Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-09-02 / 22. szám

gondolat, es mely pszichologiai jelentosege van a felnottek es a gyerekek egyiittelese szempont­­jabol. Aki gyermekkoraban ugy elte meg a hata­­rok megvonasat, mint veszteseget, lealacsonyi­­tast es kilatastalansagot, kesobb nagyon nehe­­zen allapit meg hatarokat, mert ehhez arra is sziikseg van, hogy szilardan kialljon a nezete mellett es aszerint cselekedjen. A gyerekeknek vilagos, hatarozott es erds egyenisegekre van sziiksegiik. Ha erzik a ren­­dithetetlenseget, kepesek tajekozodni. A szi­­lardsag hatarokat teremt, ahol viszont bizonyta­­lansag van, a gyerekek megprobaljak tesztelni a hatarokat es probalkoznak, meddig mehetnek el. Aki a gyerekeket bnallosagra es autonomi­­ara probalja nevelni, maganak is ilyennek kell lennie. Ez azt jelenti: van eleg batorsaga a sajat nezete mellett kiallni, elviseli azt is, hogy nem tokeletes. Hatarok kellenek A gyerekek talalkoznak ingerlekeny, ki­­egyensulyozatlan, nem kovetkezetes pedago­­gusokkal, akik a neveldssel ugy kisdrleteznek, mint az dlsporttal. A legfontosabb tenyezd: a pedagogus batran viselje el, hogy nem tokele­­tes. A sajat es masok hibajat is ismerje el. Lete­­zik egy hatar, amelyet be kell tartani, pontosab­­ban fel kell allitani a hatart az olyan nevelesi mddszerekbol, melyek a gyerekeknek a feket jelentik. A batorsag, a tokeletlenseg elismerese annyit tesz, hogy a sajat energiankat arra hasz­­ndljuk fel, hogy a tokeletlensdgiinket elismer­­jiik 6s a hibainkat mint lehetosdget fogadjuk el. A tokdletlenseg elismerdse igy is tortenhet:- Eloszor be kell vallanunk: hi bat kovet­­tiink el. Ezt a megallapitasunkat kossiik ossze azzal, hogy legkozelebb maskepp 61jiik at a ki­­alakult helyzetet. Tehat a probldma arra volt jd, hogy elgondolkozzunk a valtoztatdson.- Ha valaki ideges es stresszes allapotban van, ne azt kerdezziik tole „mi6rt”, hanem azt figyeljuk meg mit csinal ilyenkor, vagy mikor nem csinalja azt. Az ilyen megfigyeles a kovet­­kezo megoldasra osszpontosit: „Hogyan val­­toztathatom meg a helyzetet?”- A megoldas abban mutatkozik meg, hogy: „Tobb olyan dolgot csinalja, amely mu­­kodik!”- A problemakat nem keriiljtik el, a veliik vald foglalkozas mintegy ajandek, mivel a tokeletlenseg az uj utak keresdsere osztonoz es a kihivasra var. Aki a hatarokat megallapitja, arra is gon­­dolnia kell, hogyan reagal arra, ha ezeket meg­­sdrtik es nem tartjak be a megegyezest. Es itt nines szo a biintetesrol es tiltasrol, hanem a lo­­gikus 6s termeszetes kovetkezmenyekrdl. A buntetesek erdsitik a kisebbsegi erzest - azt, amit az ember nem tehet meg - a logikus kovetkezmenyek viszont erdsitik az onerteke­­lest - azt, am ire az ember kepes! TAMASNE GAL VIOLA Valasztasi sziporkak Dunaszerdahelyi pedagogus baratommal hozott ossze a veletlen.- Mi ujsag nalatok az iskolaban igy tanev elejen? - kerdeztem.- Tan6v? - kerdezte csodalkozva. Mert, ha nem tudnad, inkabb korteskedes es nem tanitas-tanulas van ma az iskolaban. Amolyan „lelektol-lelekig” hato meggyozes. Ez van. A szep szavak egymas melle raka­­sa es azok, olyan elrendezese, hogy tulajdonkeppen semmit se mondjanak, de azt aztan meghato szdpseg­­gel. Vita tulajdonkeppen nines is. Csak ndha-neha akad egy-egy replika. Peldaul, az egyik kolldgam kuru­­cos - vagy ha igy jobban tetszik „thalykalmanosan” harcos, „ki odacsap, hoi sanyargatni lat” - romanti­­kaval, ellenkez6st nem turd hangon kijelentette: nalunk a magyarok becsiiletesek, okosak es koalicidsok. Erre senki sem reagalt. Csak a tortendsz jegyezte meg halkan: az otlet nem eredeti. Az irdnia nagy meste­­re az angol Bernard Shaw ezt mar 1939 novembereben elmondta a londoni radidban. O ezt allitotta: a nd­­metek mindnyajan okosak, becsiiletesek 6s hitleristak. Minthogy azonban senkiben sem lehet meg egy­­szerre mindharom tulajdonsag, igy hat az egyik mindenkibol hianyzik. Tehat, aki okos es hitlerista, az nem becsiiletes; aki becsuletes es hitlerista, az nem okos es aki okos 6s becsiiletes, az nem hitlerista. Minden­­kinek a logikajara bizom - mondta szerenyen a fiatal tortenesz-tanar -, hogy Shaw allitasaban hogyan tud­­ja behelyettesiteni tisztelt kollegank emlitette „okos, becsuletes es koalicios” tdzist...- Hat „csak” ez, csak ilyesmi van a mi iskolankban.-mi. Az alternativ oktatasrol irtak Eva Slavkovska elismerte: szeptembertol erdeklo­­des hianyaban csak nehany helyen indulnak alternativ iskolai osztalyok, am ez nem jelenti azt, hogy Szlova­­kia lemondana ennek a tervnek a megvalositasardl. (...) A miniszterasszony szerint semmi sziikseg arra, hogy a szlovak tannyelvii iskolak is atalljanak erre a modszerre. Szerinte ugyanis a szlovakok 95 szazaleka beszel magyarul, mig a tobbseg nyelvet erto magya­rok szama ennel joval alacsonyabb. (Uj Szo, 1995. julius 25.) Ha ervenytelennek mindsitik a ket nyelven kialli­­tott bizonyitvanyokat, ezt birosagon meg lehet tamad­­ni. Nem letezik a polgari jogban olyan paragrafus, amely szerint jogilag ervenytelennek lehetne nyilvani­­tani oket. Az allamnyelvtorvenyre hivatkozva nem ro­­hato ki semmifele szankcio azokra, akik magyarul is megirtak a bizonyitvanyt. (Dr. Meszaros Lajos jogasz nyilatkozata, Uj Szo, 1997.januar 13.) Felhivjuk a figyelmet az alkotmany 43. cikkelyere, amely korlatozasok nelkiil lehetove teszi az anyanyelv hasznalatat a hivatalos erintkezesben es az informacio­­szerzes teren. A szamunkra elfogadhatatlan nyelvtor­­veny is egyertelmuen hangsulyozza, hogy a torveny nem vonatkozik a kisebbsegi nyelvek hasznalatara. (A Magyar Koalicid parlamenti kepviseloinek tilta­­kozasa, Uj Szo, 1997.januar25.) A mult het keddjen a kormany elfogadta a kultura­­lis miniszterium allaspontjat, amely szerint Szlovakia­­ban megfelelo modon szabalyozott a kisebbsegi nyel­vek hasznalatanak a joga, ezert nines sziikseg olyan jogszabalyra, amely az allamnyelvrol szolo torveny el­­fogadasa utan kialakult helyzetet modositana. (Szabad Ujsag, 1997. januar 29.) Akadt, ahol a sziilok kertek, valtoztasson az igaz­­gatosag a dontesen, s csak egynyelvii bizonyitvanyt adjanak ki. Voltak regiok, ahol az igazgatok megtartot­­tak a kozos megallapodast, volt, ahol becsaptak egy­­mast. Az elorelato igazgatok ket bizonyitvanyt irattak ki. (Uj Szo, 1997. julius 2., Fodor Attildnak, azSZMP­­SZ titkaranak cikke) ...nem voltak kepesek egysegesen es hatekonyan fellepni akkor, amikor a bizonyitvanyosztasra keriilt a sor, s igy tortent, hogy a 311 magyar nyelvu alapisko­­lanak esupan 35 szazaleka allitott ki az ev vegen ket­­nyelvii bizonyitvanyt. (UjSzd, 1997. julius 23.) ... 33 ellenzeki kepviselo szerint ha egy nyelv el­­sobbseget elvez a tobbivel szemben, mas nyelvek ma­­sod-, illetve alsobbrendiive valnak, s azok az allampol­­garok, akik ezeket a nyelveket beszelik, szinten al­­sobbrendii, diszkriminalt szemeiyekke. Szerintiik ez a paragrafus a rasszista diszkriminacid jegyeit hordozza. A beadvany szerint alkotmanyellenes tovabba a tor­veny 2.,3.,4.,5., es 12. paragragfusanak tobb bekez­­dese. A 4. paragrafus peldaul arrol rendelkezik, hogy a pedagogiai dokumentacio kizarolag szlovak nyelven vezetheto, s ez szukiti a kisebbsegek oktatasugyben szerzett jogait. (Uj Szo, 1997. augusztus 26.) ... a tanacskozok azt az athidalo javaslatot fogadtak el, hogy a sziilok az alapiskola igazgatoitdl kikert es hitelesitett kataloguskivonatot postazzak a kozepisko­­lai igazgatoknak. Ez az okmany szlovak nyelvu es hi­­vatalosan is bizonyitja az alapiskolai tanulmanyok si­­keres elvegzeset, ezert foldsleges az egynyelvii bizo­­nyitvanyok utolagos kiiratasa. Remelhetoleg a myagar sziilok elnek ezzel a megoldassal... ♦ ... azt is megjegyezte (az igazgatom, a szerk. megj.), hogy amig a magyar parlamenti kepviseldk te­­hetetlenek bizonyitvanyiigyben, es senki-semmi nem biztositja az iskolaigazgatdk vedelmet, ok kenytelenek a jelenleg ervenyben levo torvenyekkel es utasitasok­­kal osszhangban eljarni, a felsobb szerveknek pedig el­­lenorzeskor a sziilok dltal bekiildott okmanyokat fel­­mutatni. (Szabad Ujsag, 1997. november 5.) ... Vladimir Mediar elutasitotta az alternativ okatatas bevezeteset celzo javaslat kormanyszintii megtargyalasat. ... alkotmanyellenesnek tartja az SZNP altal kidolgozott iskolaiigyi torvenyt. (Uj Szo, 1998. majus 12.) ... a mi tersegiinkben egy iskolai dokumentum ket­­nyelviisege erteket jelent. A bizonyitvanyoknak eppen ez a ketnyelvusege dokumentalja ugyanis a nemzetise­­gi iskolak (nem egy, de ket!) nyelvi-kulturalis tobble­­tet! (A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert esJo­­letert nyilt levele a szlovakiaia magyar sziildkhoz es pedagogusokhoz, UjSzd, 1998.jiiniusl2.,fizetetthir­­detes) A szlovak parlament tegnap elvetette az oktatasi torveny modositasat celzo javaslatot, amely a Szlovak Nemzeti Part nyolc kepviseloje terjesztett be. A tervezet a nemzetisegi iskolakban a szlovak nyelv es irodalom, a foldrajz, a tdrtenelem es esetleg mas tantargyak szlovak nyelvu oktatasat javasolta, va­­lamint azt, hogy az iskolak egysegesen, kizarolag az oktatasi miniszterium altal jovahagyott tankonyveket es segedeszkozbket hasznaljak. (Uj Szo, 1998. julius 3.) Olyan allamokban, ahol nemzeti, vallasi vagy nyelvi kisebbsegek elnek, az ilyen kisebbsegekhez tartozd szemelyektol nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk mds tagjaival egyiittesen sa­jat kulturajuk legyen, hogy sajat valldsukat valljak es gyakoroljak, vagy hogy sajat nyelviiket hasznal­jak. (A Polgari es Politikai Jogok Nemzetkozi Egyez­­segokmanya es hozza kapcsolddo fakultativ jegyzd­­kbnyvenek 27. cikkelye)

Next

/
Oldalképek
Tartalom