Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-07-01 / 13. szám
A somorjai polgari A Somorjara vonatkozo elso autentikus tortenelmi adatok 1287-bdl szarmaznak, amikor Laszlo kiraly a pozsonyi birtokaitol elkiilomtette Somorja kornyeket, s ezt a teriiletet Karoly nevti varkapitanyanak ajandekozta. Rovid ideig 6 volt a varos tulajdonosa. 1297- ben ismet szabad telepiilesse valt. Teljes bizonyossaggal allithatjuk, hogy Somorja Pozsony kornyeken az egyik legregebbi szabad varos. 1872-ben a Magyar Kiralyi Egyhazi es Iskolaiigyi Miniszterium es a somorjai varosi bizottsag szerzodest kotott, melynek alapjan a miniszterium kotelezettseget vallalt, hogy penzt ad a tanitok fizetesere es a tanszerek vasarlasat is magara vallalta. Tulajdonkeppen ez a dokumentum a bizonyitek arra, hogy a szobanforgo evben megnyilt a polgari iskola. Indulaskor: alacsony latogatottsag A varos kotelezettseget vallalt, hogy iskolanak alkalmas epiiletet letesit, megpedig ketosztalyos magasabb leanyiskolanak es negyosztalyos fiuiskolanak megfeleldt, a tanszereken kfviil teljes felszerelessel. A varosi tanacs, az iskolai bizottsag, a kepviseld-testiilet, az iparosok es a lakosok nem kis erofeszitesebe kerult, hogy az iskola 1872. november 6-an mukoddkepesse valhatott. Az elso evben a kovetkezo tantargyakat oktattak: romai katolikus, evangelikus, kalvinista es izraelita vallas, magyar, nemet es latin nyelv, foldrajz, termeszetrajz, matematika, geometrid, rajz, testneveles, szepiras es enek. Az iskola igazgatoja Gyorok Gyorgy volt. Nyolc tanito, koziiluk harom pap tanftotta a gyerekeket. Az 1873/74-es tanevben az elso fiuosztalyba 12, a masodikba szinten 12, az elso leanyosztalyba 6, a masodikba pedig 5 lany kezdett jami. Az iskolanak nem volt vegleges epulete. 1874 januarjaban Palffy Janos grof meglatogatta Somorjat, es meg ebben az evben leraktak az iskola epiiletenek alapjait, melynek epiteset oktoberben be is fejeztek. A tanulok nagyobb resze magyar nemzetisegu volt, de minden evfolyamba jartak nemet es szlovdk anyanyelvu gyerekek is. Az iskola alacsony latogatottsdga rossz hatassal volt a tanari karra. Az 1877/78 es az 1878/79-es tanevekben a negyedik evfolyamot egyetlen fiu sem latogatta. A sziilok hozzaallasa csupan az elkovetkezo tanevben kezdett megvaltozni, s ezutan fokozatosan egyre tobben irattak be gyermekeiket. A 90-es evek elejen nem csupan Somorjan, hanem az egesz Csallokbzben novekszik az erdeklodes a polgari iskola irant. Ennek bizonyiteka, hogy az 1889/90-es tanevtol mar annyi gyerek latogatja az iskolat, hogy az igazgato arrol panaszkodik: a III. es a IV. evfolyamosoknak igen sziik az osztaly. A jelentos unnepek alkalmaval a tanari kar es a tanulok a tanteremben vagy a rajzteremben, ritkabban a Korona vendeglo nagytermeben iinnepsegeket tartottak. A tanari kar tevekenyen bekapcsolodott a varos nepmuvelesi eletebe. Evente tobb felvilagosito programot szerveztek. A legnepszerubbek a tanarok es a diakok kbzos enekestjei voltak. Ez irant mindig nagy volt az erdeklddds, a tehetosebbek a kornyekbeli falvakbol is ellatogattak a varosba. A rendezvenyek tiszta bevetelet hasznos eelokra fordftottak: peldaul az iskolai konyvtar bovltesere, a szegeny tanulok megsegitesere. Egyebkent a szegeny tanulok nem fizettek tandijat. Kt. 1893/94-es tanevben 51, az 1896/97-es tanevben pedig 71 tanulo volt felmentve a fizetes alol. A tanitas imaval kezdodott, es azzal is fejeztek be. Szombaton csak 10 orat tanultak, hogy a zsido gyerekek megtarthassak az unnepiiket, ok ha el is jottek az iskolaba, ezen a napon nem frtak, nem rajzoltak. Az 1902/3-as tanevben az evi tandij 6 korona volt, ket koronaval tamogattak a konyvtarat, es a tanitok orszagos nyugdfjalapjahoz 30 fillerrel jarultak hozza. Az 1908/9-es tanevben az eddigi tantargyakat a kezimunkaval bovitettek ki. Ez nagyon nepszeruve valt: a tanulok a fa, az agyag es a papir hasznositasdval, feldolgozasaval ismerkedhettek. Az elso vilaghaboru evei az iskolan is nyomot hagytak. A tanitok bevonultak katonanak, akik pedig otthon maradtak, sziikos korulmenyek kozott folytathattak a munkat, a tanitast. Ennek ellenere az 1918/19-es tanevre vonatkozo tanterv a klasszikus tantargyakon kivul a kovetkezoket is tartalmazta: konyveles es levelezes, novenytermesztes es allattenyesztes, asvanytan, kemia, elettani es egeszsegugyi ismeretek, kozgazdasag es jogi normak, mezogazdasagi es ipari ismeretek. A tantargyak evfolyamonkent voltak beosztva, es az oraszamot a tanterv irta elo. Martin Albert, az iskola igazgatoja az uj tantervet mint komplex egeszet ertekelte, melynek beallitottsaga es celja a magyar muveltseg fejlesztese. Veget er egy fejezet... Az 1918-as esztendo jelentos merfoldkd volt a somorjai polgari iskola eleteben is. A Csehszlovak Koztarsasag kia.ltvanya megkovetelte, hogy a tanitok mint allami alkalmazottak tegyenek fogadalmat. Daniel Bucenec iskolai feliigyelo a kornyekbeli tanitokat is Somorjara hfvatta a fogadalomtetelre. A somorjai polgari iskolabol csupan harman tettek le az eskut. 1919-ben Jan Lengyel- Trnadel lett az iskola igazgatoja, es tiz evig dolgozott e poszton. Ot Jozef Krajco, Element Blaho es Viktor Briestensky kovette. A polgari iskolat a kornydkbeli falvakbol is latogattak a tanulok. Voltak koztiik szegeny gyerekek is, de a tanitok nem tettek koztiik semmifele ktilonbseget. Az 1921/22-es tanevben a fegyelem javitasa erdekeben bevezettek a „figyelmeztetd konyvecskeket”. A harmincas evek elejen, amikor a munkanelkiiliseg szintje kritikussa valt, a karacsonyi unnepek soran 115 szegeny gyereket ajandekoztak meg ruhaval, labbelivel, fehernemuvel. Az 1932/33-as tanevben a tanuloknak egeszsegugyi lapokat vezettek be es valamennyiiiknek balesetbiztositast kdtottek a Turoeszentmartoni Tuzolto Egyesiiletnel. Az evi biztositasi dij ket korona volt. Azoknak a szegeny gyerekeknek, akik videkrol jartak iskolaba, telen „leves-akciokat” szerveztek. Ez dicseretremelto cselekedet volt, es a tanarok, valamint a sziilok szocialis erzekenysegerol tanuskodik. Az allami polgari iskola kulturalis tevekenysege igen gondos volt. Unnepsegeket tartottak oktober 28-an, a koztarsasag megalakulasanak evfordulojan, T. G. Masaryk sziiletesnapjan, megemlekeztek M. R. Stefanik tragikus halalarol (o 1889/90-ben a somorjai evangelikus iskolat latogatta). 1930-ban a tanitok szlovak nyelvtanfolyamot szerveztek a magyar lakosok szamara. Osszesen 25 nd es 31 ferfi jelentkezett. A tanitok kozott ott voltak a polgari iskola tanitoi is: Kuhn Aranka, Frantisek Longauer, Matilda Pukanska. 1930. majus 8-a jelentos datum a polgari iskola eleteben. E- zen a napon fogadta T. G. Masaryk Pragaban a tanitok 22 tagu kiildottseget. A magyar tanitokat Farkas Gyula, a somorjai polgari iskola szaktanitoja, a Magyar Tanitok Szovetsegenek adminisztrativ elnoke, a Magyar Targy cimu lap szerkesztoje, valamint Hiibsch Gyula, a somorjai zsido iskola tanitoja kepviselte. A magyar tanitok nevdben Farkas Gyula mondott udvdzld beszddet, es szavaira a koztarsasagi elnok magyarul valaszolt. A somorjai polgari iskola tortenetenek elso fejezete 1938- ban lezarult, amikor a varost Magyarorszaghoz csatoltak. A- zonban az iskola tortenelme ekkor nem ert veget — e korszak feldolgozasa egy masik munka targyat kepezi. MILADA BRtKOVA docens
