Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-11 / 5. szám

k /'/ ii itt liri ( i (<* 11 io 1r1 9O oo®qu w@s$g Mindannyian tudjuk es tapasztal­­juk, hogy nagyot valtozott a vilag. Felgyorsult az elet. Ugy tunik, mintha az ora gyorsabban jama, es a napnak csak 23 oraja lenne. Ez sok mindenben befolyasolja az eletiinket. Uj elhatarozasok es ce­­lok ele allit minduntalan. Az ember csak tanulassal, neveles­­sel, a viselkedese iranyitasaval erik ertekes szemelyisegge. Ebben segit az iskola, amely felkesziti a gyermeket a nagybetus Eletre. A kornyezetiinkben tbrtend valtoza­­sokra az iskolanak is reagalnia kell. Valtozik az iskolarendszer. Valtozik az egyes tantargyak tartal­ma. Az iskola-transzformacio fo­­lyamata azokat a gyerekeket es szuleiket erinti, akik az altalanos iskola befejezese elott allnak. Atmenet a kilenceves alapiskolaba Az elmult iskolai evtol szamitva az alapiskolaink a kilenceves oktatasi rendszerre kezdenek atallni. Ennek a folyamatnak harom ev alatt kell lezajla­­nia. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy mar ebben a tanevben letezik 9. evfo­­iyam, a gyerekek vizsgakon, vagy sajat maguk dontottek ugy, hogy a 9. evfo­­lyamba lepnek. Ebben az iskolai evben a helyzet a kovetkezd lesz: — a 8. es a 9. evfolyamba jaro tanu­­loknak egyarant van lehetoseguk arra, hogy kozepiskolaban folytassak tanul­­manyaikat, — az osszes tovabbtanulasra jelent­­kezo diaknak csak a 30 szazalekat ve­­szik fel az egyes kozepiskolaba. A sike­­res felveteli vizsga utan szukseg ese­­ten a 9. evfolyamot vegzett diakok elonyben reszesulnek a nyolc evfolya­mot vegzett diakokkal szemben. A kovetkezd iskolai evben a transz­­formacios folyamat befejezodik, ami azt jelenti, hogy a nyolcadik evfolyam­­bol mindenki a kilencedik evfolyamba lep at. Azokat a tanulokat, akik ebben az iskolai evben fejezik be az iskolai ta­­nulmanyaikat, fel kell keszfteni — az esetleges sikeretlen felveteli vizsga eseten — a kilencedik evfolyamba tbr­tend atlepesre. Sokak szamara ez nem lesz konnyii feladat, azonban erre az eshetosegre is fel kell keszulni. Fontos, hogy a gyer­­mek a 9. evfolyamba valo atlepest ne tekintse veresegnek, hiszen ebben az evfolyamban lesz eleg lehetosege, hogy felkeszuljon a kovetkezd evi fel­veteli vizsgakra. A felveteli vizsgakhoz vezeto ut na­­gyon bonyolult es hosszadalmas. A gyermek fejlodeset celszeruen kell ira­­nyftani — ugy a csaladon belul, mint ahogyan az iskolaban is. A gyermek­­nek tudnia kell, hogy az alapiskola be­fejezese utan nem zarulnak be elotte vegervenyesen az iskola kapui. Va­­lasztania kell, el kell dontenie, mivel szeretne a tovabbiakban foglalkozni. Az almai megvaldsitasahoz szukseges a celszeru, megfontolt palyavalasztas­­ra valo felkeszites. Ezert lenyeges, hogy ismerjuk a gyermek kepessegeit, erdeklodesi koret, erzelem- es lelkivila­­gat. Tudnunk kell az elert iskolai tanul­­manyi eredmenyeirol. A palyavalasztasnal mindezek a te­­nyezok meghatarozo szerepet jatsza­­nak. A gyermeket meg kell ismertetni a helyes dontes fontossagaval. Szukse­ges, hogy eldszor a gyermekben kiala­­kuljon az erdeklodes egy bizonyos pa­­lya vagy szakma irant. A donteset mer­­legelni kell. Kepes lesz-e az adott sza­­kon beliil ervenyesulni? Meg tud-e bir­­kozni az iskola kovetelmenyeivel? Es ami szinte a legmeghatarozobb: fog-e tudni ervenyesulni a munkaeropiacon? El fog tudni helyezkedni? Lesz-e mun­­kaja? Egy kicsit elorelatonak kell len­­nunk, es ugy probaljuk a gyermeket ne­­velni, hogy megfeleljen egy uj korszak bonyolult kovetelmenyeinek. Palyavalasztasra valo neveles a csaladban A gyermek a munka fogalmaval elo­­szor a csaladban talalkozik. Figyeli az anya es apa munkajat, utanozza oket, sot nemely munkat bnalloan elvegez. Igy formalodik es alakul ki a munka­­hoz valo viszonya. A gyermek sajat kepesseget es erdeklodesi teruletet aranylag koran kimutatja. A jatekban kifejezodik az erzelemvilaga, az alko­­tokepessege, erdeklodesi kore, amit a sziilok okosan tovabbfejleszthetnek es iranyfthatnak. Az iskola feladata Mar az alapiskolaban meg lehet ku- Ibnbbztetni es felismerhetoek az egyes foglalkozasokhoz szukseges fizikai es pszichikai kepessegek. Ezeket a peda­­gogus iranyitani es fejleszteni is tudja, es a palyavalasztasi tanacsadas kere­­ten beliil erre alapozhatnak. A tani'to meghatarozhatja a gyermek magatartasat: cselekedeteivel, foleg a viselkedesevel, fellepesevel, veleme­­nyevel, belso meggyozodesevel. Az egyes foglalkozasokhoz, szak­­makhoz valo viszony a tanulonal allan­­doan formalodik. Minden tantargy kere­­teben, minden tanftasi oran a pedago­­gus igyekszik a pozitiv hozzaallast ki­­alakftani. Kbrnyezet A gyermek kozvetlen kornyezete, amelyben el, nagyban befolyasolja a jbvendo foglalkozasanak kivalasztasat. Ezert fontos, hogy figyeljuk, kivel barat­­kozik a gyermek, mivel tolti szabadide­­jet, milyen az erdeklodesi kore. Jo vol­­na, ha tudnank, milyen konyveket ol­­vas, eletkoranak megfelelnek-e azok, es iranyftsuk a televizio musorainak megtekinteseben is. Tanacs a szuloknek: Ha a gyermek viselkedeseben, a tanulasban feltuno valtozas all be, vegyek fel a kapcsola­­tot a gyermek osztalyfdnokevel es be­­szeljek meg a problemakat. A gyermek 14-15 eves koraban — amikor ki kell valasztania, hogy melyik kozepiskolaban akarja folytatni a tanul­­manyait — erzelmileg nagyon labilis es serulekeny. Ezert fontos, hogy az iskola es a csalad egyiittmukbdjbn, kozosen pro­­baljak megoldani a tanulo gondjait, igy megovhatjak a gyermek szemelyiseget a negativ hatasoktol. Milyen iranyzatnak van jovoje? A gyermek szukebb kornyezete — a csalad — lehetoleg ugy nevelje ot, hogy tudatosan iranyitsa a megfelelo palya kivalasztasa fele. Ez viszont nem jelenti, hogy az csak a jelenleg elismert es felkapott jogi es kereskedelmi irany­­zat legyen. Ezek a palyak fokozatosan telitettek lesznek, es a tarsadalom nem lesz kepes munkalehetoseget biztosi­­tani ezen szakembereknek. Ezert az elhatarozasnal, illetve valasztasnal ve­­gyiik figyelembe, mit var tolunk a 21. szazad. A mai kozepiskolai diak, szinte biztos, hogy nehany ev leforgasa alatt, tanul­­manyai folytatasara fog kenyszeriilni. Munkaeropiac A mai modern szamitogepes vilag­­ban nagy szukseg van a magasan kep­­zett munkaerore. Az iizemekben, gya­­rakban az egyszeru kezi munkat egyre inkabb felvaltjak a specialis gepek. A gyors muszaki fejlesztes idosza­­kaban szinte azonnal kell reagalni a kornyezeti valtozasokra. Mind gyakrabban talalkozunk ilyen fogalmakkal, mind a tovabbkepzes, egy eleten keresztul tarto onkepzes. Tudomasul kell vennunk, hogy nem elegendoek a korabbi ismereteink, amelyeket az iskolaban, vagy sajat ta­­pasztalatainkkal szereztunk. A nagy kerdes Milyen kepessegekkel es tudassal kell rendelkeznunk ahhoz, hogy a 21. szazadban kepesek legyunk esszerti­­en elni es dolgozni? Teny: a gyorsan valtozo kornyezetre a gyerekeket a csaladnak es iskolanak egyarant kell felkesziteni. A tanuloknak meg kell erteniuk, osz­­talyozni, feldolgozni is tudniuk kell az egyes informaciokat. Tudniuk kell dol­gozni a szakirodalommal. Jo emberi kapcsolatokat kell kialakitaniuk ott, ahol dolgoznak, alkotnak es elnek. El kell fogadnunk az eredmenyes munka formait — amelyek a tudoma­­nyos-technikai fejlodest tukrozik —, a szamitogeppel valo munkat, az idegen nyelvi kbrnyezettol sem riadhatunk vissza. Jelenleg nagy a kereslet a kulbnbo­­zo muszaki szakemberek irant es kiilo­­noskeppen olyan szakemberek erve­­nyesulnek, akik tudasukat a marketing, az uzletkotes, illetve jog teruleten bdvi­­tettek. A jelenlegi munkaeropiacon a jobb ervenyesuleshez elengedhetetlen fel­­tetel az allando tovabbkepzes es onfej­­lesztes. HORVATHNE OROSZ KINGA 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom