Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-11 / 5. szám
K. N. alistali olvasonk arrol erdeklodik, hogy milyen feltetelek mellett koteles a munkaltato hozzajarulni a munkavallald etkezesehez? A munkavallaldk etkeztetesevel kapcsolatban fontos modositasokat eszkozolt az 1996. evi 206. szamu torveny, amellyel kiegeszult a Munkatorvenykonyv. Ez mbdositja es ujra szabalyozza tobbek kozbtt a munkavallalok etkeztetesenek felteteleit is. Konkretan a Munkatorvenykonyv 140. paragrafusa tovabbi bekezdesekkel egesztil ki, amelyek lenyege a kovetkezd: a munkaltato koteles lehetove tenni a munkavallalok szamara az etkeztetest, a helyes taplalkozas elveinek megfeleloen, vagy a munkahelyen, vagy annak kozeleben. Itt kivetelt csak a szolgalati utra kikuldott alkalmazott kepez, mivel a szolgalati uton levo szemely ilyen vonatkozasu jogait az 1992. evi 119. szamu torveny szabalyozza. A munkaltatot egy meleg etelre kotelezi a torveny egy munkamuszak alatt. Az etel aranak 55 szazalekat koteles terfteni, ami legfeljebb az 5-tol 12 oraig tarto szolgalati utert jaro etkezesi potlek 55 szazaldkat teheti ki. Ezen kivul a munkaltato hozzajarulhat meg az etkezesi kiadasokhoz az 1994. evi 152. szamu, a szocialis alaprol szolo torveny ertelmeben is. Hozza kell meg tenni, hogy az etkeztetes felteteleit a kollektiv szerzodesben is meg lehet allapitani, termdszetesen kedvezobben, mint azt a torveny eloirja. A torveny viszont azt elorebocsatja, hogy az etkeztetest a tent emlftett feltetelektol elteroen, mas teljesftessel nem lehet potolni. Az etkezteteshez valo munkaltatoi hozzajarulas alapfeltetele a rendes munkaviszony. H. Gy. virti olvasonk tavaly juniusban fejezte be fdiskolai tanulm^nyait, s ezt kovetden az 3ltalanos katonai szolgalatot teljesitette, majd ez 6v januarjatol munkaviszonyba Idpett. A mun* kaltatd ceg azonban egyeves iddtartamra vette ot tel. Kerdezi. helyesen jart-e el a munkaltato? A munkajog egyik alapelve a szerzodeskotdsi szabadsag. Ebbol adodik, hogy a szerzodeskotes, illetve a munkavallalas felteteleinek megallapitasa a kdt szerzodo fel, a munkaltato es a munkavallald ugye. A Munkatorvenykonyv kapcsan elfogadott vegrehajto jogi norma egy kormanyrendelet, amely fontos rendelkezeseket tartalmaz, tobbek kozbtt azt is, hogy kivel es mikor kotheto, illetve nem kotheto hatarozott idore szolo munkaszerzodes. E kormanyrendelet 3. paragrafusa 3. bekezdese szerint hatarozott idore szolo munkaszerzoddst nem lehet kotni a kozepiskolak, foiskolak, szaktanintezetek azon vegzoseivel, akik a kepzettseguknek megfelelo munkakorbe kerlilnek. Leveleben nem t'rja, hogy a vallalt munka megfelel-e az On vegzettsegenek. Ha igen, akkor a munkaltato ceg nem jart el munkajogilag szabalyosan, amikor Onnel hatarozott idore szolo szerzodest kbtott. A rendelet a vegzos fogalma alatt azt a szemelyt tekinti, aki tanulmanyai eredmdnyes befejezdse nem volt osszesen ket evet meghalado ideig munkaviszonyban vagy hasonlo jogi viszonyban, pl. szovetkezeti tagsagi viszonyban. Ebbe az idobe azonban nem szamithato be a kbtelezo katonai alapszolgalat, vagy potszolgalat ideje, az anyasagi, vagy gyermekgondozasi segely stb. Hatarozott idore az ilyen esetben csak akkor szabad szerzodest kotni, ha ezt maga a vegzos keri, espedig irasos kerveny alapjan. DR. GYORGY ISTVAN Valoszfnuleg mindenkinek volt olyan baratja gyermekkoraban, kamaszkoraban, akitol a szulei tiltottak. Es ugyanakkor a kesobbiek folyaman szulokent is megismerkedik ezzel a problemaval, amikor sajat gyermekein keri szamon azt, amit valaha rajta is szamon kertek a szulei. Az igaz, hogy gyermekeink eletebe be kell avatkoznunk, mondhatnank ez nem is ketseges, a kerdes csak az, hogy mikor es mennyire, milyen mertekben. A szakemberek azt allitjak, hogy amikor a gyerekek a legkritikusabb korba lepnek — ez pedig a kamaszkor, amelyet konfliktusok koranak is neveznek —, amikor a gyermeken a legjobban latszik az elszakadas szuksege a csaladjatol, akkor van legnagyobb szuksege a szuloi szeretetre, megertesre, csakhat nem mindegy, hogy milyenre. A szulok reszerol valo beavatkozas sokszor valt ki ellenkezo hatast es fgy a tiltas targya meg erosebben fogja vonzani a gyermeket, amelyre a gyermek un. „csak azert is“-sel reagal. A tizenevesek vilagaban nagy hangsulyt kap a tarsadalom altal elfogadott normaktol valo elteres, a negativ dolgok vonzereje. Ebben az eletkorban kulbnosen fontos szerepet tolt be a fiataloknal a cigaretta, alkohol es nem utolsosorban a kabftoszer. Ha a gyermek ralep a rossz utra, akkor nemcsak a pszichologus vagy orvos gyogykezelesere szorul, hanem elsosorban a szulok segi'thetnek az ellenallas es az akarat kialakftasaban. A gyermek ugyanis, ha eroszakos legkor hatasa alatt all, ha alkoholrol, kabitoszerrbl, szexrol van szo, nem tud nemet mondani. Azt tartja, ha nem fog hodolni ezeknek a dolgoknak, a barati kozosseg kizarja ot, elutasftja jelenletet. Olyan korban eliink, amikor a kamaszokat szexualis ajanlatokkal, finomabbnal finomabb „cigarettakkal“ — amelyek mamori'to erzest valtanak ki, „megoldjak problemaikat" — ostromoljak lepten-nyomon, kihasznalva ezaltal gyengeseguket, hiszekenyseguket. Egy fontos tanacs a szuloknek, amelyre nagyon kell ugyelniuk az az, hogy figyeljenek oda gyermekukre! Lehetoseg szerint minel tobb idot fordftsanak rajuk, mert megeri a faradsagot. Ha idoben tortenik a beavatkozas, sok-sok problema elozhetb, illetve kbnnyitheto meg. Ne ujsagolvasas vagy tevenezes kozben tegyuk mindezt, hanem uljunk le, nezzunk ra a gyermekre es valoban erdekeljen, amit a gyermek mond, mert szamara a felmerulo problemak eletbevagoak, fontosak. Meg kell oket ismertetni a veszelyhelyzetekkel, amelyektol viszont ne tiltsuk oket, hanem inkabb beszeljunk a felelemrol, tetteik lehetseges kbvetkezmenyeirol. Az igazsag az, hogy a kamaszok koreben megvetik azt, aki peldaul egy bulin nem iszik alkoholt, es veget jelentheti egy kapcsolatnak a szex visszautasftasa is. Beszelgetni kell veluk arrol, mekkora a valoszinusege, hogy az ilyesmi dolgok miatt egy „igazi jo barat" hatat fordftson. Ugyesen csinaljuk, ha mindezt a sajat gondjainkon terkepezzuk fel, magunk problemajat elemezzuk, es ez jo peldat ad a gyermeknek, batorsagot az ellenallashoz. Fontos, hogy erosftsuk ontudatukat, szemelyiseguk jo oldalait. De ne csak a mi velemenyunkre fektessunk hangsulyt, hanem erdeklodjunk az o velemenyuk, elkepzelesuk irant es termeszetesen vegylik komolyan az 6 javaslataikat is. A hobbi, gyujtoszenvedely, sport lekoti a kamasz energiait es kevesbe keriilnek karos dolgok hatasa ala. A pozitfv befolyasnak nagyobb a hatasa, mint a tiltasnak. Tudatositaniuk kell a szuloknek bennuk, hogy minden korulmenyek kozbtt szeretik es partnernek tartjak oket. A valasztas szamukra sokszor nehez, hiszen a rossz csabftobb, mint a jo, es nem utolsosorban meg nem rendelkeznek annyi tapasztalattal, hogy megfeleloen tudjanak donteni. Es mint mar emlitettem, ha egyenlo tarsnak tekintjuk oket, a beszelgetes utan nagy a valoszinusege, hogy melyebben elgondolkodik a dolgokrol, foleg ha erzi a szulok igazat, segfteni akarasat. KOLES ELEONORA pszichologus
