Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-15 / 15. szám
Kolozsvari Grandpierre Emil Ji i ■sBfcaiiSsB LlI «♦ M i V/i ♦ t !■ (»Fi■Fl Targyak es emberek kozbtt elunk. A targyak eppugy beleszolnak az eletiinkbe, mint az emberek, es csakugy mint az emberek, a targyak is kulbnbbzok. Eszerint szereznek oromet, vagy okoznak bosszusagot. A ruhanemuek allnak a legkozelebb hozzank, sot nem is allnak, hanem tapadnak. Nem vitas, hogy szerelmi eletunk elvalaszthatatlanul osszefugg a ruhazatunkkal. Igen szerencses dltdzek volt peldaul a toga vagy az indusok szarija. Egy libbentes, es a ferfi maris keszen allt a tamadasra, a no viszont - ha idokbzben el nem szelelt -, a tamadas fogadasara. A toga, a szari meg a hasonlo ruhadarabok kedveztek a szenvedelynek. Ha egy togas ferfi meg egy szaris no osszetalalkozott, a szenvedely masodpercek alatt kibontakozhatott. Gyokeresen mas a helyzet a kozepkor pancelos vitezeivel. Ha a viteznek megtetszett a no, elobb iszonyatos csbrbmpblesek kozepette le kellett hanynia magarol a karvertet, a mellvertet, a nyakvertet, a combvertet, a hasvertet, a hatvertet, az agyekvhrtet, s csak akkor engedhetett szabad folyast szenvedelyes erzelmeinek. Marmint ha a no turelmetlensegeben nem allt odebb. S ez meg semmi ahhoz kepest, ha a nd szerelmes, a lovag pancelja pedig rozsdas. Valami ilyesmi jdrhatott a fejeben annak a divattervezonek, aki a harisnyanadragot kitalalta, es talalmanyaval visszataszigalt bennunket a kdzepkorba. A nd harisnyanadragban ugy fest, mint egy artista. Ez hagyjan. De a harisnyanadrag valojaban pancel, elonye a kozepkori vertekkel szemben, hogy nem csdrog es nem rozsdasodik be. De eppoly nehez belole kihamozni a not, mint ahogy vertbol a pancelos lovagot. A kombine-bugyi-harisnya korszakaban hangulatosan erotikus elojatek elozte meg a tulajdonkeppeni elojatekot. A szerelmes ferfi ittasan simogatta a harisnyat, abban a remenyben, hogy tenyere elobb-utobb rasuhan a harisnya vege es a bugyi kdzotti barsonyos borfeluletre. A nd eltolta a kutato kezet, amely erre a felsobb regiokban keresett foglalkozast, majd ismet alul, s ez igy folytatodott mamorito perceken at. A harisnyanadragot vagy leveszi a nd, vagy nem veszi le. Kiskapu nines. Ezzel a ruhadarabbal a finom erotikanak befellegzett. Alkudozni kell, mint a bazarban vagy a rossz hiru utcakban. A kiabranditd helyzeten csak az segit, ha a nadragon lefut a szem, a szerelmes ferfi elkapja es szep lassan legombolyitja az egesz nadragot szerelme targyardl. A nadragtalanitas utan kezdodhet a jatek, a Bertolt Brecht Idegen orszdgba kiildtdek Idegen orszagba ktildtelek, igy hat vettem, szamftva dermeszto telekre, bundanadragot (szeretett) hatsofeledre, s labadra vastag, jol kotott harisnyat! Es melled, alsotested es a hatad szamara is tiszta gyapjut kerestem: mi draga nekem, melegben lehessen, s maradjon tolem nemi meleg naiad. Olyan gondosan oltoztettelek, ahogy maskor vetkoztettelek teged! (Ritkan! Bar tobbszor tettem volna meg!) Az dltoztetest vedd vetkoztetesnek! Tested, gondoltam, mar nem vedtelen, es nem hul ki meg felreteve sem. Edrsi Istvan forditas a James Thurber A kislaivj es a farkas Egyszer egy delutan ordas farkas vart a sotet erddben a kislanyra, aki elemozsiaval teli kosarat vitt a nagyanyjanak. A kislany vegre meg is erkezett az elemozsiaval teli kosaraval.- Nagymamadnak viszed ezt a kosarat? - kerdezte tole a farkas. A kislany azt mondta, igen. Akkor a farkas megerdeklodte, hogy hoi lakik a nagyanyja, es a kislany megmondta neki, mire a farkas eltunt az erdoben. Amikor a kislany kinyitotta nagyanyja hazanak ajtajat, azt latta, hogy valaki fokotoben es haloingben fekszik az agyban. Vagy hetmeternyire kozelitette meg az agyat, amikor eszrevette, hogy nem a nagyanya, hanem a farkas van ott, mert egy farkas egy fokotoben sem hasonlit jobban egy nagymamahoz, mint a Metro-Goldwyn- Mayer filmek oroszlanja Calvin Coolidge-hoz, az Egyesult Allamok nehai elnokehez. A kislany tehat eldvett kosarabol egy revolvert, es lepuffantotta a farkast. Tanulsag: manapsag nem olyan konnyu becsapni a kislanyokat, mint valaha. B. Kodrik Judit forditasa (a szerzo rajza)
