Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-22 / 16. szám

Mikor hianyzik az apa Azokban a csaladokban, amelyekben az apak nem vesznek reszt a gyerekek neveleseben vagy inkabb negativan hatnak a nevele­­siikre, illetve ahol az apa kiilonbozd okok miatt hidny­zik, igen bonyolult helyzet alakul ki. S bogy hogyan nyilvanul meg ez a helyzet a gyermek szemelyisegeben egesz elete soran? Ki lesz a peldakep? Termeszetesen attol fiigg, hogy milyen korban, tehat a gyerek mely fejlodesi idosza­­kaban veszitette el az apjat. Az is elofordul­­hat, hogy egyaltalan nem ismerte (nalunk igen megnovekedett a leanyanyak szama), vagy kenytelen volt megbekelni a fajdalmas halalaval, illetve bele kellett nyugodnia a va­­lasba. A birosagokon a valasok gyakorlata olyan, hogy a gyermeket altalaban az anyak nevelesere bizzak. Az utobbi evekben szam­­talan felmerest vegeztek az elvalt sziilok csa­­ladjaiban. Az eddigi leglenyegesebb eredme­­nyek koze az a szomoru teny tartozik, hogy sok gyermek szamara az egyik szulotol valo elvalasztas csaknem a halalat jelenti. Nemely esetben a sziilo elvesztese meg tragikusabb lehet; az elhunyt sziilot meg mindig megtart­­hatjak az emlekezetiikben es idealizalhatjak ot. A valashoz mindket sziilo „hozzajarul”. Lehet, hogy az egyik nagyobb, a masik ki­­sebb mertekben, de tulajdonkeppen mindket­­ten sziilok maradnak. Az sem kiveteles eset, hogy az anya hibajabol a volt csaladto — az apa - a bacsi szerepebe keriil, aki l&togata­­sokra jar, de gyakran valik olyan „rossz szel­­lemme” is, aki vegiil megsziinik gyerekei irant erdeklodni. Sajat csaladkep Milyen veszelyek leskelddnek azokra a gyerekekre, akik nem erzik at a ferfi-apa sze­­repet, vagy akiknek csak neha adatott meg, hogy ilyen tapasztalatokat szerezzenek, es milyen igenyek tamasztodnak az elhagyott anyaval szemben? Az egyediil eld anyanak az dletben mas a feladata, eltero a viszonya a fiaval, ds mas a lanyaval szemben. Ilyen szempontbol a fiuk sokkal erzekenyebbek, sebezhetobbek, mint a lanyok. Azzal is talalkozhatunk, hogy csok­­ken az autoritasa es az is baj, hogy nem sike­riil imponalo ferfi peldakepet talalnia. A la­­nyoknak hianyzik az a szemely, aki irant fel­­tetel nelkiili csodalatot erezhetnek, amely alapjan kialakfthatnak az elkepzelesiiket a le­­endo partneriikrol. A legnagyobb problema, amely barme­lyik csonka csaladot jellemzi az, hogy a gyer­mek szocializ&lasa soran hianyzik annak le­­hetosege, hogy helyes viszonyt alakitson ki a masik nemmel kapcsolatban, a csaladmodell­­rol helyes kepet alkosson. Mindez nagyon fontos sajat csaladjanak letrehozasakor. Ep­­pen ezert minden sziildnek a valas elott kelle­­ne merlegelnie ezeket a kerdeseket is, es va­­laszt adni arra is, hogy vajon ki lesz a gyer­­mekenek a peldakdpe? Az anya egyediil A sulyos gondok koze tartozik az egye­­diilallo anyak eseteben a megromlott gazda­­sagi helyzet, es ezzel osszefuggesben a meg­­novekedett munkavallalasi igeny, es az egyre kevesebb szabad ido. A nd, amikor elvesziti a ferjet, nagyon gyakran eli at a valas okozta fajdalmat, az egyediil letet, az onbizalom elveszteset, es az erzelmi tamogatottsag megsziineset is nehe­­zen viseli el. A gyermekben latja az elete egyediili ertelmet, az egyediili drdmet es gyakran az egyetlen emieket az elveszett nagy szerelemre. Ezert fordul eld, hogy tulsa­­gosan eros erzelmekkel tapad a gyermekehez es mivel mindenaron a megvedesere torek­­szik, ezaltal korlatozza egyenisegenek fej Id­­deset, az dnallosaganak kialakulasat. Az is megtortenik, hogy annyira leszukfti a kontak­­tusainak koret, hogy ez a gyermekben rezig­­naciot valt ki, vagy pedig eppen az ellenkezo­­jet: tiltakozo reakciokkal kezd vedekezni. A felmeresek igazoljak: azokban a csaladokban, ahol a gyerek apa nelkiil nd fel, sokkal ero­­sebb fiiggo viszonyban van az apjaval. A gyerek reakcioi Ezekben a csaladokban gyakran hianyzik az apa befolyasa a kotelessegtudat es a kitar­­tas megerositesere. A gyereknek lehet iires­­seg-erzese vagy felelme is. Ha az anya nem kepes kielegiteni az erzelmi es a szocialis sziiksegleteit, o ezt masutt probalja megke­­resni: a baratok koreben, az iskolaban. Ha ez nem sikeriil neki, kiildnbozdkeppen reagal­­hat. Peldaul ugy, hogy elhanyagolja a tanu­­last, durcas lesz, folyton tamad, kiildnbdzd modokat talal ki, hogy magara vonja a figyel­­met, de az is elofordul, hogy apatikus lesz, teljesen magaba zarkozik. Termeszetesen, az emh'tett kockazati te­­nyezok megmaradhatnak a feitetelezesek sik­­jaban, nem tdrvenyszerii, hogy mindezek megnyilvanuljanak. Ehhez viszont harom alapveto feltetelre van sziikseg: a/ elegendo es megfelelo kiilso hatasok b/ a szocialis erzek kialakulasanak koriil­­menyei c/ erzelemdus elet es a biztonsag, hogy a gyermek fejlodese relativan normalis koriil­­menyek kozt zajlik. Persze a pszichologia azt is tanftja, hogy a mdrsekelt sziikdsseg, az akadalyok lekiizde­­sebol adddo fesziiltseg, a mersekelt felelem segfti az akarat megerdsodeset. A problem&k - termdszetesen csak ha letezik az igyekezet, hogy megoldjuk azokat - pozitiv eredme­­nyekhez is vezethetnek. „Ott, ahol a vdgve­­szely fenyegetett, megjelent az ujnak a kez­­dete” - iddzhetnenk az ismert megdllapit&st. Egyaltalan nem akarjuk a valasokat tamogatni, inert a gyerek teljes erteku es boldog eletehez az a legfontosabb, hogy a csalad jol mukodjon, de a nem teljes, a csonka csalad is kepes arra, hogy a gyer­mek alapveto sziiksegleteit kielegitse. TAMASNE GAL VIOLA M. Nagy Laszlo illusztracios felvetele

Next

/
Oldalképek
Tartalom