Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-07-15 / 15. szám

Hogyan taplalkozzon a terhes no? A terhesseg ideje alatt a no szervezete fokozottan igenyli a taplalekot, mert nem csupan az 6 szervezetenek van szuksege az elegendo tapanyagra, hanem a magzatnak es a mehlepenynek is. Bar a terhessegre nem ugy tekintiink, mint betegsegre, annak ideje alatt megis be kell tartani az eletmod bizonyos elveit, mert az ujsziilott egeszsegi allapotan vissza­­tukrozodik az anya egeszsegi allapota. Annak ellenere, hogy a felvila­­gosito tevekenyseg elegge szeleskoru es a haladas mar elerte az orszag legtavolab­­bi reszeit is, megis azt tapasztaljuk, hogy az emberek elegge megszokottan taplalkoznak. Az atlagos napi etkezeseink soran altalaban 12 szazalek feherjet, 30 szazalek zsiradekot es ezen kivul cukrokat kell a szervezetiinkbe juttatni. Ez nem jelenti azt, hogy a McDonald's rendszeres vendegei leszunk, vagy azt essziik, ami eppen a keziinkbe kerul, vagy a gyerekek maradekat fogyasztjuk el. A terhes nd taplaleka legyen konnyen emesztheto. A napi etelek felet a gyiimolcs es a zoldseg, a teljes erteku feherjek es a telitetlen zsir­­savak alkossak. A leendo anyukaknak altalaban hianyzik a szervezetukben a vas, a B- es a C-vitamin, valamint a mesz. Azoknal a noknel, akik helyteleniil es elegtelenul taplalkoznak, nagyobb a valoszinusege a korasziilesnek, illetve annak, hogy a gyermek alultaplalt. Tehat a helyes etrendet mar a fogamzas elott be kell tartani. A terhesseg ideje harom haromhonapos idoszakra oszthato. Mindegyikben mas-mas az elvaras a taplalkozassal kapcsolatban, s ehhez kell alkalmazkodnunk. A helyes taplalkozas szempontjabol legfontosabb az elso idoszak. Az etelekkel szembeni igeny nem nagy. Sok nd szenved ilyenkor az etvagy­­talansagtol, tobben hanynak es ezaltal ertekes tapanya­­gokat veszitenek el. A taplaleknak val­­tozatosnak kell len­­nie. A nd akkor egyen, amikor az etelre etvagya van. Az etvagytalansag es a hanyas mellett igyekezzunk kie­­gyenliteni az ele­­gtelen energetikai mennyiseget, meg­­pedig a feherjek fokozott fogyasz­­tasaval. Sok gyu­­molcsot es zold­­seget ajanlunk, va­lamint a gyiimolcs­­levek es az as­­vanyviz fogyaszta­­sat is nagyon le­­nyegesnek tarjuk. A szomjusag oltasara elegendo a kozdnseges viz. A masodik idoszakban mar a nd szervezete alkalmazkodik a terhesseghez, elmulik az etvagytalansag, a hanyas is, viszont ekkor novekszik leginkabb a test­­suly. A szervezet halmozza a tapa­­nyagokat. Novelni lehet a taplalekbevitelt, de elsosorban a feherjeket es a szachari­­dokat, ezzel szemben a zsirokat korlatozni kell. Ebben az idoszakban nagy figyelmet kell szentelni a taplalek osszetetelenek es mennyisegenek, mert attol a zsiradektol, amely ebben az idoszakban lerakodik, a terhesseg utan igen nehezen szabadul meg a nd. Ekkor keletkeznek a hason, a mellen es a combokon a terhessegi csikok es ezek tartosan megmaradnak. A harmadik idoszakban mar kisebb a taplalekigeny. Ez azzal is ossze­­fugg, hogy a magzat nyomja az emesztoszerveket, es ezaltal csokken annak kapacitasa. Korlatozodik a belek mozgasa, ezert kellene a taplalkozast ugy modosi­­tani, hogy az lirites minel akadalymentesebb legyen. Igyekezzunk fontos tapa­­nyagokat juttatni a szervezetbe, csokkentsuk a szacharidok es a zsirok mennyiseget. A terhes nonek az utolso harom honapban naponta 2600 kilokaloriat kellene fogyasz­­tania, ebbol 90 gramm feherjet, 75 gramm zsi­radekot es kb. 400 gramm szacharidot. Az asvanyi anyagok koziil nagyon fontos a mesz, a vas, a cink, a foszfor, a vitaminok kozul az A, C es E, a tiamin, a riboflavin, a piridoxin. Ma mar a nogyogyaszok ajanljak azokat a multivita­­minokat, amelyek spe­cialisan a terhes noknek kesziilnek. Altalaban a terhesseg masodik feleben javallottak, ha az orvos nem ajanlja korab­­ban. A vasat se „irjuk elo“ magunknak es a szabadon kaphato pezsgotablettak sem a legmegfelelobbet. Ha a nd az elso ter­­hessege alatt vitamin- es asvanyi anyagok hianyaban szenvedett, valoszinu a tovab­­biaknal sem lesz ez maskepp. DR. KUBICA PETERAJOVA Sziiles utani lelki bajok A sziiles a nd eleteben a legszebb pillanatok egyike koze tartozik, amely a kesobbiek soran megvaltoztatja es befolyasolja a nd eletet, azonban kisebb-nagyobb mertekben meg is viseli azt. Valakinel zavartalan a sziiles utani nehany honap, de vannak, akiknel kiilon­­bozo pszichikai zavarok is fennallhatnak. Ezek fokent az elso hat het folyaman nyil­­vanulnak meg abbol adoddan, hogy a nd szamara e idoszak komoly megmeret­­tetest jelent, igenyes feladatok varnak a nore es eppen ezert nem is meglepo, hogy sokakon atmeneti depressziv hangulat uralkodik es szembetunobb az erzelmi labilitas, amely viszont fokozatosan eltunik, visszahuzodik annak az dromnek a kovetkezteben, amelyet a gyermek letezese jelent az anyanak. De ezen kismertekii pszichikai valtozasok mellett kialakulhatnak komolyabb, sulyosabb lelki bajok is. Ilyenek koze tartozik es elegge gyakorinak mondhato a sziiles utani depresszio, amely faradtsaggal, szorongassal jelent­­kezik, a depresszio eleinte meg nem nyil­­vanul meg olyan szembetunobben, de vi­szont elofordul, hogy fokozodhat es uralja az anya cselekedeteit. Az anyanak tulzott aggalyai vannak a gyerek miatt, tulerze­­keny es ingeriilt. Ez a betegseg foleg azoknal az anyaknal jelentkezik, akik eloszor sziiltek, es eppen abban az idoszakban valamilyen stressz erte oket, vagy oka lehet egy sikertelen hazassag is, a hazastarssal valo problemak. Ezen a zavaron pszichoterapia alkalmazasaval, antidepressziv gyogyszerek adagolasaval lehet segiteni. Az un. puerperalis pszichozisnak mar egy sulyosabb pszichikai zavar, na­gyon kiildnbozd klinikai leletekkel. Valamikor ezeket a tudat zavarainak tartot­­tak, amely fokepp szembetiind moz­­gasigennyel nyilvanult meg. Mostanaban viszont eloterbe szorulnak az affektiv es kenyszeredett megnyilvanulasok a gyer­mek szemelyere vonatkozoan. Az anya fel a gyermek jdvojetol, attol, hogyan fogja ot felnevelni, kepes lesz-e egyaltalan erre, elegendo biztonsagot tud-e nyujtani szamara, es elofordulhat, hogy gyermeket veszelybe sodorja, bantalmazza. Tovabba felmeriil a kerdes benne, hogy az a gyer­mek, akit o sziilt valdban az o gyermeke, es nem csereltek-e fel egy masikkal a sziileszeten. Itt is pszichoterapias ke­­zelesre szorul az anya, bar hosszadal­­masabbra, mint az elozonel, amely segit­­segevel kikiiszobolik a problemakat. KOLES eleonCra pszichologuS

Next

/
Oldalképek
Tartalom