Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-25 / 6. szám
Elhatalmasodo borulatas Karpataljan A karpataljai magyarsag Idlekszama az 1989-ben megtartott nepszamlalas adatai szerint meghaladja a 164 ezret, bar az ottani magyar szervezetek becstese szerint valojaban a 200 ezret kozeliti meg. Bar Ukrajnaban is lezajlott a rendszervaltas, a gazdasagi eldrelepes mar tobb mint fel evtizede varat magara. Pang a termeles, meg a hagyomanyosan fejlett agazatok is a tonk szelere kerultek. Egyeldre jelei sem mutatkoznak, hogy e hatalmas orszag felocsudjon gazdasagi eszmeletlensegebol. Hogy tud letezni ilyen helyzetben a nemzeti kisebbseg? Hogyan kepes megdrizni nyelvet, kulturajat, iskolait az itt eld magyarsag? Riportunkkal erre kerestuk a valaszt. Januar vegen verofenyes, tavaszi napsutes fogadott bennunket Ungvaron. A varoshoz kozelhajolo lejtok, a napfenyovezte Karpatok tavolbaveszo korvonalainak szepsege feloldottak az utcak szurkeseget, feledtettek az utak godreit, a jarokelok gondjat, kbzonyet. A Karpati Igaz Szo szerkesztosegeben jo baratkent udvdzolt bennunket Erdelyi Gabor, a lap foszerkesztoje. Leginkabb a gondok sulyat ereztem kicsengeni altalanos tajekoztatojabol. Nem lett konnyebb az elet, nem csokkentek a gondok, az egyetlen magyar napilap (hetente negy alkalommal jelenik meg) fenntartasa egyre nagyobb probatetel. A foszerkesztoi irodaban talalkoztunk, s beszelgettunk Horvath Sandorral. Ismert szemelyiseg a karpataljai magyarsag koreben — szerkeszto, iro, politikus egy szemelyben. Tobb kozeleti tisztseget tolt be, o a Karpataljai Magyar Szervezetek Forumanak az elnoke.-o A sz/ovakiai belpolitikai viszonyokkal dsszevetve ugy tunik, Karpataljan a magyarsag alig politizal. — Nalunk a magyarsag inkabb kirekesztette magat a politikabol. Nem tartozott az eletehez. Politizalasra a kommunizmusban nem volt szukseg. A politizalo retegunk, mint olyan, most sem alakult ki. Van tucat tarsadalmi szervezetunk, amelyeket kivetel nelkul human bealli'tottsagu emberek vezetnek jol-rosszul. Komolyan politizalni tudo magyart Karpataljan reflektorral kellene keresni. Tisztelet a kivetelnek, mint Toth Mihaly, Bodo Sandor, de meg ok is „muszaj herkulesek". Ez azonban nem jelenti azt, hogy a karpataljai magyarsag letevel, jovdjevel senki sem foglalkozik. A sokszamu magyar tarsadalmi szervezet mindegyike — kuldnbdzd mertekben, kulonbbzd teruletekre osszpontositva — felvallalja az itteni magyarsag erdekvedelmet.-o Szlovakiaban a hatalom tobb alkalommal inditott tamadast iskolaink, az anyanyelvi oktatas ellen. A Karpatok alatt nehez-e megdrizni a magyar iskolakat? — Karpataljan ebben a gazdasagi nyomorban a magyar tanftasi nyelvu iskolak helyzete, az ukran intezmenyekhez hasonloan, ugyanolyan rettenetes es valsagos. Sot tekintettel a magyarorszagi anyagi es szellemi tamogatasra (tankonyvek, tanszerek, alapitvanyok anyagi hozzajarulasa), magyar nyelvu alma matereink valamivel jobb helyzetben vannak. Karpataljan tobb mint szaz altalanos iskola es felszaz kozepiskolank mukodik. Ebbol a szempontbol gond nines. Aki anyanyelven akar tanulni, megvan ra a lehetosege! Nines olyan tdbbsegukben, magas reszaranyban magyarok lakta falu, kozseg, ahol legalabb elemi iskola ne lenne. Bant azonban bennunket, hogy sajnos jelensegge valt: ertelmisegunk kozul sokan kivandoroltak Magyarorszagra. Volt olyan idoszak, hogy a beregszaszi Kossuth Lajos Kozepiskolaban (1—11. evfolyam) negy elso osztalyt indithattak volna, viszont nem volt eleg tanarno. Nagyobb a kivandorlas, mint Erdelybol! Ennek legfobb oka a katasztrofalisan rossz gazdasagi helyzet! Elkoltoznek orvosaink, kivandorolnak mernokeink, tanaraink. A karpataljai magyarsag egyik legnagyobb problemaja ez a jelenseg! Az utobbi harom-negy evben legalabb haromezer ertelmisegit veszitettunk igy el. Emiatt szinte le vagyunk fejezve!-o Annal inkabb fejet kell hajtani azok elott, akik maradnak szuldfoldukon, vallaljak a kisebbsegi sorsot. — Igen, annal nagyobb a felelosseg azok vallan, akik itt maradtak, vallaltak a nehezebb sorsot. Ezert fontos az, hogy fennmaradjon magyar foiskolank, a beregszaszi tanarkepzo, hogy adott legyen a lehetoseg magyar nyelven is a tovabbtanulasra. Tudniillik azok kozul, akik Magyarorszagon szereznek foiskolai kepesitest, nagyon kevesen ternek haza. Volt pelda, hogy az egyetem befejeztevel a vegzett teologus sem tert vissza Karpataljara. S ha a papjaink sem ternek haza, az mar rosszat jelent. •o Cel, tema-e a magyar nyelvu iskolai bizonyitvanyok? — Orosz es ukran nyelvu bizonyitvanyokat kapnak diakjaink. Tudniillik, meg a regi szovjet nyomtatvanyokat hasznaljak. Ez a kerdes nem merul fel problemakent, ot evtizede ehhez szoktunk hozza. Bar nem utasitjuk el ennek elereset, jelenleg nines is napirenden, nem tartozik az itteni magyarsag elet-halal kerdesei koze. Meglehet, negy-ot ev mulva celkent vetodik fel. Most kuldnosebben nem bant bennunket. Ezt a kerdeskort sajatos kisebbsegi helyzetunk is befolyasolja. A legnepesebb kisebbseg az orosz, de tolunk nagyobb letszamuak a lengyelek, a zsidok is. Azt persze el szeretnenk erni, hogy azon a teruleten, ahol a magyarsag el, anyanyelvukon kiallitott bizonyftvanyt is kaphassanak a tanulok. Szlovak nemzeti kisebbseg is el Karpataljan. — A szlovakok kis letszamban elnek Ukrajnaban. Sot, az o soraikat bovftettek a haboru utan azok a magyarok is, akik a meghurcoltatastol tartva, Megvan a lehetoseg anyanyelvunkon tanulni... — mondja Horvath Sandor.
