Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-05-20 / 10. szám

Nem jog os? S. L. somorjarol 1998 de­­cembereben tolti be 70. eletevet. Azt kerdezi, vonat­­kozik-e ra erre az evre a gepkocsi utani kedvezme­­nyes torvdnyes felelosseg­­biztosi'tas? A Torvenytar 1991. evi 423. szamu penzugyminiszteriumi rendelet modositott rendelke­­zdsei hrtelmhben (22. para­­grafusanak 6. bekezddse), ha a gdpkocsi uzemeltetojenek tekintendo szemely az 1998- as evben betdlti 70. eletevet es egyeduli megelhetesi forra­­sa az oregsegi vagy mas nyugdij, ugy a rendelet altal megallapftott torvenyes bizto­­sitdsi dijnak az 50 szazaldkdt koteles befizetni. Viszont fi­­gyelembe kell venni azt a le­­hetoseget, hogy a gepkocsi uzemeltetoje es a tulajdonosa nem mindig ugyanaz a sze­mely, pl. valaki bereli a gepko­­csit. A rendelkezes egyertel­­muen elofrja, hogy a hetvene­­dik eletevet betolto szemely a gepkocsi uzemeltetoje legyen. Amennyiben az On eseteben igy van, akkor Onre vonatko­­zik a kedvezmenyes di'jfizetes. P. K. olvasonk nagyobb penzdsszeget kolcsonzott egyik ismerosenek. A szo­­beli megegyezes alapjan az osszeget 1997 december 31-ig kellett volna visszaad­­ni, de ez mind a mai napig nem tortdnt meg. Afelol er­­deklodik, milyen jogi eszkoz all rendelkezesere, hogy a kolcsonzott penzt vissza­­szerezze? A Polgari Torvdnykonyv 657. 6s azt koveto paragrafusai szerint nem szuksdges irasos szerzodest kotni, elegendo szoban megegyezni a kolcson felteteleirol (az osszegrol, a visszafizetes felteteleirol es idejerol). Ilyen esetben jo, ha tanu jelenleteben tortenik az egyezkedes. A problema ak­kor kezdodik, ha az ados ta­­gadja a kblcsont, illetve kulbn­­bozo idopontokat hataroz meg a kolcson visszaadasara. Ha tagadja az adossag letezeset, az adossag behajtasa nagyon korulmenyes, majdnem re­­menytelen. Ezert ajanlatos ira­sos formaban rogziteni a pdnzkblcson­­zest, sot, fb­­leg az adds alairasat kell hitelesiteni kozjegyzbnel, vagy az anyakonyvi hivatalban. A kblcsbnzdsrbl esszeru szerzo­­dest kotni, amelyben megjelo­­lik a kolcsonzott penzossze­­get, a visszathriths formdjat, esetleg a kamatot. Az ilyen irdsos formdban ko­­tott szerzodds alapjdn a kol­­csbnadott pdnzt birosagi uton be lehet hajtani. Az eldvuldsi ido 3 6v, amely a kolcson visszaadasara megegyezett ido elteltdt koveto naptol sza­­mitodik. K. Ss. vagsellyei olvasonk eladta csaladi hazat testver­­enek. Abban egyeztek meg, hogy az adot a testver fize­­ti. Most azonban felszolitast kapott az adohivataltol, hogy tegyen adobevallast, mert kulonben megbuntetik. Kerdi: helyesen jart el az adohivatal? A Tt. 1992. evi 318. szamu tor­­veny 8. paragrafusanak 1. be­­kezdese ertelmeben az ingat­lan-eladasi adbt az eladb fize­­ti. Ha meg is dllapodtak a test­­verevel (a vevovel), hogy az adbt 6 fizeti, ez nem szaba­­lyos. A vevo, mint szerzbdofel csak kezesseggel tartozik az adbt illetoen. A torveny harom csoportba sorolja az eladbkat 6s a vevoket, s eszerint van megallapitva az ado merteke is. Az elso csoportba soroltak (gyerekek es leszarmazbi, a szulok 6s mds egyenes agu rokonok, illetve hazastdrsak) az eladott ingatlan vdtelard­­nak 1 szdzaldkdt, a mdsodik­­ba soroltak (a testverek, a ha­­zastars gyermekei, a hazas­­tars egyenes agu rokonai, va­­lamint olyan szem6lyek, akik az eladoval legalabb egy evig kozbs haztartasban eltek, 6s gondoskodtak a kbzos haztar­­tasrol, illetve eltartasukkal az eladora voltak utalva, az eladb sajat es brokbe fogadott gyer­­mekeinek hdzastarsai, a szO- lok hdzastarsai, az unoka­­bccsok, unokahugok, nagyba­­tyak 6s nagynenik) harom szazalekot, a harmadik cso­portba soroltak (minden mas fizikai es jogi szemely, akik nem tartoznak sem az elso, sem pedig a masodik csoport­ba) a vetelar 4 szazalekat. DR. GYORGY ISTVAN Ha tanacsra szorul hazassag nagyon eros kotelek. Eppen ezbrt, ha a hazastarsi kapcsolatban fel­­merulnek bizonyos nehezse­­gek, probldmak, a hazastdr­­sak igyekeznek ezeket meg­­oldani, hogy hazassagukat megtartsdk. A kapcsolat fel­­bomldsa nem tunik jb megol­­dasnak, 6s tobbnyire csak su­­lyos konfliktusok, gyakori kri­­zisek 6s az eredm6nytelen prbbdlkozasok utan szdnjdk rd magukat a hazastdrsak er­re a Idpdsre. De mdg ezt megelozben a bajok megol­­dasdra szoktak tandcsot, se­­gitseget kbrni a szuloktbl, ba­­rdtoktol, 6s nem utolso sor­­ban szakemberektol. Gyak­­ran kap a hazaspar keretleniil is tanacsot, szinte eroltetik a segitseget a kozeli hozzatar­­tozok, ismerbsok. Szinte minden nagyobb va­­rosban kialakultak tudoma­­nyos tanacsadd szolgalatok, amelyek a tanacsadas leheto­s6g6t hangoztatjak, mert az emberek nem fordulndnak hozzdjuk, ha tudnak, hogy a megoldasra varo kerdesekre nem kaphatnak valami egy­­szeru „receptet“. Amikor a hazastdrsak ta­­ndcskbrdssel fordulnak valaki­­hez, remdnykednek abban, hogy probldmdjuk megoldhatb 6s mdg nines veszve semmi, meg van es6ly az egyutt­­maraddsra, 6s hogy az vala­­milyen dton-mbdon, egyszerb­­en megoldhatb. Pedig a hd­­zassag zavarai nem mindig a legegyszerubbek. Az eletszinvonal fejlbddsd­­vel egyre tobb ember merdsz­­kedik felkeresni pszichologust vagy szakembert, hogy segit­­sdget kerjen. A hazassagi ta­­nacsadas modszere lenyege­­ben a kommunikacio megindi­­tasa es kiszelesitbse a partne­­rek kozbtt. Szakemberek meg­­allapitottak, hogy altalaban a hazassagon belul a zavar gyo­kere ott van, hogy a hazaspdr nem tudja megbeszelni a fel­­merulb nezetelterdseket. En­­nek kovetkeztdben egyre tobb indulat gyulik fel bennuk. Meg a kapcsolat jb oldalai is elhal­­vanyulnak, hdttdrbe szorul­­nak, a hazaspar kissd vagy nagyobb mdrtdkben el is ide­­genedik egymastbl, csbkken kozbttuk az egyutterzbs, egy­­mds tisztelete, erzelmei iranti megdrtds. A hdzassdgi ta­­ndcsadds sordn a felsoroltakat kell feloldani, el kell erni, hogy jobban megdrtsdk egymdst, bele tudjanak helyezkedni a mdsik allaspontjaba, erzelmi helyzetebe, amely aztdn lehe­­tovd teszi a zavart kommuni­­kacio kitisztuldsat. A korszeru tanacsadas elso­­sorban terapias jellegu, indi­­rekt hatasokbol dll, amelynek celja a parok kbzotti kapcsolat javitasa, a kommunikaciot gat­­lo akadalyok elharitasa es ki­­zarasa. A tanacs­­adas sordn nagy figyel­­met szentel­­nek a szexu­­alis proble­­makra is, mert az rossz jel, ha a nemi diet nem kblcsonbsen kieldgi­­to. Es ha a szexualis zavaron lehet segiteni, ez is egy meg­­oldast jelenthet mas probld­­mdk kikuszobbldsere. Sokszor egyszeru pszichologiai be­­avatkozassal, esetleg a prob­lema feltardsdval lehet enyhi­­teni vagy segiteni a szexualis zavarokon, de maskor viszont folyamatosan 6s szakszerii foglalkozasok sordn lehetsd­­ges a megoldast eldrni. Csak turelemmel kell lenni, es fon­­tos, hogy mindket hdzastdrs akarja a probldmak megoldd­­sat, hogy mindketten egyutt akarjanak maradnl es ezdrt te­­gyenek is meg minden toluk telhetot. KOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Oldalképek
Tartalom