Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-01-14 / 1. szám
A nok helyzeterol a munkafolyamatban es a csaladon beliil — IV. resz Nokenl nehezebb? Nok es ferfiak a csaladban es a tarsadalomban Az utobbi idok szociologiai kutatasai Szlovakiaban azt bizonyftjak, hogy a nok nem tekintik hatranynak noi mivoltukat. Tehat ha sorsukat nezik, nem mint noi, hanem mint emberi sorsot tekintik. Tarsadalmi es noi szerepiiket anyai funkcidjukbol adodonak tartjak, de semmikeppen nem a noi es ferfiui ellentetekbol adodonak. Ha megis a hatranyokat nezik, akkor nem a kotelessegek egyenlotlen elosztasat, hanem az egyenlotlen felelossegtudatot emelik ki. A nok felelossegtudata erkolcsi eredetu, s elsosorban anyai es csaladi szerepiikbol adodik. Bar sokszor talalkozunk a noi nem hatranyos megi'telesevel, nalunk a nok nem tartjak magukat a „gyengebb“ nemnek, sot forditva: ugy latjak, hogy ok az emberiseg azon resze, amely a legjelentosebb gondokat hordja a vallan, sot a legfontosabb dolgokat tartja ellenorzese alatt. A nok altalaban hangsulyozzak a lelki dimenzio fontossagat, de a ferfiakkal ellentetben eloterbe helyezik azon tulajdonsagok fontossagat a no szemelyisegeben, amelyek inkabb a ferfiakra jellemzok, de amelyek elengedhetetleniil fontosak peldaul a haztartas vezetese soran. Ilyen tulajdonsagok pl. az dnallo donteshozatal kepessege, autoritas a csaladon beliil, a sajat akarat ervenyesftese stb. Ez tulajdonkeppen azt jelenti, hogy a nok onmagukat ferfiasabbaknak tartjak, mint ahogy a ferfiak latjak oket. Szlovakiaban a kozvelemeny azt jelzi, hogy a ferfiak a tarsadalmi eletben elonyoket elveznek a nokkel szemben. A ferfiak es a nok elonyeinek osszehasonlitasa soran a nok elonyei koze az erzekiseg, felelossegtudat, megertes, a csalad iranti vonzalom sorolando. Hozza kell azonban tennunk, hogy ezek a tulajdonsagok nem magukra a nokre nezve jelentenek elonyt, hanem kornyezetukre nezve. A foglalkozas tekinteteben a nok egyertelmuen diszkriminalva erzik magukat. Ez a diszkriminacio az uj munkahelyre valo felvetel soran, illetve a ferfiak es nok altal vegzett hasonlo jellegu munka nem egyforma ertekeleseben nyilvanul meg. Tovabbra is a ferfiak „csaladfenntarto“ szerepe ervenyesiil a gyakorlatban, tehat a hagyomanyokbol kiindulva a ferfit tartjak a jovedelem elsodleges biztosi'tojanak. Ez a nezet foleg a ferfiak koreben nyilvanul meg, akik 92 szazalekban tuntettek fel az „idealis ferfi" elso kovetelmenyekent ezt a tenyt. Az „idealis not“ kutato felmeresekben csak 23 szazalekban szerepelt ez a kovetelmeny az elso helyen. A ferfiak az idealis felesegtol a haztartas gondos vezeteset, a gyermeknevelest, a ferj gondjai irant kinyilvanitott erzekenyseget varjak el. A nok munkavallalasanak okai a csaladok gazdasagi helyzetebol erednek, vagyis mindket szulo keresetere sziiksege van a csaladnak. Am nem hanyagolhato el az a teny sem, hogy a foglalkozas reven a nok szamara is lehetoseg nyilt a szocialis kommunikaciora, a munkahelyen kialakult emberi kapcsolatok apolasara. Ezek a legfobb okok, amelyek miatt a nok altalaban elutasitjak a csak kimondottan haztartasbeli szerepet. A karrierepftes es az bnmegvaldsitas a foglalkozas soran olyan motivum, amely a muveltseg szintjevel aranyosan novekszik. Az dnmegvalositas es a teljes erteku tarsadalmi elet a nok szerint masutt elkepzelhetetlen, csakis a munkahelyi kornyezetben lehetseges. A noknek a csaladban betoltott szerepe es a foglalkozasuk kozti konfliktusok okainak lenyege, hogy a nok valasztasa a haztartas es a munkahely kbzott nem onkenyes. Ezeket a konfliktusokat a tarsadalom a foglalkozasban levo ferjezett es gyermekeket nevelo nd konfliktusanak tartja, amelyeket sajat maganak kell megoldania. A megoldasra valo kepesseg egyuttal a sikeres, ugyes nd merteke. A konfliktusok fokozodasa ellenere sem a haztartasban valo maradast tartjak a nok megoldasnak, sot meg abban az esetben sem, ha a csalad anyagi helyzete jobbra fordulna. Az egyik legfobb megoldasi lehetoseg a hazimunkak elosztasa a hazastarsak es a tovabbi csaladtagok kbzott. Ez a munkamegosztas inkabb a fiatalabb hazastarsak eseteben es foleg varoshelyen ervenyesiil. A szolgaltatasok kihasznalasa e tekintetben egyelore nem kielegito. A szociologiai kutatasok azt mutatjak, hogy a haztartason beliili munkamegosztast a ferfiak es a nok mas-mas szemmel nezik. A ferfiaknak ugyanis 79 szazalekuk allftja, hogy jelentosen kiveszik reszuket a hazimunkakbol. A noknek csak 48 szazaleka velekedik fgy a ferfiakrol. A szemelyiseg fejlesztese Az ember nemcsak tanulmanyai reven, hanem mindennemu hasznos es ertelmes tevekenysegevel fejleszti szemelyiseget. A nok es ferfiak egyarant gazdagodnak szemelyisegukben a gyermekneveles altal, az anyai, illetve apai szerep betoltese altal. A noknek azonban nagyobb arat kell fizetnilik azert, hogy a csaladban, a munkahelyen es a tarsadalmi eletben egyarant ervenyesiilhessenek. A konfliktusok csokkentese erdekeben meg kell talalniuk a fontossagi sorrendet, amelyet a feladatok teljesftese soran alkalmazhatnak. A nokre harulo kovetelmenyek, az brbkbs idohiany es emellett a penzhiany sulyos stresszhelyzeteket okoz a nok szamara. Ennek csokkentese a ferfiaknak nokkel valo szolidaritasaval esedekes a csaladon be- Itil. A nok es a csaladok szocialis ellatasa Bar az atlagberek 1989 ota rohamosan megnottek, realis ertekiik nem eri el az 1989 elotti szintet. Az arak ugyanis meg nagyobb intenzitassal novekednek. 1996-ban a haztartasokban egy fore eso atlagos jovedelem az 1989-es erteknek csupan 71 szazalekat erte el. 1996 soran az elozo evhez kepest 5,8 szazalekkal novekedtek az arak. Ez a novekedes nemi lassulast jelent az elozo 4-5 evhez kepest. Az allam szocialis tamogatasban reszesiti a letminimum hataran eloket, abbdl a celbol, hogy eletszinvonaluk ne csokkenjen meg alacsonyabb szintre. A kisgyermekes csaladokat specialis tamogatasok illetik. A nem teljes csaladok (foleg anya es gyermeke) altalaban rosszabb szocialis helyzetben vannak, mint a teljes csaladok. A nem teljes csaladok kategoriajan beliil is nagy kulonbsegek vannak a csaladi jovedelmet illetoen. A felmeresek alapjan a jovedelem aszerint alakul, mi az oka annak, hogy a csalad nem teljes. Egyertelmuen jobb az anyagi helyzetuk azoknak a csaladoknak, amelyekben a megozvegyult anya gondoskodik egy vagy tobb kiskoru gyermekrol, itt ugyanis a szocialis biztosi'to altal folyosftott ozvegyi nyugdij es arvasagi nyugdfj nagyban megnoveli a havi csaladi jovedelmet. Sokkal rosszabb anyagi korulmenyek kbzott elnek az elvalt nok es a leanyanyak csaladjai. 1996-ban egy felmeresben reszt vett teljes letszamu csaladok 37,9 szazaleka mondta magarol hatarozottan, hogy nem el szegenysegben, a nem teljes csaladoknak csak 8,1 szazaleka velekedett fgy magarol. A hosszan tarto penzhiany, lakasproblemak, az egeszseggel-betegseggel, gyermeknevelessel kapcsolatos gondok a csaladon beliil elsosorban a nokre harulnak. A nagynak szamitd problemak mellett pedig ott sorakoznak a mindennapos kisebb gondokbajok, melyek hosszu tavon hatalmas mereteket olthetnek, esetenkent tragediaba torkollhatnak. Mindemellett a noknek munkahelyiikon is bizonyitaniuk kell ratermettsegiiket, kepessegeiket. Annak ellenere, hogy az allam es torvenyeink deklaraljak a csaladok tamogatasat, a gyakorlatban a legnagyobb harcokat maguknak a noknek kell megvivniuk. S be kell ismerniink, hogy nem egyszer emberfeletti igyekezettel teremtik eld a csalad szamara sziikseges dolgokat, s a csodaval hataros mddon tartjak ossze a csaladot.-laj(Fiala Ilona illusztracios felvetele)
