Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-25 / 6. szám

ffera jogos ? V. P. tardoskeddi olvasonk leveleben leirja, hogy a kd­­zeimultban elvalt, a birosag azonban a tartasdijat a ket kiskoru gyermekere vonat­­kozoan nem allapitotta meg. Mit tegyen? — kerdezi. A Csaladjogi Torveny szaba­­lyozza a tartasi kotelezettseg­­gel osszefuggo kerdeskort. E szerint a birosag az elvalas ki­­mondasakor rendelkezik afe- 161, hogy a kiskoru gyermeke­­ket a volt hazastarsak — szii­­lok melyikenek gondozasaba es nevelesbe utalja. Nem fog­­lalkozik azonban a gyermek­­tartas kerdesevel. A torveny abbol indul ki ugyanis, hogy a sziilok ebben megegyezesre juthatnak. Amennyiben nem, akkor kovetkezik a birosagi el­­jaras, altalaban azon szulo in­­ditvanyara, akinek a gyerme­kek a gondozasaban vannak, de a birdsag ez iigyben eljar­­hat ex offo is. Azt ajanljuk, hogy tekintet nelkul a jelenlegi helyzetre, gyermekei szdmara folydsitson egy megfelelo osszeget, Idpjen kapcsolatba a volt felesegevel es probaljon vele megegyezni a tartasdij osszeget illetoen. Ha ez nem jar sikerrel, akkor is folyositsa az On altal megfelelonek tar­­tott osszeget, s majd amennyi­ben a volt felesdg ezzel nem lesz megelegedve, valoszinu, hogy keri majd a bfrosagot, hogy allapftsa meg a tartasdij osszeget. K. P. rozsnyoi olvasonk ar­­rol panaszkodik, hogy elva­las utan elkdltozott a kozos lakasbol, es a volt feleseg most nem hajlando neki ki­­adni meg a szemelyi dolgait sem. Kerdezi, mit tegyen? Leveleben nem emlfti, mi­­kor vdltak el. Ez ugyanis fontos szem­pont a hazastarsak osztatlan kozos tulajdona megosztasa szempontjabol. A Polgari Tor­­vdnykdnyv 149. paragrafusa­­nak negyedik bekezddse drtel­­meben, ha a hazastarsi osz­tatlan tulajdon felol a volt ha­zastarsak a hazassag birosag altali felbontasa, illetve a valo­­peres itelet jogerore lepdse utani harom even belul nem allapodtak meg, nem osztottak szet kozos megallapodas alapjan, es nem is kezdeme­­nyeztek ennek birosagi uton valo felosztasat, akkor az ingo vagyontargyakat illetoen az a feltetelezes ervenyesul, hogy az egykori hazastarsak ugy osztottak meg egymas kbzott a kozos vagyont, ahogyan azt az eltelt harom dven keresztul hasznaltak. Az ingatlan vagyo­­ni targyak vagy vagyoni jogok tekintetdben a torvdny dgy rendelkezik, hogy ezek a volt hazastarsak kozott fele-fele reszben osztddnak. Amennyi­ben meg nem telt el a harom ev, akkor azt tanacsoljuk, hogy prdbaljon a vagyonelosztdsrol targyalni a volt feleseggel, s ha nem jutnak megallapodas­­ra, ugy ezt birosagi uton lesz kenytelen tovabb intezni. Ha terjedelmes vagyonrdl, vagy annak kulbnbbzo jogcimen (pl. kozos szerzemeny, ajandeko­­zas, brokseg stb.) valo szerze­­serol van szo, s feltetelezheto, hogy ennek bizonyitasa korul­­menyes lehet a birosagi elja­­ras folyaman, ajanljuk, hogy forduljon ugyvedhez es kerje ki tanacsat, illetve jogsegely­­szolgalatat. DR. GYORGY ISTVAN Az ember betegsege az egyik legkevesbe kivanatos jelensegek koze tartozik, an­nak atelese betegsegtol 6s egyenisegtol fugg. Ilyenkor a beteg es a hozzatartozok eletritmusa borul fel, mert a lelki es a fizikai allapot meg­­terheleset hozza magaval, nemcsak maganal a beteg­nel, hanem a csaladtagoknal is. A beteg allapotanak su­­lyossdgdhoz merten kell tud­­ni alkalmazkodni, szemelott tartani mit, mikor helyes cse­­lekedni. Tudomasul kell venni, hogy a beteg erzelmi szintje valto­­zasokon megy keresztul, jel­­lemzo a pesszimizmus, a szomorusag, hajlamosak on­­sajnalatra, amely erzelmeket azonba hirtelen felvalthat el­­szantsag, lelkiismeretesseg, a helyzettel valo megbekeles es remenykedes a gyo­­gyulasban. Mindazt, amit a beteg erez, nem szabad, hogy magunkra vegyuk, nem szabad veluk egyutt „sirankozni“, amely terme­­szetes jelenseg azoknal az embereknel, akik a beteget szeretik es segiteni akarnak neki. Eppen ellenkezoleg, egy hozzank kozelallo beteg­nel van szuksegunk meg tobb erore, kitartasra, hogy hasznos segitove es tamoga­­tova valjunk. Az egyutterzes nem szabad, hogy elgyengit­­sen bennunket is, mert akkor mind a beteg, mind a hozza­­tartozok nehezebben elik at ezt az idoszakot. A beteg, ha a korulmenye­­ket figyelembe veszi, be kell latnia, hogy nem megfelelo a vegsokig kihaszndlni a rdla gondoskodok erejet, nem szabad egy szemdlybe ka­­paszkodnia, hanem felvaltva a csalad minden tagjat be­­vonni. A masik oldalon vi­­szont a hozzatartozok is le­­gyenek tobb megertessel es belatdssal, peldaul ne tegyek ki a beteget intenziv fenynek, zajoknak, ne elotte oldjak meg problemajukat, nehez­­segeiket — ugyanis a beteg azt is kierezheti, hogy 6 a problema, vagy eppen neki is segitenie kellene, de nem tud es e miatt ketsegek gyotrik, lelkiismeret-furdalasa van — stb., mert a megfelelo gon­­dossag a betegseg mielobbi legyozeseben segit, hozzaja­­rul ahhoz. A betegseg ideje alatt meg­­no a betegnel a masok visel­­kedese iranti erzekenyseg, hajlamos ra, hogy kritikusabb legyen masokkal, onzobbe valhat. Ilyenkor sokat szamit az, hogy meg jobban kimu­­tassuk neki szeretetunket, gondoskodasunkat, segiteni akarasunkat, ahol arra szuk­­seg van. Ez azt jelenti, hogy a beteggel meg gyakrabban kontaktusban legyenek a csa­­ladtagok, a tavolabbi hozza­­tartozok, akik Idtogatasukkal, telefonaldsukkal fejezik ki re­­szuket a betegseg legyozese­ben. De ne draga ajandekok­­kal halmozzuk el oket, hanem peldaul gyumolccsel, egy megfelelo konyvvel, amely le­­hetoleg jol vegzodik stb. A beteg nagyon jol megerzi a rdla gondoskodok erzeseit es eppen ezert nem szabad, hogy kimutassuk negativ er­­zeseinket, azt, hogy belefa­­radtunk, kimerultunk a gon­­doskodasban. A beteg gyengesege ma­gaval hozza a masokkal szembeni magas kovetelme­nyek elvara­­sat, kiszolga­­last, de a tu­­relmesseget is a korulottuk levokre. Akti­­vitasuk csok­­ken, mozga­suk lassubb, az orientaltsa­­guk kevesbe pontos, jellemzo a kritikusabb nezopont. Haj­lamosak felulbecsulni masok lehetosegeit. Pedig mar ma­­ga a betegseg magaval hoz­za a stresszt, megterhelest mind a betegnel, mind a hoz­­zatartozoknal. Sokszor erez­­nek a hozzatartozok lelkiis­­meret-furdalast, hogy nem tudnak tobbet tenni a gyogyulasert. Pedig ez na­gyon helytelen, megha nem is tunik annak, mert nem tud­­juk helyettesiteni az orvost, nem rendelkezunk megfelelo szakmai ismeretekkel. De a beteg lelki egyensulyat leg­jobban a hozzatartozok tud­­jak kezben tartani, ok azok, akik optimizmusra kesztethe­­tik a beteget es erositeni tud­­jak naluk azt az erzest, hogy mindig szamithat a tamogata­­sukra, veluk egyutt lekuzdik a betegseget es minden jora fordul. KOLES ELEONORA pszichologus

Next

/
Oldalképek
Tartalom