Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-22 / 25. szám

BIZOM AZ EMBEREKBEN Beszelgetes dr. GYIMESIGYORGY elnokkel - kicsit mdskepp- Nagyon meg kellett kiizdenie minde­­nert az eleteben, vagy pedig csak ugy adod­­tak az alkalmak, ugymond olebe built a sze­­rencse?- Nem adodtak az alkalmak, hanem en na­gyon cdltudatos voltam egesz eletem folyaman. Mindig kituztem magamnak valamilyen celt, es aztan minden energiamat alarendeltem a cel er­­dekeben. Peldaul fiatalkoromban sportolo vol­tam, akkor csak sportoltam. Kozben persze ta­­nultam is, vbros diplomas orvos lett belolem, de sokkal fontosabb volt szamomra akkor a sport, mint a tanulmany. Atletakent ertem el eredmenyeket, gerelyhajitokent ifi bajnok let­­tem, aztan sportloveszetben voltam orszagos bajnok. Amikor elvegeztem az egyetemet, koz­­ben apam meghalt, anyam egyediil maradt, ne­­kem haza kellett mennem. Pedig a kepessegeim alapjan nagyon marasztaltak a kassai egyetemi belgyogyaszati klinikan. Otthon falusi korzeti orvoskent mar nem volt ido es lehetoseg arra, hogy komoly edzeseket folytassak, ennek kb­­vetkezteben abbahagytam a sportloveszetet, ujabb hobbym tamadt: a vadaszat. Szenvede­­lyes vadasz voltam, minden idomet, energiamat es penzemet a vadaszatra forditottam. Elhata­­roztam, hogy minden Europaban elo vadfajbol lbvok egy peldanyt. Ha belegondolunk, hogy itt nem csak ozbakrol, szarvasrol volt szo, hanem alpoki koszali kecskerol, zergerol vagy boleny­­rol, hat eleg nehez feladat volt. Javareszt telje­­sitettem is elhatarozasomat: csak sakalt es je­­gesmedvet nem lottem, mert az is el a Spitzbergek tajan.- Miert volt onnek fontos, hogy mind­­egyikbol lojon egy peldanyt?- Mert ugy gondoltam, hogy ez meg senki­­nek se sikerult...- Hogy vagott bele a vadaszkonyvek fra­­saba?- Egyszer elolvastam egy rettenetesen rossz vadaszkonyvet. Egy ukran szerzo konyverol volt szo magyar forditasban, es akkor tamadt az otletem, hogy ilyet en is tudnek irni. Megirtam az elso keziratot, es a veletlen is segitett, hogy vadaszirova valjak. Abban az idoben a megbol­­dogult Tolvaj Bertalan, aki egyebkent iroda­­lomkritikus is volt a maga idejeben, a korha­­zunkban fekiidt, s egy reggeli vizit alkalmaval elmondta, hogy nem aludt egesz ejszaka, mert hogy egy keziratot biralt el. Ekkor vettem a ba­­torsagot, es megmutattam neki a keziratomat. Miutan elolvasta, az volt a velemenye, hogy egy kicsit csiszolni kell rajta, es biztos ki fogjak adni. Kicsit ketelkedve fogadtam velemenyet, de 6 kotbtte az ebet a kardhoz, hogy ez jo, fe­­jezzem be. Ebbol lett az Ordongostol a Horto­­bagyig cimu elso konyvem. Komoly visszhang­­ja lett ennek a konyvnek, en pedig kedvet kap­­tam az irashoz. Ossze is fuggott most mar a va­daszat es a konyviras, vegyiilt a ket igyekezet, egy ido utan nem tudtam, hogy azert vadaszom­­e, hogy temahoz jussak, vagy forditva: az iro­­dalmi baberok igenye miatt vadaszom-e? A le­­nyeg azonban: fokozatosan 13 konyvem gyult ossze. Aztan ezt is befejeztem, az utolso kony­­vemben el is bucsuztam az olvasotol. Magyar­­orszagon volt is felhordiiles, vadaszlapokban cikkeztek rola, mert az ottani szakertok nagyra becsiilnek. Itt azonban a konyv teljesen vissz­­hang nelkiil maradt...- Minek tudja be ezt a tenyt?- Csupan egynek tudhatom be, hogy akkor mar a Magyar Nepi Mozgalom elnoke voltam.- Hogy keriilt a politika kozelebe?- Mondhatnam, „gyerekkorom” ota tagja vagyok a Csemadoknak. 18 evig voltam jarasi elnok a Terebesi jarasban, 12 evig voltam a Csemadok KB elnoksegenek tagja egyfolyta­­ban. 1989 decembereben jomagam elnokoltem azon az orszagos kongresszuson, amely szaki­­tott a multtai es elindult az uj uton. Ez a Csemadok-kongresszus az egyik kezdemenye­­zoje volt az Egyiitteles megalapitasanak, amelyben en nagyon tevolegesen reszt vettem: mozgatoja es szervezoje voltam annak a moz­­galomnak. Az I. kongresszusan alelnokenek va­­lasztottak meg, 1990-ben parlamenti kepviselo­­je lettem a pragai Szovetsegi Gytilesben.- Milyen volt a viszonya Duray Miklossal ebben az idoben?- Korrekt viszony volt. Ebben az idoben neki biztos sziiksege volt ram, en pedig elis­­mertem ot a mozgalom termeszetes vezerenek, mert elismertem politologiai tudasat, nagyon jol felkesztilt ember; ugyanakkor azonban nem az a vezer tipus, aki meg is tudja maga koriil szervezni a munkat. Erre ebben a fazisban in­­kabb en voltam alkalmas, es tan akkor meg nel­­kiilozhetetlen is...- Miert kovetkezett be a „szakitas”?- Nem tudom pontosan megmondani, ne­­kem soha senki nem mondta el. A II. kong­resszuson, Losoncon egyszer csak kimaradtam. Senki nem szolt sem elotte, sem akkor, utana sem kaptam magyarazatot, miert valtottak le az alelnoki posztrol. Fokozatosan csalodtam az Egyiittelesben, mert a deklaraltakkal ellentet­­ben nem lett valamennyi kisebbseg gyujtomoz­­galma. En meg szivvel-lelekkel hive voltam es vallaltam azt is, hogy a ruszin kisebbseget meg­­probalom beszervezni. Lenyegeben sikerult is, ebbol a csekelyke kisebbsegbol, amelyik hiva­­talosan csak 17 ezer szemelyt szamlal, legye­­nek ketszer annyian, 1990-ben tobb mint 4 ez­­ren az Egytittelesre szavaztak. De aztan hatat forditottunk az osszes kisebbsegnek, kiveve a lengyeleket, de ott inkabb forditott alapallas volt, ok ragaszkodtak nagyon az Egytitteleshez, es nem hagytak magukat elengedni.-A tobbiek „elengedodtek”?- Hat a tobbiek el, mert az Egyiitteles ero­­sen jobboldali, erosen nemzeti szinezetu moz­­galomma valt. De errol nem szeretnek beszelni, hiszen ok jelenleg konkurrens part, en pedig nem akarok ellenkampanyt folytatni. Teny az, hogy az Egyuttelestol megvaltam, 1994 novem­­bereben kileptem. 1995 februarjaban meghir­dettem a Magyar Nepi Mozgalom a Megbeke­­lesert es Joletert megalakitasi szandekat. Ez na­gyon kedvezo idoben tortent, amikor szamos baloldali erzelmu magyar csalodott volt, mert akkor kerultek ki a Demokratikus Baloldal Partja vezetesebol a magyarok: Borza Erzsebet stb. Ezek az emberek alkalmat lattak arra, hogy megszervezziik kbzosen a szlovakiai magyar baloldali politizalast. Ekkor szamosan, szervez­ni tudo es felkesztilt emberek ehhez a partkez­­demenyezeshez csatlakoztak, reszt vettek az eldkeszito bizottsag munkajaban, nemelyikiik, mint pl. Varju Janos nem lepett be a mozgalom­­ba, de meg az alakulo kongresszusan is reszt vett, segitett kidolgozni a mozgalom elso mezo­­gazdasagi programjat, de sokan aztan nalunk maradtak; a DBP valaszlepese az volt, hogy megszervezte a magyar szekciot, de ez a szek­­cio nem bizonyult eletkepesnek, nem sikerult visszavonzania egyetlen embert sem azok ko­­ziil, akik akkor a Magyar Nepi Mozgalom szer­­vezoive valtak. A masik nagy csoportot kepez­­tek azok, akik az Egyuttelesbol jottek...- Mert hogy onnan is jottek...- Onnan is jottek, igen. A harmadik csoport pedig az addig nem politizalo emberekbol ala­­kult ki. A kezdemenyezes eletkepesnek bizo­nyult, ugyhogy mar harom honappal kesobben, majus 9-en be tudtuk jegyeztetni a mozgalmat, es meg az ev oktober 21 -en megtartotta a MNM az alakulo kongresszusat is.- Nagy ellenszelben kezdett el dolgozni a mozgalom, es azt hiszem, az ellenszel most is fuj, sot. Kimondottan szivossag kell ahhoz, hogy az ember ne kedvetlenedjen el, ne for­­ditson hatat, ne mondja azt, hogy ennyi eleg volt...- Az, amit elmondtam a sportoloi, valamint vadaszmultamrol stb., az most ebben ervenye­­siilt. Most a politikanak szentelem a teljes ido­met, nem vadaszom, peldaul az iden egyetlen egyszer sem voltam meg csak kint sem...- Hogy birta ki, nem hianyzik a vada­szat?- Nem hianyzik, mert most a politikanak vagyok az elkotelezettje.- Ezek szerint mindig raall valamire, es hajtja, mint a vadat szokas uzni?- Igen. Ez jo pelda, mert a vad tizese az en felfogasomban nem azt jelentette sosem, hogy

Next

/
Oldalképek
Tartalom