Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-22 / 16. szám

Latogatas Betlerben Regebben, nem volt a kbrnyekiinkbn alapiskola es nem volt osztdiy, ameiy legalabb egyszer el ne ld­­togatott volna Krasznohorkdra es Betlerbe. Amolyan zardn­­dokhelyunk left az a kef hely, akdr a muzu/mdnok­­nak Mekka. Legalabb egyszer eletunkben el kell oda menni, aztdn el kell vinni a gyermekeinket es el kell mondani nekik, milyen volt akkor, ami­kor mi jdrtunk ott. N os, az en gyermekkori lato­­gatasom ota bizony nagyon megvaltozott a betleri kastely. Felujltottak az epuletet, teljesen atcsoportositottak a kiallitott targyakat. Mind a ket valtozas eldnyere valt. Latszik, hogy gon­­dos kezekben van. Hetfoi napon jartam ott, amikor nines hivatalos nyit­­vatartas, nines tomeg. Eva Lazarova igazgatono belegye­­zett, hogy Gyorgy Tibor kiserete­­ben vegiglatogassam a kastely csodalatos termed, es elbeszel­­gessiink a meg ennel is csodala­­tosabb tortenelmerol. Gyorgy Ti­bor erdekesen, lenyegre toroen mutatja be a kastelyt es mondja el az elmult evek valtozasait.- A betleri kastely teriilete a 13. szazadtol a 17. szazadig a krasznahorkai var tulajdonahoz tartozott, az ismert Bebek csala­­de volt. A 18. szazad elejen sze­­rezte meg az Andrassy csalad. Ezutan a kastelyt tobbszor atepl­­tettek. Utoljara 1882 es 1890 ko­­zott zajlott a legnagyobb atepi­­t6s, es akkor alakult ki a kastely mai arculata, tehat akkor epUlt a masodik emelet. Az Andrassyak birtokoltak a kastelyt egeszen 1945-ig. A haboru utan a kas­telyt es a birtokot atvette az Er­­deszeti Hivatal es a Kelet-Szlo­­vakiai Muzeum. 1953-tol lehet latogatni a kastelyt. Mind a betleri kastely, mind pedig a krasznahorkai var azon keves muemlekek koze tartozik, ame­lyek szinte erintetlenul maradtak meg a haboruk utan. Minden az 1945 elotti allapotot tiikrozi. K6- sobb a kastelyt a muzeumi halo­­zatba soroltdk, 6s azdta a nemes­­s6g lakaskulturajat hivatott be­­mutatni. Ezt a celt szolgalta 1988-ig, amikor a meglehetosen leromlott dllapotra valo hivatko­­zassal elkezdodtek a felujitasi munkalatok. Ezek 1994-ig tartot­­tak. A rendkiviili gondos feluji­­tasnak koszonhetoen a kastely megkapta a hires europai dijat, az Europa Nostrat. Ugyanebben az evben a muzeum megpalyazta az Europai Muzeumok Szovetse­­genel az Europa legjobb muzeu­­ma dijat is, es bar bekerultiink a legjobb husz koze, nem volt ese­­lyiink nyerni, mert ezt a dijat ak­kor a Iausanei olimpiai muzeum nyerte el. — Hanyan latogatjak a kas­telyt evente?- A bajmoci muzeum utan a mienk a masodik leglatogatot­­tabb muzeum az orszagban. Ko­­rulbeliil 100-120 ezer vende­­giink van evente, 6s zomuk ter­­meszetesen a nyari idoszakban jon. A latogatok a vilag szinte minden tajarol erkeznek. Tavaly peldaul a latogatdk 27 szazaleka volt kulfoldi. Ebbol 10-15 sza­­zalek volt magyarorszagi. Bar egyre tobb az amerikai es nemet turista, csokkent a hazaiak es a diakok szama. Miota az iskola­­soknak draga az utazas, tehat az utobbi evekben 40 ezerrel csok­kent diaklatogatoink szama.- Idegenvezetdik milyen nyelveken tudnak informaciot adni?- A magyar nyelv nem okoz problemat. Igyeksziink olyan di­­akokat felvenni, akik valamilyen vilagnyelvet is tudnak. Ez utob­­biakbol tuljelentkezes van: nyol­­cat vesztink fel, de legalabb 150 kervenyt kapunk.- Mennyibe keriilt a kastely felujltasa?-A kast61y 1988-t61 1994-ig volt zarva, de az epitkez6si mun­­kak mar 1992-ben befejezodtek. A tovabbi ket ev alatt a tarlat helyreallitasan dolgoztunk. Az epitesi munkalatok mintegy 14 millio koronaba keriiltek, de az egesz kast61y helyreallitasa a tar­lat restauralasdval egyiitt 43 mil­­lioba keriilt. Nem beszelve arrol, hogy ez az egesz felbecsiilhetet­len ert6ket k6pvisel. Ridinger rezmetszeteibol nalunk tiz darab van, a Nemzeti Galeria viszont csak kettot mondhat magaenak.- Elnek meg azok, akik az Andrassyakkal annak idejen kapcsolatban voltak, s ha igen, hogyan emlekeznek rajuk? — Elnek az Andrassyak is, sot azok koziil is nehanyan, akik 1944-ben itthagytak a kastelyt. 1991-ben idelatogatott az utolso Andrassy. A lanytestvere, aki Magyarorszagon elt, itt temettet­­te el magat, a krasznahorkai var­­ban. De elnek azok is, akik naluk szolgaltak. Peldaul a birtok utol­so fdkonyveloje, a szakaesno es a vaddr. Ezek az emberek szive­­sen emlekeznek volt gazdaikra. A termekben setalva megfor­­dult a fejemben, mikeppen mene­­kiilt meg a kastely a II. vilagha­­boruban? Gyorgy Tibor erre is tudja a valaszt. Egy Kiss Farkas Jozsef nevu mindenes szolgalt a kastelyban, aki tobb volt egyszeru gondnok­­nal. Legalabb het nyelven be­­szelt, es sok mindent el tudott in­­tezni. Rejtely, mikent mentette meg a kastely ertekeit a nemetek es az oroszok elol, hiszen mind a Gestaponak mind az oroszoknak fohadiszallasul szolgalt a kas­tely. Olyan hatarozott fellepessel es olyan diplomaciai erzekkel rendelkezett, hogy senki sem mert innen elvenni egyetlen da­rab targyat sem. Azaz hogy egy nemet katona megtette, de ot helyben, a szokokut mellett ki­­vegeztek. Szivesen elbeszelget­­tem volna a kis oreggel, de saj­­nos mar vagy husz eve meghalt. Igy mar csak eml6kezhetiink rd... Csak kivanni tudom, hogy sok Kiss Farkas Jozseflink le­gyen, akik megtalaljak a modjdt, hogy a legnagyobb veszely ko­­zepette is megmentsek 6rtekein­­ket. HOGYA GYORGY (a szerzd felvetelei) Eva Lazarova, igazgatono Gyorgy Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom