Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-12-09 / 32-33. szám
A polgari Europa szuletese, ujraszuletese - es az 1998-as parlamenti valasztasok 1/ Kelet-Kbzep-Eur6paban maskeppen sziiletett meg es foleg maskeppen alakult a polgari tarsadalom sorsa, mint Nyugat-Europaban. Ennek megfeleloen, a helyzetkep is eltero. A polgdri tarsadalom szuletese es fejlodese nalunk ugyanis nehezebb, gyotredelmesebb - Bibo Istvdn szavaival (V&logatott tanulmanyok, 1.—III. Magveto Kiado, Bpest, 1986) - tragikusabb olyannyira, hogy „kbvetkezmenyeit maig sem tudjuk kello objektivitdssal tisztazni”. A nagy ellentmondas a 17-18. szazad fordulojatol fogva abban dllott, hogy a polg&ri fejletts6gi bazis hijan, tobbszbri nekirugaszkod^s utan sem vfvhatt&k ki az itteni nepek, nemzetek fiiggetlensegilket. Gazdasagi fejlettseg es fuggetlens6g, nemzeti polgarsag ds ertelmisdg hijan pedig a tarsadalmi atalakulas utan ahitozd erok romantikus koreszmeket kergettek. Moral is celokra-idealokra fuggesztettdk szemuket, s a tarsadalmi fejlettseget nem az adott realitas tortenelmi lehetosegek hataranak tekintettek, hanem irracionalis uton lekuzdendo feladatnak. Szechenyitol - Edtvbsbn, Adyn, Bartokon, Jaszin, Szekfun at - Bibb Istvanig nagyjaink vilagosan lattak ezt a tortenelmi kenyszerhelyzetet. Ugyanis, mig nyugaton a nemzeti eszme, a nemzetallam, a francia forradalom gerjesztette nhp-nemzeti patriotizmus es a demokratikus int6zm6nyrendszer kez a kezben, egymast tamogatva, egymast feltetelezve epiilt ki, addig Kelet-KOzdp- Europaban a nemzeti eszme 6s a demokracia elszakadtak egymastbl. Ennek sordn, irja a mar id6zett Bib6 Istvan, hogy nafolyamatokat es dllapotokat. 2/ Ezutan erthetd (es talan megbocsdjthato?), hogy egy nemzetis6gi ertelmisegi intenzivebben erzekeli azt, amit Bibo igy fogalmazott meg: „...nines egeszs6ges egyensuly a valosdgos, a lehetseges, es a kivanatos kozott” (i.m. Il.k. 224.0.). Rem61hetjuk, hogy Eurbpa ujraszuletdse, a majdani EU-tagsag, a lehetseges, a valosagos es a kivanatos kozotti diszkrepanciakat m6rsekeli. MArpedig ebben a 16gkbrben az MNMMJ ujragondolt es idoszerubb programja majd erdteljesebben viragozhat ki... Ennek eszmei-politikai felthtelei tdrvenyszeruen javulni fognak iddvel. Felt6telezhetd ugyanis, hogy (a 21. szazadban) a nemzetisegi erzesnek nem kell mar lefednie az egyes tarsadalmi rdtegek szocidlis 6rdekeinek 6rv6nyesites6t. A valos szocialpolitikai helyzetnek megfeleloen regionkban, tehat Szlovakiaban is, kialakult a tarsadalmi retegek 6rdek6rvenyesitesenek megfeleld (par excellence) jobb-, kozep- 6s baloldali pdrtok harmoniaja es igy t&rsadalmi-politikai funkei- 6jat veszi a ma m6g szildrd (vagy annak velt?) pdrtpolitikai magyar egyseg Szlovakiaban. Ennek persze elofeltetele, hogy mers6klodj6k (mind a szlovak, mind a magyar) nemzeti tulfutotts6g jelenlegi kakofonikus hangzavara, hogy mers6klodjek az egysegbe preseld (egynyelvu bizonyitvany, nyelvtorveny hianya stb. - tehat, hogy az uj kormany felszamolja az elmult evek magyarellenes, nacionalista tulkapasait) pres fellazuljon. Ezek azok az bsszefiiggesek, melyek szerint az MNMMJ programj&ban a hangsuly a jbvdben term6szetszeriileg tevddik majd a megbek6I6srol a j616tre, azaz egy, a nemzetisegi szempontokkal atszott szocialis kerdesre... 3/ Csak ezutan a latszolagos kit6r6s utan (lenne) 6rdemes elemezni - a biboi jellemzes kulcsszavaibol kiindulva - a/ egyreszt az MNMMJ valasztasi kamp&nyanak hat6- konysagat; az egyes tiszts6gviselok teljesitmdnyet; az adott lehetosegek felhasznalasat; de a propaganda mellefogasait; a logisztikai hianyossdgokat stb. De ma mdr ez taldn nem is erdekes. Vegezze ezt el a mozgalom minden tagja, erkolcsisegenek megfeleloen, legyen ez a tagsdg lelkiismereti iigye, szamvetese... b/ Masreszt azonban erdemes elgondolkodni azon is, hogy a Magyar Koalicio Partja tbbb 6ves konfrontacios politikdjaval, a valdsagos, a Iehets6- ges 6s a kivanatos dolgok kozotti egeszs6ges egyensuly kovetkezetes megbont&saval, egy szorongdsos 6rz6s kialakitas£val es az ot ugyan nem tudatosan, de ebben anndl eredmenyesebben tamogatd Szlovak Nemzeti Part a magyarsdgot a lakossag tobbsegdvel, ugyancsak meggyulbltetd kbzhangulat teremtesevel, olyan traumat okozott, id6zett eld, amely az MKP-t „viszakozAsra” k6nyszeriti, nem emlitve azt, hogy - Shakespeare-val szolva: „Lovat, lovat, egy loert orszagomat”, azaz miniszteri szeket es ezert akar mindent, amit annak idej6n a magyarsagnak a voksaiert megigertek (Bos, autonomia, oktatdsiigy-fdiskola, kozigazgatas stb). Emellett sok m£s, szocialis probl6ma is indokoltta teszi egy baloldali, nemzetis6gi, traumat oldo es oldani tudd mozgalom, part megl6t6nek a szuks6get. Mdzsi FERENC lunk „a romantikus hazafi antidemokratikus nacionalistava fejlddott.” Ezen a hatteren alakult ki a mult szazadban regi- 6nk nepeinek, nemzeteinek, nemzetisegeinek bnazonossagtudata, melynek szerves resze lett a kbzossegukert, nepiikert erzett dllando egzisztencialis felelem, a „nemzethalal-vizid”. Ennek fonakjakent alakult aztan ki a sziintelen ondokumen- Ucios bizonyitasi kenyszer, a sikerek es az osis6g, a felsobbrendus6g es az elsdbbsdg dllando bizonyitAsa 6s be6pit6se a nemzeti-nemzetisegi onazonossagtudatba (a multba nezo, romantikus tbrtenelemszemldlet, a nyelv, a zene, az irodalom hangvetele stb.). A gyakori nemzeti traumak, az elvesztett vagy eppenseggel el sem nyert vagy csak (nagy) kesessel megszerzett nemzeti fiiggetlenseg, a poitikai(-katonai) veresegek, a megesonkitott haza stb., fogekonnya tettek a regio nepeit a nemzeti identitasukkal kapcsolatos k6rdesekre valo tulerzekenysegre. Bibo igy jellemzi ezt a helyzetet: „...A vagyak 6s a realitas diszkrepancidjanak jellegzetes ambivalens 161ektani tiinetei a leg£tl£tsz6bban mindezeknel a nepeknel: a tulzott ondokumentalas, a belso bizonytalans&g, a tulmeretezett nemzeti hiusdg 6s a v&ratlan meghunydszkodas, a teljesitmenyek allando hangoztatasa es a teljesitmenyek ertekenek dllando csbkkenese, a moralis ig6nyek es a mordlis felelotlenseg...” Talan (vagy bizonyara?) tulfeszitettek ezek a megallapitasok, sot vitathato 6rv6nyess6gi kbriik is. Vitathatatlan azonban: ehhez hasonld kovetkezetesseggel kevesen torekedtek egybekapcsolni es szervesen integralnia politikaitbrt6neti 6s a tomeglelektani
