Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-12-09 / 32-33. szám
cIm /e/te. zteto mber9. December 9. - Haromszazkilencven eve szuletett John Milton angol kolto. December 10.- Hetven eve szuletett Milan Rufus szlovak kolto. December 11.- Szazkilencvenot eve szuletett Hector Berlioz francia zeneszerzo.- Szazotvenbl eve szuletett Robert Koch nemet bakteriologus. December 12.- Hetven eve szuletett Csingiz Ajtmatov, Nobel-dfjas kirgiz fro. December 15.- Szazhuszonbt e've szuletett Kacsbh PongrAc zeneszerzo. December 16.- Szaztizenot e've szuletett Kbs KA- roly romaniai magyar epftesz, festomuvesz, grafikus es fro.- Szazhatvanot eve szuletett Lotz Karoly festomuve'sz.- Szaz eve szuletett JAn Smrek szlovak kolto. December 20. - Harminc eve halt meg John Steinbeck, Nobel-dijas amerikai fro. December 23. - Szaznegyven eve szuletett Giacomo Puccini olasz zeneszerzo.- Szazhuszonbt eve szuletett Kemstok KAroly festo es grafikus. December 24.- Szaz eve szuletett Adam Mickiewicz lengyel kolto es dramatrb. - Szazharmincot e've halt meg William Makepeace Thackeray angol fro. December 25. - Hatvan e've halt meg Karel Capek cseh fro. December 28.- Hetvenot eve halt meg Alexandre Gustave Eiffel francia epfteszme'rnok. December 31.- Kilencvenot eve szuletett Neumann JAnos, a „szamitbgep atyja”. Akit szeretsz, annak igajat is huzod. ♦ ♦♦ ... eros a szeretet, mint a halal... (Enekek eneke) ...a szeretetnek ketszer keservesebb a kesertije. (Dante) ♦ ♦♦ Lehetetlen meg egyszer megszeretni azt, amidol igazan kiszeretett az ember. (Saint-Evremond) ♦ ♦♦ Ki nem szeret s nem teved Az mar si'rba szallhat. (Goethe) ♦ ♦♦ Nem azt szeretjuk a legjobban, ami a legszebb, hanem ami a legszebb gondolatokat sugallja nekiink. (Joubert) ELETUNK - csaladi lap. A cfmlapon M. Nagy Laszlo felvetele. Foszerkeszto: Szoke Edit. Szerkesztok: Deak Terez, Hogya Gyorgy. Motesiky Arpad. Tordeloszerkeszto: Kocian Renata. Nyelvi szerkesztd: Lehel Gyongyi. A szerkesztoseg ci'me: Radlinske'ho 27., P. 0. Box 66., 810 05 Bratislava. Tel./Fax: 07/326 864. Kiadja a Megbekeles Alapi'tvany. A lap az SzK Kultularis Miniszteriuma. valamint a Megbekele's Alapi'tvany tamogatasaval ke'szul. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97. Terjeszti a PNS, valamint maganterjesztok. Keziratot nem orziink meg es nem kuldjiik vissza. A kozolt trasokat nem feltetleniil tukrozik a lap velemenyet. rr Osz es tavasz kozott Valamikor, regen, gyermekkoromban talan szerettem is a telet. Szerettem, mert akkor meg erdekes volt a feher vilag, a lehullott ho. Erdekes es megejto volt, hogy egy reggelre ebredve olyan volt minden, mint nagyanyam biblikus meseiben az angyalok ruhaja. Szerettem, mert telen jott a Mikulas, es ha nem valami kiilonleges es gazdag ajandekot, de mindig hozott valamit; valamit mindig tett az ablakba kitett cipobe. Ha emlekeim kutjaban kutatok, emlekszem egy kis elemlampara, es arra, hogy egy ideig eloszeretettel jartam ki az ejszakakba, ha kellett, ha nem, csak hogy elvezzem a piciny lampa fenyet. Emlekszem meg egy halbicskara, ami a csur sovenyfonataba esett es gimnazista koromban is kerestem meg, nem fudnam mar mondani, miert; Nem talaltam meg. Valamikor szerettem a telet. Szerettem, mert a sok nagy feherseg a vegtelent idezte. Ma mar sejtem: a tengert szerettem benne, pedig halvany sejtelmem se volt a tengerrol. Ha most viszont a tengert szeretem - milyen jovendonek, milyen vegtelensegnek az egyelore nem lathato es nem sejtheto kepet szerettem benne? Telen jott a Jezuska. Valami nagyon egyszeru spekulacio nyoman ra kellett jbnnom, hogy a szep karacsonyfat nem maga a Jezuska hozza, hanem egy nagyon szep, nagyon csinos angyalka. Olyan szep, amilyen szep volt azon a bizonyos festmenyen, amely nagyanyam agya folott logoff es eppen egy kisfiut vezetett at egy rozoga kis hidon. Emlekszem szoke hajara, minden kovet, minden veszelyt elharito, tiszta, nem tolakodo, de athato tekintetere. A romantikus festok ertettek a modjat. Szerettem - talan szerettem a telet kesobb is, amikor mar tudtam, hogy a karacsonyfat nem a Jezuska es megcsak nem is az angyalka hozza, mert egyszer egy „angyalkanak” eszrevettem jol ismert ruhajat a feher agylepedo alatt. Akkor a hitetlenseg magja mar megrepedt es felenk csirafejet kezdte kidugni jbvendo ontudatomra mintegy atkot eresztve; kiilbnosen, amikor egy szegenyes karacsonyon szegenyes karacsonyfa erkezett, amely esztetikumomnak nem felelt meg, es kritikaval illettem a karacsonyfat: nem szep...! Valoban, szegenyes volt. Nem ragyogott, mint azelott; nem volt rajta aranyfust: par szal gyertya jelentette az egi fenyt. Nagyanyam beteg volt mar akkor. Jaj! Csak most el ne eredjen a konnyem! Csak most ne razzon meg kegyetlen szepsegevel a zokogas! Akkor azt mondtam, ezt nem is az Angyalka hozta, hiszen egy tokbe van szurva... Reggelre kelve - az ejjeliszekrenyrol lefordult a karacsonyfa, off hevert a foldon, mintha a hitetlensegem altal meggyalazott Angyalka, mintha az egesz megcsufolt mennyei tisztasag hevert volna off. Latod, latod...! - mondta nagyanyam -, nem erdemeled meg a karacsonyfat, azert dobta le az Angyal; mert bizony iff jart es hallotta, hogy mit mondtal rola. Az orok es maig ero hit es hitetlenseg harca talan off, akkor kezdbdbtt el. Az a filozofia, az a valosagkereses, amely annyi szepet, annyi szenvedest, annyi nosztalgiat sziilt. Amely vegigvezetni kepes volt eletemnek megannyi buktatojan; masok, a kbriilmenyek es a - magam eletszemleleten, eletvitelen. Talan off kezdbdbtt el az elkesett jovendo viraganak elso eletmegnyilvanulasa, amely egy bibliai igeben jott el, szamomra megadva az egesz mennyei es isteni vilagot a Szeretett Apostol, Janos evangelista megfogalmazasaban, az, hogy: „az Isten szeretet...!” Meg egy ideig azt hitem, hogy szeretem a telet. De mar lattam, tudtam es ereztem negativumait. Regen nem szeretem mar. Nem szeretem kiinn a vilagban, es nem szeretem az emberi termeszetben; abban a belenyugvasban, aminek azzal adnak kifejezest, hogy: marpedig telnek lenni kell! Sokat gondolok ana az egeszseges eletlatasra, hogy a megvaltoztathatatlant akarjuk megvaltoztatni, mert az ilyen igyekezet balgasagunk legragyogobb demonstracioja. Valoban igy van. De megis...! Ez csak a mi egoviink filozbftaja, ez csak a mi egoviink eletszemlelete. Mi lenne, ha Foldiinknek nem lenne az a bizonyos huszonharom fokos hajlasszoge, vagy hogyan viseltetne az ilyen kijelentes hallatan az egyenh'toi neger vagy indian?! Kell-e, eletsziikseglet-e a tel. a hideg, a fagy? Igaz, ilyenkor befagynak a folyok es a jegen at kozelfthetunk egymashoz, ilyenkor elvesz a hidaknak az eszmeje. Marpedig az ugy altalaban nagyon tetszik nekiink... Ha beall a tel - amit most mar nem hogy nem szeretek, de egyenesen gyulblok - hova lesznek kiizdesiink es kiiszkodesiink idealjai? Vagy eppen ez a nyomorusag lesz az, ami eletre tanit? 1998 olyan volt, amilyen volt. Volt benne nedves, mocskos, saros nyar; csalatkozas onmagunkban es masokban; szavaztunk is... Leszavaztunk... Gyonyoru volt az egysegre torekves, gyonyoru volt minden... A hidak eszmejet hirdetve nagyszeruen tudtunk szakadekokat teremteni. Igaz is! Hadd legyen ertelme a telnek, meghat a jovo nemzedek se unatkozzon! Tel jon. Mar tel van. Benne Karacsony, Advent: az orok varakozas ideje, az 6- meg az uj ev. Tessenek nekem megbocsatani, hogy nem irhatom le az emberrol azt, amit a kisgyerek mondott a csaszar uj ruhajarol; nem irhatom le magyarsagunk ontelt es dedelgetett nyavalyairol. Minek arrol irni? Van es kesz. Ilyen az elet. Most eppen tel es tavasz kozott... TISZAI NAGY MENYHERT
