Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-29 / 17. szám

A csontritkulds Az oszteoporozis tulajdonkeppen a csontanyag csokkeneset jelenti, nepiesen: csontritkulast. A gazda­­sagilag fejlett orszagokban keszi­­tett felmeresek alapjan kitunik: a nok 25-30 szazaleka szenved eb­­ben a betegsegben es szamuk nd­­vekvo tendenciat mu tat. Az ok: a helytelen eletmod Szlovakiaban sajnos nem tudjuk a lakossag helyzetet felmerni, mert nem lehetseges a csontanyag kivizsgalasat altalanosan, tomege­­sen elvdgezni. Ennek ellenere mar bizonyara tobben atestek a denzitometrian (igy hivjak ezt a kivizsgalast). Az viszont feltetelezhetd, hogy nalunk az eredmenyek meg rosszabbak volna­­nak, mint amilyeneket a vilag elenjaro allama­­iban tapasztaltak. A helytelen taplalkozas, az elhizas, a keves mozgas, ezek mind-mind olyan tenyezdk, ame­­lyek a csontritkulashoz vezetnek, illetve az adott allapot rosszabbodik. Ily modon az osz­teoporozis jdrvanyszeru uggyd vdlik. Mint minden civilizdcios megbetegedest, ezt is el le­het keriilni, megpedig a helyes taplalkozassal es kello megeldzessel. Keves a kalcium Ezt a komoly betegseget, amely teljes rok­­kantsagot okozhat (a csontok tordkennyd val­­nak, es raadasul a toresek nagyon rosszul gyogyulnak) meg sulyosbithatja a D-vitamin es a kalcium hianya. A napi kalciumadag 1000-12000 mg. Na­lunk allandoan csokken a tej es a savanyitott tejtermekek (a joghurtok, a turo stb.) fogyasz­­tasa. Keves zoldseget es gyumolcsbt esziink, s ezaltal az ajanlott napi kalciumadagnak csupan a fele keriil a szervezetiinkbe. A legtobben eldnybe reszesitik a magas zsirtartalmu sok sot tartalmazo eteleket, nem megfelelo minosegu hust, feher kenyeret es peksiitemenyt, valamint edessegeket fogyasztanak. A lehetd legkeve­­sebbet mozgunk. A tejtermekeken kivtil sok kalciumot tar­­talmaz a kinai kaposzta, a brokkoli, egyaltalan a levdlzoldsegek, a szoja, a bab, a hal, a did, a mogyoro, a szezam es a napraforgo magok. A kalcium felszivodasat neheziti a csoko­­lade, a nagy mennyisegu zsiraddk, a so, az al­lati feherjeket tartalmazo sos etelek. Tehat vi­­gyazzunk a koka kolaval „leoblitett” hambur­­gerekre! A gyogryitds Az oszteoporozis gyogyitasa hosszadal­­mas, legalabb nehany hdnapig tart es igen kolt­­seges. A gyogyitas soran kalcium tartalmu ke­­szitmdnyeket kap a beteg, s ezeket hormonalis kezelessel kombinaljuk. Igen fontos az elet­­mod modositasa es az aranyos testmozgas. Gyogyszertarainkban kaphatoak termesze­­tes alapanyagu kdszitmenyek, de ezek megfe­­lelosegerol mindenkeppen ajanlatos a kezeld­­orvossal konzultalni, tole tanacsot kerni. Kap­­hato a kalcium onalldan, de magneziummal kombinalva is (ennek nyugtato hatasa van, csokkenti az idegek es az izmok ingerlekenyse­­get), de forgalmazzak egyeb asvanyi anyagok­­kal es nyomelemekkel. A multivitamin keszit­­menyek is tartalmaznak kalciumot. Ha nines lehetosegiink olyan jo minosegu etelt fogyasz­­tanunk, amelyben ott vannak ezek a sziikseges asvanyi anyagok, potoljuk ezeket az dsszeru taplalkozas kiegeszitdivel. Ugyeljunk, ovjuk az egeszsegunket. Negy­­venen tul mar minden nehezebben megy. De ha van lehetosdgiink menjiink el a tornaterembe, vagy uljunk kerdkpdrra. Az uszas is igen jot tesz. DR. LUBICA PETERAJOVA Iskolas leszek A most ovodabol kikeriilt gye­­rekekre var egy teljesen mas, uj eletstilus, amikor mar nem a jatek, a lazasag jatszik szerepet, hanem egy szamukra bonyolultabb, eddig meg nem tapasztalt elethelyzetek. Na­lunk a gyerekek a hetedik dletdviik, vagy annak betoltese elott valnak is­­kolakdtelesse. A legtobb esetben az a teny, hogy iskolaba jarnak, nem okoz problemat, hiszen az ovoda es a szii­­loi haz felkesziti oket az uj eletmod­­ra. Azonban akadnak olyan gyere­kek is, akiknel az iskolaerettseg ker­­deses. Eppen ezert ennek eldontese­­re pszichologusok vizsgalatai, ovo­­nok megfigyelesei alapjan dontik el, hogy iskolaba lepjen-e a gyermek, vagy inkabb meg egy evet tdltsdn az ovodaban. Sok sziilonel tapasztal­­jak, hogy gyermeket szeretne min­­denaron iskolaba adni, annak elle­nere is, hogy ezt nem javasolja a szakember, de ezzel a gyermeken nem segit, sot hatraltatja. Hiszen az alatt az egy ev alatt sokat fejlodik a gyermek ugy szellemi, mint fizikai teren, ami a kesobbiekben csak elo­­nydre valhat. A gyakorlatban ugy mukodik, hogy pszichologusok latogatjak az ovodakat, kulonbozd feladatlapo­­kat, teszteket adnak az ovodasoknak es azok kiertekelese, valamint be­­szelgetesek alapjan dontenek. Vizs­­galjak, hogy kepes lesz-e a gyermek megfelelni az adott kovetelmenyek­­nek, 4-5 oran at az iskolai szaba­­lyoknak megfelelden viselkedni, nyugodtan iilni a padban, figyelni a tanitora, valaszolni a kerdesekre stb. Azoknal a gyermekeknel, akik­nel megallapitjak az ertelmi szint nem megfelelo erettseget, ott vagy kisegitd-iskolaba ajanljak, esetleg azt tanacsoljak, hogy varjanak meg egy evet. Az elsdsdktol tobbnyire a ko­­vetkezo alkalmazkodasi keszsege­­ket varjak el: A megfelelo feladattudat, amely azt jelenti, hogy a gyermek­­nek hozza kell szoknia ahhoz, hogy az iskoldban kijelolt felada­­tokat mindenkeppen meg kell, hogy csinalja, meg ha ndha unal­­masnak is tunik az, peldaul tdbb sor vonalat huzni a fuzetbe. Na­­gyobb kitartasra kell szert tennie, ami hozzasegiti a gyermeket ah­hoz, hogy mas ingereknek jobban tudjon ellenallni, szabalyozni tud­­ja tevekenyseget. Nagyon fontos tenyezokent lep fel az a fesziiltseg, hogy elsajatitson egy keszseget, tudast. Ha ez sikeriil, a gyermek­­nek sikerelmdnye lesz, amely az­tan tovabb osztdnzi, motivalja. Tovabba az iskolaba keriilo gyermekektol elvarnak bizonyos er­telmi kepessegeket is, ami elenged­­hetetlen a kovetelmenyek teljesite­­sere. A gyermekek nagy rdsze eleget tud tenni ezeknek a kovetelmenyek­­nek, nehdny honap alatt aranylag, kevds zbkkenovel beszokik az isko­laba. A gyermekek erdeklodese is fokozddik, ami lehetove teszi az is­­meretek szerzeset, elsajatitasat es nem utolso sorban annak igenyet. A gyermekek a sajat tevdkenyseguket kiviilrol is kezdik nezni. Nemcsak megeli a helyzeteket, hanem mdr van valami atelesi ludata is. S mivel mar szemleloje is onmagdnak, az eredmeny is fontos neki, s a valo­­saghoz is hozzamdri, amit csinalt, elkezdi a sajat teljesitmenydt meg­­itelni peldaul: „ez jd”, „ez nem sike­­rtilt” stb. A tarskapcsolatok is atalakul­­nak. A gyermekek egyre inkabb ki­­tekintenek a csaladi kbrnyezetbol 6s tartalmasabb kapcsolatokat teremt a vele egykoru gyerekekkel is. Mind­­ezek tulajdonaban aztan a gyermek szamara az iskola nem valamifdle nyiigdt fog jelenteni, hanem tudato­­sul benne, hogy 6 mAr iskolas. KOLES ELEONORA pszichologus (M. Nagy Laszlo felvetele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom