Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-29 / 17. szám
A malacelhullds okai A haztaji tartasnal a malacelhullast dontden befolyasolja a vemhesseg alatti takarmanyozas. A helytelen takarmanyozasbol eredoen gyomor- es belrendszeri, belsarpangas, idiilt belnyarkahartya-hurut, egyes vitaminok hianyaban az asvanyi anyagok felszfvodasaban es ertekesiileseben szinten zavarok allnak be, s fgy ennek a vehem is karat latja. A keves mozgas, a tulsuly, a csokkent legzoszervi es verkeringesi kapacitas kovetkezteben romlik a vemhes allatok szoveteinek oxigenellatottsaga, s a salakanyagok felhalmozodnak. A vehem es kulonosen a magzatburok anyagcsereje rendkiviil oxigenigenyes. Az oxigenhianyos anyagcsere kovetkezmenyeit a magzatburkok rosszul bfrjak, s rajtuk ennek kovetkezteben elhalasok jelentkeznek. A magzatburkok meg a magzat rovasara is biztositjak a sajat anyagcserejukhoz sziikseges oxigent, fgy annak oxigen- es tapanyagellatottsaga romlik, sot a magzat hianyos fejlodesehez, pusztulasahoz vezet. Az ilyen magzat a mehben munifikalodik. A malacok masik reszenek nem szabadna a mehben elpusztulnia, megis sajnalatosan eppen a jol fejlett, szep malacok eseteben gyakori a halvasziiles. Ennek okozoi kozott a tenyeszallatok mozgashianyat kell az elso helyen emlfteni. Az ellesek idotartama jelentosen megno, sok a ritmustalan elles, a fajasgyenge koca. Sok esetben injekcioval kell segiteni, fgy kell meggyorsitani az ellest. Vigyazni kell azonban, mert ennek hatasara a kinyflt meh hirtelen osszehuzodik - eros fajas jelentkezik - es ez a malacot nagy erdvel nyomja a mehtestbe. A hirtelen kialakult, ritmustalan fajas kovetkezteben a malac gyakran nem tud helyesen „beilleszkedni” a sztiloutba, s ezdrt fenndll annak a veszdlye, hogy rendellenes fekvds dlljon be. Ha nem figyeliink fel iddben a koca erolkodesdre - amelyet sziiles nem kovet -, akkor tobb malac bennfulladhat. Ez a rendellenesseg okozza a halvasziiletes tekintelyes reszet. Az elve sziiletett malacok megmaradasat is tobb veszely fenyegeti. Az egyik ilyen problema az agyonnyomas. Ennek okat a malacban es a kocaban kell keresniink. A pusztulas oka a malacban akkor keresendo, ha gyenge kepessegu a szopos allat, s nem rendelkezik a menektiles osztonevel. Ezek a malacok altalaban alacsony vercukorszinttel jonnek a vilagra. Az ok akkor keresendo a kocaban, ha annak labszerkezete laza, vagy eppen fajnak a vegtagjai, illetve ha az allat tulsulyos. Az ilyen kocat gyakran alig lehet felvemi, ha a malacara fekszik. Ezzel szemben a jartatott, jo es egeszseges labszerkeszto koca azonnal felpattan, ha a malacara fekszik s azt visftani hallja. Gyakran tapasztaljuk, hogy az ellest kovetoen harom napig jol tejelo koca tejtermelese hirtelen csokkenni kezd. Ennek az az oka, hogy az anyaallat nem veszi fel azt a takarmany- es vizmennyiseget, amely a tejeles energiahatteret biztosftana. A kocak a vemhesseg alatt 2-3 kg takarmanyt vesznek fel, gyomor- es belrendszeriik ehhez a takarmanytomeghez alkalmazkodik, s ez lehetetlenne teszi, hogy az ellest kovetoen gyorsan a tejeleshez sziikseges napi 5-6 kg takarmany befogadasara alljanak at. Az utobbi esetben sem a koca, sem pedig a malac nem betegszik meg, megis - a helytelen tartas es takarmanyozas kovetkezteben - jelentos a malacelhullas. A malacokat altalaban 5-6 hetes korukig erdemes szoptatni. Lassu elvalasztas soran fokozatosan csbkkentjiik a szopasok szamat, azutan vegleg kulon zarjuk a malacokat. Hirtelen elvalasztas eseten este kulon zarjuk a malacokat, anyjuk masnap sem takarmanyt, sem ivovizet nem kap, azutan is csak fel adag vizet. A harmadik napon kilonyi dara es viz, vagy belole kevert moslek a takarmanya. Ilyen esetben - az elvalasztast kovetoen - nehany nap mulva bugni kezd a koca, s megtermekenyftheto. A normalis sullyal - 1,4—1,7 kildval - szuletett malacok elvalasztas utan visszaeses nelkiil fejlodnek tovabb, az anya nem romlik le, ds legalabb ket almot nyeriink evente. CSIBA LASZLO logos ? Nem jogos? P. G. elsodves joghallgato arra kerte a szerkesztosegiinket, hogy tajdkoztassa a polgari es politikai jogok nemzetkozi egyezsegokmanyahoz tartozd un. opcios jegyzokonyv tartalmarol. Az 1966. december 16-an Teherdnban fogadtak el A polgari es politikai jogok nemzetkozi egyezsegokmanydt, amely tartalmazzaa polg&ri es politikai jellegu emberi jogokat ds alapveto szabadsagokat. Az okmany 2. cikkelyenek 2. bekezdese rogziti az ebbol szarmazd jogok drvdnyesftesdnek tilalmdt vagy az azzal kapcsolatos diszkriminaciot. Erne egyezmdnyokmannyal egyidejuleg az 1966-ban Teheranban megtartott nemzetkdzi konferencia elfogadott egy un. opcios vagy fakultatfv jegyzdkonyvet is. Ez a konferencidn rdsztvevo allamok fele olyan javaslatot jelentett, miszerint a jegyzdkonyvet alafro allamok ldtrehozzak az Emberi Jogi Bizottsagot (a tovabbiakban „bizottsag”), amely hivatott lesz dtvenni es megitelni az egyenektol szdrmazo, az emberi jogok megsdrtdsdrol szold bejelenteseket, panaszokat az egyes tagallamokban. Ebben a dokumentumban kifejeztdk a rdsztvevo allamok (mdr amelyek a jegyzdkonyvet alairtak) azon elhatarozasukat, hogy a bizottsag illetdkes legyen egyenektol atvenni ds megitelni, hogy a rdszes dllamok reszdrol tortdnt-e az emberi jogokat illetoen jogsertes vagy sem. A bizottsag elotti eljarast a kovetkezokdppen lehetne roviden jellemezni:- a bizottsag a hozzAerkezo panaszrdl tajekoztatja a panaszold illetekessdg szerinti dllamdt,- az fgy figyelmeztetett 611am 6 honapon beliil frasbeli nyilatkozatot vagy magyardzatot terjeszt eld a bizottsdghoz az tigy kivizsgdldsardl, es tdjdkoztatja az dltala kozben alkalmazott esetleges jogorvoslasra foganatosftott intdzkeddseket,- azt kdvetoen a bizottsag zart uldsen elbfralja a benyujtott panaszt,- a panaszrdl vdlemenyt nyilvanft (jogos-e vagy sem), am it aztan eljuttat az erdekelt dllamnak ds a panaszt benyujtd egydnnek. A panasz benyujtasdnak feltdtele, hogy a panaszos a rendelkezdsdre dlld minden belhoni jogorvoslati lehetoseget kimerftett. A Polgdri ds politikai jogok Nemzetkdzi Egysdgokmanydhoz egy tovabbi fakultatfv jegyzokdnyvet fogadtak el 1989. december 15-en, amely a haldlbuntetes eltdrlesere iranyul. A fakultatfv jegyzdkonyvet 1991-ben az akkori CsehszlovAk Fdderatfv Kdztarsasag is alafrta. DR. GYORGY ISTVAN lllusztracios felvetel
