Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-08-12 / 19. szám
Oroksegiink: a Sarlo Halado hagyomanyaink kozott elokelo hely illeti meg a Sarlot, a csehszlovdkiai magyar fiatalok nagyhatasu baloldali mozgalmat. Prdgaban a var (a Hradzsin) udvaran van a magyar szobraszat egyik kiemelkedd remeke, a Kolozsvari testvereknek a tizenegyedik szazadban keszitett lovas Szent Gyorgy-szobra. A Pragaban tanult magyar nemzetisegu diakok az 1920-as 6vek elejen alakitott cserkeszcsapatukat a szoborrol neveztek el Szent Gyorgy Kornek. Az Ady Endre, Moricz Zsigmond es Szabo Dezso muveinek a hatasa alatt allt fiatalok mar a kor megalakulasakor az elnyomottak 6s a kizsakmanyoltak erdeket szolgalo eszmeket tettek magukeva. A kor tagjai a Rozsnyo melletti Gombaszogbn 1928 augusztusaban szervezett taborozaskor a szobor-szimbolumtol kolcsonzott nevet Sarldra valtoztattak, s ezt az idopontot (1928. augusztus 13-at) tekintettek a Sarlo megalakulasanak. A Szent Gyorgy Kor tagjai a nev- es jelkepcserevel azt fejeztek ki, hogy az Ady Endre, Mdricz Zsigmond es Szab6 Dezso altal ihletett plebejus-demokrata eszm6k6rt lelkesedd fiatalok a Sarlo jegy6ben, baloldali iranyba, a nepi-paraszti torekvesekhez kotodnek. Az akkori csehszlovdkiai magyar fiatalok Trianont nemzetet 6s embert tipro tragedianak tekintett6k, 6s az uj helyzethez alkalmazkodva, „ujarcu magyarok”-k6nt kerest6k a helyiiket. Horthy Magyarorszdgdnak nacionalista-revizionista politikdjdval szemben Kozep-Kelet-Europa n6pei bardtsdgdnak 6s osszefogasanak sztiks6- gess6g6t hirdett6k. Programjukat elsdnek 1925-ben Gydry Dezso, az ismert szlovdkiai magyar koltd igy fogalmazta meg: „Ezt a nepet szetdaraboltak, de a reszek uj eletet kezdtek. Uj mentalitasuk gazdagito era Szeressetek minden elnyomottakat. Tegyetek ugy, ahogy akarjatok, hogy veletek tegyenek. Legyetek mindig a lelki es testi kifosztas legerosebb ellensegei. S ahogy ti ilyen kisebbsegi lelekre szert tesztek, ezt a lelket plantaljatok at az egesz magyarsagba. ” A Sarlo tagjai vallaltak Gydry Dezsonek a „kisebbs6gi geniusz”-ra vonatkozo, kisse messianisztikus programjat, es mind Csehszlovakiaban, mind Magyarorszagon a haladas eszmeinek a kepviseloivel igyekeztek kapcsolatot teremteni. A huszas-harmincas 6vek fordulojan ennek a torekvesnek az eredmenyekeppen latogatott Csehszlovakiaba szdmos jeles magyarorszagi iro es eldaddmuvesz. A sort Moricz Zsigmond nyitotta meg, majd M6ra Ferenc, Kassak Lajos, Karinthy Frigyes, Kodoldnyi Janos 6s sokan masok jdrtak Pozsonyban 6s Szlovakia tobb, magyarok lakta varosdban 6s tartottak eloadasokat, irodalmi esteket. Szlovdkidban a kommunista Ladislav Novomeskyvel 6s az ugyancsak kommunista Vladimir Clementisszel, valamint a szlovdk baloldali ertelmisdg DAV nevu mozgalmaval alakitottak ki szoros kapcsolatot. Az elnyomott Kozep-Kelet-Europa nepei osszefogasanak szuksegesseget szimbolizalva akartak 1930. marcius 15-en megkoszoruzni Petofi Sandor budapesti szobrat. A koszorut a kozep-keleteuropai kisnepek: a magyarok, a szlovakok, a csehek, a romanok, a szerbek es a horvatok nemzeti szineit tartalmazo szalaggal diszitettek. A Duna-medencei nepek nemzeti szinei azonban az akkori hatalom nacionalista uraiban ellenerzest valtottak ki, ami miatt a koszoru elhelyezeset es a koszoruzasnal tervezett beszed elmonddsat a hatosagok megtiltottak, majd a sajtd hasdbjain 6s a magyar parlamentben 61esen tamadtdk a sarld szdndekat 6s programjdt. Ennek ellenere a halado gondolkozdsu emberek koreben a Sarl6-kongresszuson a cseh forradalmi 6rtelmis6g kiilddttek6nt Julius Fu6ik vett r6szt. Felszdlalasdban egyebek kdzott ezeket mondta: ,,A nemzet, amelynek tagjakent vagyok itt, uralkodd nemzet ebben az orszagban. Nem vagyok azonban tagja e nemzet uralkodd kisebbsegenek, s nem is az uralkodd kisebbseg kiildott engem. Kiildetesem feladata, hogy a nemzet elnyomott es szenvedo tulnyomo tobbsegenek udvozletet tolmacsoljam Ondknek... Tudniuk kell, hogy az Onok oldalan, a magyar munkasok es a dolgozo parasztok oldalan ott allnak a cseh munkasok es dolgozo parasztok is... A magyarok nemzeti felszabadulasaert nemcsak Onok harcolnak, magyar entellektiielek a magyar proletariatus soraiban, a magyarok nemzeti felszabadulasaert kuzdiink mi is: munkasok, pragai, briinni, hradeci, osztravai entellektuelek es tobb elnyomott nemzet millioi... S nem szonoki fogas, ha azt mondom, hogy az Onok felszabadulasanak napja jelenti szamunkra is a szabadsag napjat. ” Csehszlovdkidban a polgdri demokrdcia viszonyai kozott a huszas 6s harmincas 6vekben a magyar nemzetis6g 6rdekvedelm6t (a sajdt osztalyerdekeit is v6dve) az arisztokratafoldbirtokos-dzsentri vezet6ssel irdnyitott magyar ellenzeki pdrtok kepviseltdk. A Sarl6 mas platformon allt. Nem volt a jobboldali magyar ellenz6ki pdrtok szekertoldja, nem k6pviselt revizionista dlmokat, de elitelte a burzsoa koztarsasag nemzetisegi politikajat. A Sarlo a nepi-paraszti kotoddse ellen6re nem volt sem paraszti, sem munkasosszetetelu. A Sarlo tulajdonkeppen az egyetemi diakok mozgalma volt, s tagsaguk tobbnyire a kozeposztaly tagjaibol tevodott ossze. Ez a kozeposztaly azonban, ahogy akkoriban Csehszlovakiaban az eg6sz magyarsag szegeny, vagy legalabbis elszegdnyedo r6teg volt. Igy nem csoda, sot term6szetes, hogy a Sarld tagjainak figyelme egyebek mellett a szlovdkiai magyarok szocialis probl6mdinak a megolddsdra is irdnyult. A Sarl6 es a csehszlovdkiai magyar fiatalok magatartdsdt 6s torekv6s6t 1931-ben meleg szavakkal m61tatta M6ricz Zsigmond is, a Nyugat cimti folydiratban frt egyik cikk6ben. Balogh Edgdr a Sarld egyik alapitdja 6s vez6regy6nisege A regosjarastol a munkasmozgalomig cimu irdsdban a Sarld kor6 tOmoriilt iljusdgot igy jellemezte: „a csehszlovdkiai magyar ifjusag nemzeti tudatanak kialakulasa nem a soven visszacsapas, a „Szent Istvan-i birodalom” restauracioja fele irdnyult, hanem az egyenlosegen alapulo egyiitteles, a szlav-magyar-roman osszefogas elkepzelheto valtozatait kutatta. ” Az egyenlos6gen alapulo egyutt616s, valamint a szldv-magyar-romdn Osszefogas ig6nylese ma is idoszerii, es ma is - jobban mint a multban talan barmikor - megolddsra vamak a nemzetek es nemzetis6gek szocidlis problemai is. A Sarlo 1933 masodik fel6ben feloszlott. Tagjainak legjobbjai a forradalmi baloldal tdborat erositett6k. A masodik vilaghaboru utdn szetszdrddva Csehszlovdkia, Magyarorszdg 6s Romdnia hatalomra kerult partjainak tagjaik6nt 6rv6nyesitett6k elveiket. Akadtak, akik hutlenn6 vdltak a Sarld eszmeis6g6hez 6s a jobboldal taboraban kotottek ki. A Sarld tdrekv6s6t peldanak tekinto utdkor azonban nem rdjuk, hanem az eldbbiekre gondol, 6s az elobbiek magatartdsdt tekinti tiszteletre 6s kovetesre meltonak. Ket Sarlos: Balogh Edgdr es Lorincz Gyula az Uj Szo szerkesztosegeben 1971-ben BALAZS BELA (Tothpal Gyula felvetele)
