Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-04-22 / 8. szám
fflokljalife gporttijrtenetek A u vjy i a „vorbs kiralyok" 1 d.yj yjj 1952 nyaran a helsinki nyari olimpiat kovetden, az akkori partallami kongresszuson a Sztalin generalisszimusz altal vezetett bolsevista vezetes, a kovetkezo magasztos celt tuzte maga ele: Az elkovetkezd esztendokben minden sportagban megelozni az Amerikai Egyesult Allamok versenyzoit! A nagy celok elerese erdekeben valahogy megfeledkeztek az eletszi'nvonal javitasarol, valamint a tartos es novekvo vodkafogyasztasrol, amelynek sok akkori szovjet sportolo lett az aldozata. Az olvasotabor a volt Szovjetunio teruleten nagy erdeklodessel (nagy megrbkbnyddessel?) fogadta Alekszej Dobrovolnyij frasait, amelyben leleplezi azt a vbros tabutemat, miszerint az egykori Szovjetunio sportoloi - az akkori hivatalos jelentes szerint - sosem hasznaltak eredmenyesseguk erdekeben serkentoszereket. Mar 1952-ben (ekkor jelentek meg eldszor a szovjetek az olimpian), szamos versenyzojuk hasznalta az akkori NDK laboratoriumaiban keszitett ajzoszereket. E tenyt megerositett a turkmen-tatar szarmazasu Neli Kim tornaszno is, aki ma az USA-ban el. Amikor 1938-ban a gruz Lavrentyij Berija lett a Szovjetunio belugyminisztere, Sziberiaban es persze masutt is alaposan megnovekedett a buntetotaborok szama. 6 Sztalinnal egyetemben tobb millio orosz es mas nemzetisegu allampolgart kuldott a tulvilagra - tobbet mint Hitler Werhrmacht egysegei annak idejen. A „vdrbs hoher“, aki egykoron a Dinamo Tbiliszi csapataban is focizott nagy kedvvel fogott a sport teruleten a „szervezett“ rendcsinalashoz. Berijat egyszer egy ukran szarmazasu jatekvezeto kiallitotta egy bajnoki merkozesen, s a nagy Sztalin leghusegesebb csatlosa, evtizedekkel kesobb sem feledkezett meg a focibi'rdrol es 1949-ben elkuldte ot a rejtelyes Sziberia egyik „szanatdriumaba“ egy kis „feludulesre“. A belugyminiszternek az sem tert a fejebe, hogy a Szpartak Moszkva (ez a klub ma is a legnepszerubb) mindig a Dinamo Moszkva elott vegez a tabellan. Kulonben a Dinamo volt a CSEKA majd az NKUD, kesobb a KGB „ordkbefogadott“ csapata. A Szpartak csapataban jatszott tobbek kozt a harom Sztarosztyin-fiver is. Amikor Berija kerdore vonta a Dinamo edzojet, hogy mi az oka a csapat sorozatos kudarcainak - kulonben ez a fociban gyakran megesik - a kovetkezo magyarazatot kapta: „A gardaban nines olyan vedo, aki tartani tudna a nagyon jo fizikumu Nyikolaj Sztarosztyint." Nos, a belugyminiszter azonnal haromevi „szabadsagra“ kuldte a Szpartak golzsakjat. Hasonlo sorsra jutott a gruz „vasember“ Gogoberidza, majd kesobb a szinten nagytehetsegu Eduard Sztrelcov is, akire rafogtak, hogy az edzotaborban megeroszakolta egy KGB-s tisztnek a lanyat. Nyolc evet huzott le favagokent - sok szakember szerint o volt minden idok legjobb szovjet labdarugoja - aztan visszatert es ismet valogatott jatekos lett (1966-68). Azon a bizonyos botranyos, Trnava-Torpedo Moszkva meccsen harom golt lott (1967), es akik ot abban az idoben eloben lattak focizni, meggyozodhettek Sztrelcov zsenialitasarol. A szovjet labdarugok az 1952- es olimpian 3 : 1 aranyu vereseget szenvedtek a jugoszlavoktol. Sztalin (1924-tol 1953- ig uralkodott), akinek kimondottan rossz volt a kapcsolata a sporttai es ugyanugy a jugoszlav nagyfdnokkel, Titoval. Nem volt kedvere a kuldnben vart vereseg. De Berija mindig keznel volt es az akkori „Zbornaja“ csapatvezetojet, Arkagyijevet is ket ev erejeig „levegoztetni“ kuldte. Nyikita Szergejevics Hruscsov (uralkodasanak ideje 1955 es 1964 koze esik) sem kedvelte a sportot. 6 inkabb a kukoricatermesztesben akarta megelozni az imperialistakat - azt is a Holdon. Nem tetszett neki, hogy Igor Netto spanyol nevre „hallgat“. Pedig az intelligens Igor 11 evig volt a szovjet garda kapitanya. De valamilyen csoda folytan a nevvaltoztatas elmaradt. Viszont Konsztantin Beszkovot, az egyik legjobb labdarugoedzot ot evre izolalta, es egy tatar kolhozba kuldte mutragyaszakertonek. Leonyid lljics Brezsnyev („kiralysaganak idoszaka11 1964 es 1982 koze teheto), roppantul szerette a kitunteteseket es a hokimeccseket. A kovetkezo szinte peldatlan eset 1967-ben tortent egy Dinamo - CSSZKA hoki rangadon. A KGB csapata mar 3 : 1 aranyu vesztesre allt amikor Firszov (CSSZKA) beutotte a negyedik golt is. Ezt mar a „Nagy Leonyid11 sem turhette tovabb, lerohant a dfsztribunrol egeszen a palank kozelebe es rabi'rta a megszeppent birot, hogy ervenytelenitse a golt. Az elegedett partvezer szeles mosollyal tert vissza a tribunre petyhudt seggnyaloi koze. A CSSZKA jatekosai leakartak vonulni a jegrol, de edzdjuk az eleseszu es emberseges Anatolij Taraszov (o bizonyara tudta, hogy mi kovetkezik, ha azt ok megteszik) visszavezenyelte fiait a jegre, akik vegul is 8 : 5-re gyoztek. A kovetkezo anekdota is a bozontos szemoldoku Brezsnyevvel kapcsolatos. Amikor 1980-ban allamfokent megnyitotta az olimpiai jatekokat, bevezetojet valahogy igy kezdte: ... 6, 6, 6, 6, 6... A mellette helyet foglalo Koszigin illedelmesen figyelmeztette: „Leonyid lljics, egy sorral lejjebb tessek olvasni, mert amit eddig beolvastal, azok az olimpiai kdrok voltak...11 A brezsnyevi era aldozatai koze tartozott Valerij Voronyin is. Afelesege 1969-ben disszidalt (a Balsoj szubrettje volt), ami ot nagyon megviselte. Surun nyult a vodkasuveg utan, majd karambolozott. Emberi rones lett belole, es 1970-ben egy utszeli arokban talaltak ra holtan, bezuzott koponyaval. Nem kimondottan sporttema, de szorosan az akkori kepbe illik a csinos Valentyina Tyereskova esete is. Ot is - Katerina Witthez hasonloan - buszken mutogatta az akkori partvezetes meg a sportrendezvenyeken is. 6 vegezte el 1963 oszen Berlinben a kezdorugast az NDK-magyar NK merkozesen. Ma o sem veti meg a vodkat es az egykori hos asszonybol mara lelkibeteg ember lett, s jollehet, ha a moszkvai egyszobas viznelkuli lakasaban neha-neha elmereng, gondolatai valahol egykori sikereinek legtereben az urben koszalnak. BABIAK LASZLO
