas, amelynek csucselmenyeit a gepbe valo beszallas jelentette. A belfoldi jaratokat nem az ulanbatori nemzetkozi repterrol inditjak, es termeszetesen nem kenyelmes utasszallito gepek bonyolitjak le a forgalmat. Ezzel eleve szamoltam, de azzal a fejetlenseggel es kozelharccal, amelyet a gepbe betolakodo utasok egymas ellen vivtak, bizony egyaltalan nem! Mihelyt kihirdettek a beszallast a felso fodemu JAK tipusu gepbe, a szamtalan batyut cipelo tomeg rohamra indult az egyetlen bejarat ellen. Az egy szal repuloteri alkalmazottat pillanatok alatt elsodortak, egymast taposva furakodtak be a gepbe, mert a jegyeken nines feltuntetve az ules szama. De ki nezte itt a jegyeket? Adja biztatasara mindketten a tomegbe vetettuk magunkat, es szerencsesen beverekedtuk magunkat az utasterbe. En megkonnyebbulve helyet foglaltam, Adja pedig veghez vitte a lehetetlent: kifurakodott a befele tbdulok kozott poggyaszanak kint maradt reszeert, mert ugye a sok ajandekot rejto csomagot ket kezben lehetetlen volt egyszerre bejuttatni a gepbe. Megkbnnyebbulesem azonban csak addig tartott, amig rank nem esuktak a gepmadar ajtajat. Mert Adja sehol sem volt. Ha felszall velem ez az ocska masina, alapos pacba kerulok. Az brokosen titkolodzb Adja ugyanis azt sem kbzolte velem, hogy varni foge valaki bennunket Ordonhanban vagy sem. Amikor pedig beinditottak a motort, kivert a hideg veritek. Szerencsere nem sokaig tartott a lazalom, mert kisvartatva elcsendesedtek a legesavarok, es a kijarati ajtoban megjelent a hevesen gesztikulalo, hozzam hasonloan izzadt Adja. Nagy lendulettel magyarazott valamit egy lila parolis rendornek es egy repuloteri alkalmazottnak. Felem mutogatott, tehat en lehettem a tema. Annal is inkabb, mert egyszeriben felem fordult a gep valamennyi utasa. Vegre egy beleeggyezo bolintas a rendor reszerol, es kfvulrbl raesuktak az ajtot megkonnyebbulb vendeglatomra. Helye persze nem volt, egesz uton felig ult, felig fekudt csomagjain az ulesek kozbtti keskeny folyoson. Adja torturajanak az oka prozai volt. Mire utolsonak masodszor is szeretett volna beszallni a gepbe, nem engedtek be, mert a gep megtelt. Nem hasznalt semmilyen erveles sem, de baratom vegul is feltalalta magat. Az elvtarsi Mongoliaban is divott ugyanis a tekintelytisztelet. Gondolt egy nagy mereszet es rendori segitsegert rohant. Valtig bizonygatta neki, hogy o egy magas rangu diplomatat kfser, nem hagyhatja magara a gepben. A diplomata en lettem volna, akit a derek rendor mellbzott igazoltatni; alkalmasint megfelelo bizonyitek volt szamara europai abrazatom. Mondanom sem kell, hogy a tobbi utast sem igazoltattak, s mivel Adja ulohely hijan harom ora hosszat a csomagjain kustorgott, semmi ketseg sem ferhetett hozza, hogy a gepen egy potyautas is utazott. Sotet este erkeztunk meg Ordonhanba, a repulbternek nevezett pusztasagra. Fogadoepulet sehol, csak a tavolban vilagitott egy poznan egyetlen villanyego. Az utasok siserehada a landolas utan menten szetszeledt, csak mi arvalkodtunk tanacstalanul tovabbra is a tbksotetben, mert kozben az egyetlen fenyforras is kialudt. Csak kisvartatva jutott eszunkbe, hogy ha mi nem latjuk a rank varakozokat, ok sem lathatnak minket. De ahova a szem nem lat, a hang eljuthat. Elrikoltotta hat Adja vekony hangjan rokona nevet, es bblos hangon erkezett a valasz. A megkonnyebbules altalanos volt. Szamos poggyaszunkat keptelenseg volt a megnyugtato hangforras fele cipelni, ezert Adja szabalyos idbkbzokben kialtotta rokona fele a helyes iranyt. Vegre egymas karjaba estek. Semmi sem latszott a talalkozasbol, de hangjukbol itelve nagyon orultek egymasnak. Aztan nekem is jutott egy kezszoritas, es elindulhattunk az uj kalandok fele. Adja testvere Urhaj szomon, azaz falu eloljaroja. Rangjanal azonban joval tobbet ero, hogy szabadon rendelkezik a kozseg homokszinu terepjarojaval. Most is ezen jott elebunk, es vitt a mar megszokott sztradan, azaz a fube koptatott kerekesapan Ordonhantbl nyolcvan kilometerre fekvo otthonaba. A ket testver egesz uton egymassal volt elfoglalva, en pedig magam ele bamultam, azt remelve, hogy az ejszakaba fenyes eket vago fenycsovaban elobb-utobb felvillan valamilyen allat szeme. De biz nem villant fel semmi sem. Meg csak ejszakai pillango sem vagodott a szelvedo uveghez. Csak uj hazigazdam fahazanak ajtaja vagodott ki, amikor lefekezett elotte az auto. Uj vendeglatom nem jurtaban, hanem fahazban lakik, amelynek berendezeseben tobb europai elemet talaltam, mint mongolt. A kesei vacsora, mert mar ejfel is elmult, azonban tipikusan mongol volt. Egy kupica palinka aperitifnek - az elso csepp termeszetesen Bogonak -, majd fott juhhus, utana fekete tea. Inyencseg is kerult az asztalra, nehany keksz es kockacukor. Az asztal korul azonban tobben voltunk, mint nehanyan. Het kivancsi szempar meregette a messzirol jott idegent, aki ismet pacban volt, mert a kbtelezo ajandekosztasnal megint nem tudta az illendosegi sorrendet. Nagy hibat azonban nem kovetett el, mert a hangulat vegig kozvetlen maradt, es forest benne a szegeny ajandekok kiosztasa utan sem tapasztalt. De az is lehetseges, hogy Adja korrigalta esetleges ballepeseimet, ugyanis 6 olyan bokezunek bizonyult, hogy rokoni ragaszkodasat aligha lehetett volna kezzelfoghatobban demonstralni. Hajnali kettokor kerultem agyba. Es nagyon jol aludtam benne. Nemcsak azert, mert faradt voltam es az agy kenyelmes volt, hanem mert nem csiptek a poloskak. (Reszlet az Azsia sziveben cimu, kozelmultban megjelent konyvbol) T Konyvrol konyvert Soroljak fel harom olyan vadaszkonyv cimet, amelynek a szerzoje Gyimesi Gyorgy. A megfejtest kerjuk az alabbi cimre elkuldeni 1998. julius 28-ig: Eletunk szerkesztosege; Radlinskeho 27., P. O. Box 66., 810 05 Bratislava. A helyesen valaszolok kozott kisorsoljuk a szerzo legujabb konyvet. A 12. szam helyes megfejtese: Weores Sandor felesege Karolyi Amy kbltono. Konyvjutalomban Molnar Katalin pozsonyi olvasonk reszesult.
