Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-14 / 1. szám
Eselyiink: a masodik fordulo A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert sajtdtajekoztatbjarol p razsonyban az Ujsagirok Haza'ban 1997. december 10-en tartott szokasos sajtotajekoztaton dr. Gyimesi Gyorgy, a mozgalom elnoke fenntartasanak hangot adva a Szlovak Demokratikus Koalicio kozotti egyuttmukodesi szerzodes es Kozos Nyilatkozat alairasaval kapcsolatban hangsulyozta: — Egyreszt drom szamunkra, hogy a teriileti autonomia kerdeseben a Magyar Koalicio allaspontja kozeledett mozgalmunkehoz, hiszen hosszu vitak utan a Magyar Koalicio — ugy tu'nt — lemondott koveteleserol. Duray Miklos, az Egyutteles politikai mozgalom elnoke azonban roviddel a Kozbs Nyilatkozat alairasat kbvetoen a Szabad Ujsag hetilapban mar ugy nyilatkozott, hogy nem adhatjak fel alapveto koveteleseiket. Mindez bizonyitja, hogy alairas ide, alairas oda, a teriileti autonomia elerese tovabbra is a Magyar Koalicio politikai eszkoztaraban szerepel. A mozgalom elnoke sajnalatat fejezte ki az eredetileg december 15-re tervezett budapesti kormanyfoi harmastalalkozo elnapolasa miatt. Pedig ez a megbeszeles lehetoseget kinalt az allaspontok kozeledesere, a feszultseg enyhitesere. Nem szerencses megoldas, ha az elnapolas tenye valaszlepes volt a magyar—szlovak kulugyminiszteri talalkozo elhalasztasara. — Csak udvozolni lehet — hangsulyozta dr. Gyimesi Gyorgy —, hogy Ausztria miniszterelnoke jovoltabol a haromoldalu talalkozo Becsben meg ebben az evben megvalosul. Szlovakia es Magyarorszag kapcsolatait jelenleg egyebkent is nehany sulyos politikai es gazdasagi kerdes terheli, igyminden parbeszed-lehetosegre szuksege van a ket orszagnak. Lengyel Laszlo, a mozgalom elso alelndke Szlovakianak az Europai Uniohoz es az Eszak-atlanti Szovetseghez torteno csatlakozas eselyeit elemezve megallapltotta: -Akozeljbvoben megvalosulo luxemburgi csucstalalkozo elott minden jel arra mutat, hogy Szlovakiat az elso forduloban nem hivjak meg a csatlakozasi targyalasokra. Jelenleg az a tet, hogy Szlovakia versenyben maradjon, s eljen a kovetkezd fordulo kinalta csatlakozasi lehetoseggel. Erre adottak lehetosegeink es realisak eselyeink, mert az ok nelkuli megkiilbnbbztetes es eselykizaras nem tartozik az Europai Unio es az Eszak-atlanti Szovetseg politikai stilusahoz. Lengyel Laszlo figyelmeztetett arra, hogy eselyeink kihasznalasahoz nem jarul hozza a teny, hogy az utobbi napokban romlottak a kapcsolatok szomszedainkkal, mindenekelott a Cseh Koztarsasaggal. Meggybzodesenek adott hangot, hogy a feszultseg atmeneti jellegu, aminek letrejottet a csehorszagi politikai szfnter forrongo esemenyei is befolyasoltak, s a kulugyminiszteri talalkozo elnapolasat tovabbi hatraltato diplomaciai lepesek nem kovetik. A Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert orbmmel fogadta az Europa Tanacs luxemburgi csucstalalkozojan hozott dontest, miszerint az Europai Uniohoz torteno csatlakozasrol mind a tizenegy tagjelolt orszaggal egyidoben, azonos rajtvonalon kezdi meg a tarsulassal kapcsolatos targyalasokat. Az egyenlo eselylehetosegek ujfent hangsulyozasaval az Europa Tanacs nem zarta ki az egyes tagjelolt orszagok felkeszilltsegi szinttol fuggo megkulbnbozteteset. Hat orszagot nevleg is megjelolt, mint az EU-hoz valo csatlakozas elso szamu es legkozelebbi varomanyosait. A luxemburgi dontes uj lehetoseget tart Szlovakia ele, hiszen ismetelten eselyt adott teljesiteni a csatlakozassal kapcsolatos demokratizalodasi elofelteteleket. Ez tortenelmi esely a Szlovak Koztarsasag szamara, amellyel feltetlenul elni kell. Kihasznalasa korparancs, mindenekelott a kormany szamara, de nem lehet kozbmbos az ellenzek szemszbgebol sem. Az EU-hoz torteno mihamarabbi csatlakozasunk ugyanis a jbvo zaloga, s nines egyeb tortenelmi alternativaja. MAZSAR LASZLO Tenniakaras - nemzetisegi kulturankert Mit tehetunk ma Szlovakiaban kulturankert; milyen modon, milyen tartalommal szolgalhatjuk magyar nemzetisegi kulturank felemelkedeset? Tudunk-e osztonzest nyujtani, tudjuk-e mozgosftani az anyagi gondokkal, levertseggel es kiabrandultsaggal kuszkodo helyi kulturat Szlovakia magyarok lakta teruletein? Ezekre az alapveto es tovabbi egeto kerdesekre kereste a valaszt a Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas december 12-en Pozsonyban tartott orszagos ertekezlete. A konferencia vendegeloadoja, dr. Samuel Bako§, a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriumanak allamtitkara kiemelte az alapgondolatot: a nemzetisegi kulturak fejlodese a nepek, nemzetek kozelebb kerijleset, bekes egymas mellett eleset szolgalja. A nemzetisegi kulturertekek szinesebbe es gazdagabba teszik az egesz orszag kulturajat. A kisebbsegek kulturajanak eletben tartasa es toretlen fejlodese Szlovakia szamara azert is fontos, mert a hid szerepet is betolti. Az allamtitkar elemezte a kormany kulturpolitikajanak nehany idoszeru kerdeset, figyelmeztetett a helyi kultura fellendftesenek fontossagara. Megnyerni es megtartani a helyi kultura faklyavivoit, vezeregyenisegeit, lelkes szakembereit — elso szamu feladat. A helyi kultura viragzasanak elteto, fenntarto ereje van! — hangsulyozta az allamtitkar. Ott, ahol elapadnak a helyi kultura forrasai, elernyednek a nemzetiseg gyokerei is, hanyatlik a megtarto era. Szoke Jozsef eloadasa a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert es a magyar kisebbsegi kultura viszonyat elemezte. A MNMMJ letrejotte valasz es logikus kovetkezmenye volt a szlovakiai magyar politikai erok szelsoseges, szembenallast es ellensegkepet hangsulyozo, a realis kompromisszumokat elutasito politizalasara. A mozgalom es a kezdemenyezesere eletre hivott Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas alternatfvat kinalt a tortenelmi megbekelest kezdemenyezo, hidakat epfto, a mindenkori hatalommal parbeszedet folytato lehetoseget jelentette. A mozgalom letrejotte — emelte ki eloadasaban Szoke Jozsef — nines kizarva, tragediat elozott meg! Szlovakianak a balkanizalodas iranyaba torteno sodrasat gatolta meg. Fontos feladatkent jelolte meg, hogy a mozgalom a nemzetisegi kultura fejlesztesenek bonyolult tamogatasi folyamataban kulon figyelmet szenteljen a baloldali kulturertekek felkarolasanak. A Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas kuldeteset dr. Gyorgy Istvan fogalmazta meg eloadasaban. Ertekkent emelte ki, hogy a tarsulas jelentos tevekenyseget, egesz sor tartalmas rendezvenyt tudhat maga mogott. Mindamellett, hogy egyre tobb kulturcsoport, egyuttes es kozosseg jelentkezett a tarsulas soraiba, a meg nagyobb igenyesseg szukseget, a tarsulas vonzokorenek kiszelesiteset fogalmazta meg. Gyorgy Istvan elmondta, a parbeszed felujitasat fogjak kezdemenyezni a Csemadok kozponti vezetesevel, hogy ujfent meggyozzek oket arrol: a tarsulast nem politikai erdekek, hanem, igenis, kozos celok — a nemzetisegi kultura eletbentartasa — vezerlik. A Csemadok csucsszervenek is el kell gondolkodnia azon, politikai osztonzesbol, politikai elkotelezettseg miatt helyes-e a parbeszedet, az egyuttmukodesre szant keznyujtast elutasitani. Bolcsebb es demokratikusabb a dontest az adott alapszervezetre, kozossegre, kulturcsoportra bizni. Az eloadasok, a felvetett nemzetisegi kulturpolitikai problemak kapcsan elenk vita alakult ki, kulbnbbzo nezetek utkoztek, ertekes velemenyek fogalmazodtak meg, allaspontok tisztazodtak. Tobbek kozt felvetodott a Magyar Nepi Mozgalom koruli magyar nemzetisegi sajto altal taplalt ellenszenv es folyamatos hirzarlat kerdesenek feloldasa. A mozgalom felkeszult arra, hogy ervekkel es bizonyitekokkal utasitsa vissza a megalkuvas, a Meciar-kormany vak kiszolgalasanak gyanujat-vadjat.-mar-Az eloadok (balroi): dr. Gyorgy Istvan, dr. Samuel Bako§, valamint Szoke Jozsef (Motesiky Arpad felvhtele)
