Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-25 / 6. szám

szlovaknak vallottak magukat. Megfi­­gyelheto viszont a szlovaksag sorai­­ban egy ujjaeledesi folyamat: jobban igenylik a kapcsolatokat, tamogatast az anyaorszagtol, erosodik kdzossegi, vallasi eletuk. Peldaul az ungvari ro­­mai katolikus templomban szlovak nyelvu mise is van.-o Elmeny volt szamomra megfigyel­ni, hogy a kozsegi, varosi tanacs epuletein az ukran nemzeti zaszlo mellett ott leng a magyar lobogo is. Ilyet Szlovakiaban, foleg a nem­­zetiek, nem lennenek kepesek megemeszteni! — Nemzeti szimbolumait nemcsak a magyar, minden itt elo nemzetiseg szabadon hasznalhatja. Mindenutt, ahol vagy tobbsegben, vagy jelentos szamaranyban el nemzeti kisebbseg, hasznalhatjak nemzeti cfmeruket, zaszlajukat, enekelhetik himnuszukat. A magyar himnuszt mi barhol enekel­­hetjuk. Voltak rendezvenyeink, ame­­lyeken csak magyar lobogo lengett. Az utobbi evekben azonban — nem kenyszerit ra senki, de a tolerancia kedveert, hogy a nemzetibb erzelmu ukranokat se bosszantsuk — a ma­gyar zaszlo melle kitesszuk a tobbse­­gi nemzet lobogojat is. A tavalyi mar­­ciusi unnepsegeken peldaul a magyar zaszlok mellett ott voltak az ukran, sot orosz zaszlok is. •o Meglehet, ez a szlovakiai magyar­sag szamara elerhetetlen helyzet abbol is adodik, hogy a tobbsegi ukran nemzet Europa nagyobb nemzetei koze tartozik, igy nagy­­vonalubb, nagylelkubb tud lenni? Nem erzi veszelyeztetve magat. — Ha ezt a tenyt a 12 millios orosz kisebbseg osszefuggeseben nezzuk, akkor a gesztus, a nagylelkuseg talan nem logikus. Ukrajna nemzetisegi po­­litikaja joval bonyolultabb, hiszen sok, oslakosoknak tekintendo nemzetiseg­­gel kell szamolnia. Direkt ukranositas szinte elkepzelhetetlen. Sot az ukran­­sag egy resze is oroszerzelmu, vagy legalabb is ketnyelvu.-o Sikeriil-e a bonyolult gazdasagi helyzetben megorizni, fejleszteni a magyarsag kulturertekeit? — Az a szlovakiai magyar, aki az utobbi ket evben nem jart nalunk, ne­­hezen tudja felfogni, milyen gazdasa­gi nyomorban el Ukrajna. Nem a kar­­pataljai magyarsag — Ukrajna. Ez a nyomor mindenre ranyomja belyeget. A konyvtarak vagy megszuntek, vagy minimalis letszamu munkatarsakkal mukodnek. Nem jut penz fenntarta­­sukra, adomanyok nelkul — erthetoen abbol sines sok — a konyvtarak fej­­lesztese elkepzelhetetlen. A kulturha­­zak tevekenysege-szinvonala szinte a nullara sullyedt. S ez nemcsak a nem­zetisegi kulturara jellemzo, altalanos ervenye van. Sot tekintettel arra, hogy a karpataljai magyarsag kulturalis, szakmai szervezetei, intezmenyei a magyar kormanytol, kuldnbdzd alapi't­­vanyoktol anyagi es szellemi tamoga­tast kapnak, igy sok helyutt jobb hely­zetben vagyunk, mint az ukransag, vagy mas nemzeti kisebbseg. Ha osszevetjuk a valoban tevekenykedo dnkepzdkdroket, kulturalis kozdsse­­geket, amator muveszegyutteseket — a nehany reprezentatfv egyuttesen ki­­vul —, megallapfthatjuk, hogy tobb magyar kulturalis kozdsseg fejt ki rendszeres tevekenyseget, mint uk­ran. A falvak, kozsegek kdzossegi ele­­te, az ilyen iranyu igeny is a prozai gazdasagi gondok terhe miatt, szinte megszunt, vagy a minimumra csok­­kent. Az embereket ugyanis a min­­dennapi megelhetes gondja-baja fog­­lalkoztatja. •o A kisebbsegi erdekvedelem fontos lancszeme az onkormanyzatok te­­vekenysegeben valo reszvetel. Si­­kerul a magyaroknak a hatekony helyi politizalas? — Mar az elmult helyhatosagi va­­lasztasokon hasznos tapasztalatokat szereztunk ezen a teren. Azt el is er­­tuk, hogy azokon a telepuleseken, ahol a magyarsag tobbsegben van, sorainkbol valasztottak polgarmestert. A helyi politizalas hatekonysaganak fokozasat celkent, fontos feladatkent tartjuk szamon. El szeretnenk erni, hogy a magyarok a helyi es a varosi onkormanyzatokban nepessegi ara­­nyuknak megfeleloen legyenek kepvi­­selve. Kozel szaz olyan telepulest tar­­tunk nyilvan, ahol a magyarsag resz­­aranya a szaz szazalekhoz kdzelft. A Beregszaszi jaras a „legmagyarabb“, itt a 80 ezer lakos tobb mint ketharma­­da magyar nemzetisegunek vallja ma­gat. Milyen valos jovdkep rajzolodik ki az itteni magyarsag koreben? — Szemelyi jogu es kulturalis au­­tonomia. A lehetseges jovdkepbdl nem zarnam ki a teruleti autonomia le­­hetoseget sem. Igaz, a gondolat gya­­korlati megvaldsitasanak meg sok reszletet kellene tisztazni, s elfogad­­tatni azt a tobbsegi nemzettel. A teru­leti autonomia tovabba sok magyart is kirekesztene. Ugyanis Ukrajna tovab­­bi 14 keruleteben elnek szorvany­­magyarok. A szemelyi es kulturalis autonomia azonban alapfeltetel, amely nelkul lehetetlen tovabblepni. Amennyiben a gazdasagi helyzet hosszu tavon ilyen marad, vagy netan romlik is, a kivandorlas tovabb fog fo­­kozodni. Ez megallithatatlan. Vannak olyan gondolkodoink, akik Karpataljan nem latnak sem kozelebbi, sem tavo­­labbi ertelmes jovot. Jomagam azok koze tartozom, akik derulatobbak. Mely meggydzodesem, hogy a ma­gyarsag szamanak valoszfnuleges csokkenese ellenere Karpataljan 2050-ben is lesz magyar. MAZSAR LASZLO (a szerzo felvetele) Kodaly-kiallftas Pragaban Pragaban jartunkkor a Magyar Kulturalis Kozpont szekhaza­­ban Kodaly-kiallftas fogadott bennunket. Tobb szaz foto segft­­segevel igyekeztek kozelebb hozni a latogatokhoz a nagy ze­­neszerzot, Kodaly Zoltant, szazadunk igen fontos szemelyise­­get. Kodaly nemcsak mint zeneszerzo, tanar, tudos es nepdal­­gyujto tunt ki, hanem igen fontosnak tartotta a magyar nyelv tisztasaganak megorzeset is. A felveteleken ott lathatjuk a zenevilag nagyjaival, Toscaninivel es termeszetesen Bartok Belaval, de a kovetkezo felvetelek mar a Zoboraljara — egyebkent Kodaly Zoltantol szarmazik a „Zoboralja“ tajmegnevezes — es mas magyarlakta videkekre kalauzolnak bennunket. A legmegkapobb felvetelek azok, amelyeken a gyerekek koreben lathatjuk Kodalyt. Koztudottan eletenek celkituzese volt az iskolai enekkarok magas szfnvo­­nalon valo mukodtetese es a nepzenekutatas. A kiallftas egyik tabloja elott hosszabb ideig elabrandoztam. A kepeken szulovarosa, Kecskemet lathato, valamint atyja, Ko­daly Frigyes es edesanyja, Jaloveczky Paulina. A szulok zene­­szereto emberek voltak. Aztan galantai kepek lathatok, mert a vasuti-tisztviselo apat es csaladjat oda helyezte a sors. A szu­­lok melletti kepen harom gyermek portreja. Pal, Zoltan es Emi­lia, a Kodaly-gyermekek. A kep bal oldalan Pal alldogal; felig kopaszra nyfrott tarkoval, kemenyen bamul a foto-masinaba. Zoltan ul egy felmagasftott uloken, Emilia jobb karjaval vedoen atoleli occset, egy picit hozzadol, es masik keze a negy-ot eves fiucska, Zoltan kezen pihen. Vajon mi lett a masik ket Ko­­daly-gyermek sorsa? Kodaly Emiliarol annyit tudnak a nyitrai koztemetd latogatoi, az dreg nyitrai magyarok, hogy Nyitrara a vasutallomas paranesnokanak nejekent keriilt a szazadelon. Sajnos nem elt sokaig, nagyon fiatalon, viragzo koraban hunyt el a szepseges Emilia, szules kozben vagy annak kovetkezte­­ben vesztette eletet. Palrol ugyszolvan semmit sem tudunk. Ezek jutottak eszembe a fenykepek nezegetese kozben a pra­­gai Kodaly-kiallitason. MOTESIKY ARPAD (A szerzo felvetele) A Magyar Kulturalis Kozpont Pragaban

Next

/
Oldalképek
Tartalom