Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-25 / 6. szám
„Lesz-e gyiimolcs a fan...“ Az egesz vilagon visszhangzik a sajto a kozneveles kerdeseitol. A nemzetiseg koreben ez az erdeklodes erthetden meg fokozottabb. A szlovakiai magyar ember itt latja a legkonzekvensebben megvaldsulni, hogy — Petofi szavaival — lesz-e gyiimolcs a fan. Tobb evezredes tapasztalat: a pedagogus muveltsege, szaktudasa es embersege bizalmat sziil; az iskola szinvonala tanulokat vonz es tanitvanyokat nevel! Kedves Szulok, kedves Kollegak! Mit kellene tenniink azert, hogy gyermekeink, tanuloink eletutja ne sivatagon, hanem apolt, kulturalt viragoskerten keresztiil vezessen? Vitassuk meg — tobb szem tobbet lat! Irasaikat, eszreveteleiket varjuk. A 20. szazad nagy adossaga A neves sved kbzi'ro, Elen Key szaz evvel ezelott megjelent konyveben a 20. szazadot a gyermek evszazadanak nevezte. A muben tiszteletre melto ki'vansag fogalmazodott meg: legyen a huszadik szazad olyan, melyben minden gyermek szabadon kibonthatja termeszetadta kepessegeit. A pedagogusok vilagszerte — akarcsak szaz evvel ezelott — ma is az eselyegyenlosegrol es a gyermeki tehetsegapolasrol ertekeznek. Mert a 20. szazad nem valtotta valora nagy elodeink remenyet... Mi azzal a bizakodassal tekintunk a 21. szazadra, hogy az valoban a gyermek evszazada lesz es kiegyenliti a haboruk evszazadanak nagy es fajo adossagat. Minden osztalyban ott van egy kis Einstein, Leonardo vagy Mozart! Bizonyi'tott teny, hogy az emberi nepesseg minden retegeben nagyon hasonlo aranyban talalhatok a jo adottsagokkal, potencies kepessegekkel szuleto, tehetsegesse valhato gyermekek. Ugyanakkor azonban az is nyilvanvalo, hogy a tehetsegigeretek annal kevesbe bontakozhatnak ki igazi tehetsegge, minel hosszabb ideig tart „megvonasos“ helyzetuk, azaz anyagi-szellemi hatranybol adodb, ingerszegeny neveloi kornyezetiik. A lenyegeben egyforma adottsagokkal rendelkezo gyermekek tehat csak akkor fejlodhetnek optimalisan — erhetik el kepessegeik csucsat — , ha nevelo kornyezetiik, azaz eselyeik minel korabban azonossa valnak, illetve a tarsadalom azt megfelelove nem teszi. A tamtasi-tanulasi eselyek biztositasa A pedagogiaban, a szakirodalombol ismeretesek azok a tanuloi szemelyisegjegyek es mezdnyti'pusok, valamint azok a tanitasi es nevelesi eljarasok, amelyek valbszinusitik, hogy a tehetsegigeretekbol valoban tehetseges, produktiv, kreativ ember valjek. Ezert olvastam megdobbenessel az egyik Pozsony melletti neptam'tb 1937-ben irt visszaemlekezeseben:... a falu nepebol sem a multban, sem a jelenben nem kerult ki diplomas ember, pedig mint a kozsegben 27 even at mukbdo neptanito allitom, hogy tehetsegek vesznek el... Az ugyanezekben az evekben Pozsony-Ligetfaluban tanito Manga Janos (a kesobbi evek europai hiru etnografusa) leveleben pedig ezt olvasom: ... minden evben ket-harom jo kepessegu, szegenyebb sorsu, btodik osztalyt vegzett tanulot vittem a pozsonyi gimnaziumba. Nem tudtam volna elviselni, hogy a legnagyobb emberi kincs, a tehetseg, ez az isteni szikra elsorvadjon „megvonasos“ korulmenyeik miatt. Ezert aztan mindent megtettem, hogy a furge eszjarasu kis felszamolo muvesz Jancsikabol — akit az osztalyban „kiseinsteinnek“ — vagy szarnyalo fantaziaju, meselo kedvu Ferikebol — akit „kismbranak‘‘ beceztunk — valhassek matematikus, fro... Tbrben a ket iskolat alig 20 kilometer valasztotta el. Az azonos idoben tenykedo ket pedagogust szemleletben viszont tobb mint 100 esztendol... A megvonasos kfserletek Manga Janos leveleben megvonasos korulmenyekrdl ir. A harmincas evekben ugyanis igen erdekes megvonasos (sztarvacios) allatkiserleteket vegeztek. Galambfiokak szarnyanak lekotesevel, macskak szemenek a fenytol valo elzarasaval vegzett kiserletekkel bizonyftottak, minel hosszabb ideig fosztjak meg az egyes szerveket funkciojuk gyakorlasatol, annal nagyobb, esetleg visszafordithatatlan a karosodas. Ez a sztarvacio az emberi fejlodesre is ervenyes. PI. az emberi milidbbl kiszakadt gyermekeknek (a Maugli-embereknek) a beszedlehetbsegtol valo megvonasa a sztarvacio idotartamaval egyenes aranyban csokkenti beszeduk fejlodesenek lehetoseget, sot azt el is sorvaszthatja. (A Tarzan-filmek nagy divatjanak a kora volt ez!) Ma mar, a fenti kfserletek eredmenyekent is, kozismert: az ingerszegeny, aiacsony szellemi szfnvonalu kornyezetben felnovd gyermekek hatranyban vannak azokkal szemben, akiket szuletesuktol fogva meleg emberi kozosseg es osztonzo kulturalis legkor vesz korijl. A gyermeki kepessegek kibontakoztatasanak egyenldsegerol — az esblyegyenlosbgrbl — ma azert beszeliink olyan sokat, mert korunk ellentmondasos, ketarcu valosagaban a szegenyek egyre szegenyednek es a gazdagok gazdagodnak. Peldaul az ujgazdagok szamara alapftott pozsonyi maganiskolaban (gimnaziumban) a havi tandij haromezer korona! Azt, hogy mit nyujt ez az iskola, azt meg nem tudjuk, inkabb csak azt, hogy mit iger. Igeri a kepessegfejlesztest es a tehetsegnevelest. S teszi mindezt szeles palettaju erdekkbrokkel, a hagyomanyos osztalykeretek fellazitasaval, a tanulokkal vegzett rendszeres kiscsoportos, illetve — ha csak ez vezet celra (kiilon oradij elleneben!) — egyeni foglalkozasokkal. Mi tagadas, meg egy reklamszlogenes iskolaprospektusban is jo erzes ezt olvasni. Csak eppen az bant, hogy vajon ki tudja ezt a tandijat megfizetni; hogy mi lesz a szegeny sorsu, hatranyos helyzetben sinylodd tehetsegigeretekkel, a szellemi koplalasra itelt gyermekekkel? Oket — a tobbseget — hogyan lehet kimenteni szellemi arnyekvilagukbol es napfenyesebb teruletre helyezni? Vagy az iskola is, a pedagogusok is beallnak azok soraba, akik tovabb novelik a tarsadalom szocialis szelekciojat, a szegenyek (es az iskolazatlanok?) es a gazdagok (az iskolazottak?) ellentetes taborat? A nagyvilag halado szellemu pedagogiaja a 21. szazadra a globalis nevelest hirdette meg. Ennek a koncepcionak pedig az egyik sarkalatos elve: a hatranyos helyzetu tanulok felzarkoztatasa, az eselyegyenloseg megteremtese. A ket „jarhato“ ut? Az eselyegyenloseg eddig szerzett tapasztalatai arra intenek, hogy a pedagogus szamara alapvetoen ket ut kinalkozik: Az egyik „ut“: az altalanos szinvonalcsokkentes. Tehat a tanulmanyi kovetelmenynek, a mercenek olyan alacsonyra allitasa, amit a hatranyos helyzetu tanulok is at tudnak ugrani — bukas nelkul. Igy szulettek meg a nepiskolai szinvonalu alapiskolak es a polgari iskolai jellegu kozepiskolak. Ezek azonban nem demokratikus intdzmdnyek, mert nem szolgaljak a humanizmus diktalta egeszseges tarsadalmi mobilitast. Ez az ut, tiszta lelkiismerettel, nem jarhato! Nem hiszem, hogy lenne, akadna olyan szlovakiai magyar pedagogus, aki igy gondolna: akinek a nepiskolai szint nem tetszik, fizesse meg a maganiskolak tandijat! A masik ut: a tanulokkal valo lelkiismeretes tbrodes, az egyeni banasmod, az igenyes pedagogusi tenykedes, a tanitoi felelossegerzettel iranyitott tanulastanitas stb. Az olvasora bizom, mikor, melyik iskola melyik utat valasztotta. A pedagogus lelkiismeretere pedig, hogy mikor, melyik tantargyban, melyik tanuloval szemben melyik „megoldast“ valasztotta... Nehany megvitatando (es meresz?) javaslat A kozoktatasugyben szukseg van egy egyertelmu es felreerthetetlen hivatalos allasfoglalasra a tanuloi eselyegyenloseg megteremtese erdekeben. Ki kell epiteni a jo minosegu, kivalo (huzoerot kepviselo elit, allami, felekezeti, maganes alapitvanyi) iskolak orszagos halozatat es a hozzajuk csatolt, a tehetseges tanulok szamara alapftott minosegi kollegiumhalozatot. Nem holmi diakkaszarnyakra gondolok, de szemelyisegfejleszto igazi kollegiumra, mely nemcsak kirbpitb feszke, hanem igazi alma matere lenne, lehetne minden tehetsegfgeretnek. A pedagogusok figyelmet ra kell iranyftani a jo tanulmanyi elomenetelhez felzarkozhato tanitasi-tanulasi modszerekre; a tehetsegneveles legfontosabb feladataira. Ki kell dolgozni a tarsadalmi szintu eselyegyenloseg — (amerikai mintaju) tutor-mentor — rendszeret. Letre kell hozni a tehetseggondozo kozpontokat. Orszagos szamitogepes adatbankot kell felallitani (pl. az Orsz. Ped. Intezetben) a szlovakiai magyar tanitasi nyelvu iskolak tehetseges tanuloinak szamontartasa celjabol az ovodaskortol az egyetemi polgarsag idejeig. Az (egysegesftett!) alapitvanyi juttatasokat ennek az adatbanknak a segitsegevel lehetne gazdasagosabban realizalni. Befejezesul Karinthy Frigyes az elso vilaghaboru szornyu pillanataiban keseru ironiaval ezt frta: ...azert van mar nemi haladas, hiszen a legtobb civilizalt tarsadalomban mar nem jog tiltja az emberhus eveset, de az ember termeszetes undora miatt zarkozik el ettol... Szeretnenk remelni, hogy a gyermeki fejlodest gatlo antihumanus eselyegyenlotlenseget is ehhez hasonlo undor utasitja majd ki iskolainkbol. Remeljuk, hogy a szulok, a pedagogusok belso parancsa ertelmeben minden iskolaban megtalaljak majd a modjat annak, hogy a tanulok eselyegyenlotlenseget mersekeljek. Hiszen az eselyegyenloseg kerdeseben ma mar szeleskoru kbzmegegyezesrol beszelhetunk. Ezt a kozmegegyezest azonban tettekkel kell megerositeni. Ujraolvasva a Magyar Nepi Mozgalom, sok konkretumot tartalmazo oktatasi programjat, bizunk abban, hogy a szlovakiai magyar iskolakban sikerul a 20., a haboruk evszazada nagy adossagabol valamit torleszteni; hogy a 21. szazad a gyermek bvszazada lesz. Mikozben persze azt is tudnunk kell — s errol szol az Eletunk vitaja —, hogy nem elegendo csak remenykedni, bizakodni. Celjaink megvalbsftasaert tenni kell... MOZSI FERENC
