Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)

1998-03-11 / 5. szám

Az 1989-es forradalom utan tar­­sadalmi, gazdasagi es politikai eletunkben uj lehetosegek je­­lentek meg, amelyek sok erde­­kes ismerettel gazdagitottak benniinket. Tobbek kozbtt eler­­heto lett szamunkra a muveld­­des teren valo nemzetkozi egyuttmukodes. Ez a terulet mindenkeppen egyike azon te­­ruleteknek, amely orszagunk szamara ertekes tapasztalato­­kat, ismereteket jelent, s ezeket hazai viszonylatban esszeruen es hasznosan kamatoztathat­­juk. S eppen ez a celja a kiilbn­­fele alapitvanyoknak, egyesiile­­teknek, kormanyon kivuli szer­­vezeteknek, amelyek a diakok kulfoldi tanulmanyainak szer­­vezesevel foglalkoznak. J] 1X3 IX&33 B)agza)fi3u)3 A muvelodes - jo befektetes amely Soros Gyorgy anyagi tamoga­­tasaval mukodik. Az alapitvany igaz­­gatoja Alena Panikova, aki az eltelt ot ev tevekenysegerol, sikereirol be­­szel:- Az alapitvanyna! megalakulasa ota dolgozom. Ez ido alati nagyon sok fiatallal talalkoztam, akik nemcsak a muvelodesi programokkal, hanem mas tevekenyseggel kapcsolatban is felkerestek minket. Elmondhatom, hogy a tobb mint ct ev alatt jelentos valtozast tapasztaltam a fiatalok, foleg diakok ertelmi szintjet - ha ugy tetszik talpraesettseget - illetoen. Azt hi­­szem, ez azoknak a programoknak is kdszbnhetd, amelyeket mi kinalunk nekik. Altaluk a diakok sokkal muvel­­tebbek, ontudatosabbak, igenyeseb­­bek. s ez nagyon jo. Egyuttal, mivel kapcsolatban vagyunk a kulfoldi alia­­mokkal, tudjuk, hogy eppen a mi prog­­ramjaink reven egyre tbbbet tudnak rblunk kulfbldbn is. Az alapitvany 1994 ota koltsegve­­teseben kulfoldi osztbndijak biztosfta­­savai is szamol. Ennek kereteben 1997 vegeig 164 diak tanult kulfbldbn. Az osztbndijak kozepiskolai es egye­­temi oktatasban valo reszvetelre ad­­nak lehetoseget, valamint a Kozep- Europai Egyetem Budapesten vagy Varsoban. Az 1994/95 os tanev ota a kinn tartozkodo diakok finanszirozasa 961 373 dollarba, tehat csaknem 32 millio koronaba kerult. Az elmondcttakbol k! lunik, hogy a Nyilt Tarsadalom Alapitvany es a Szlovakiai Akademiai es Tajekoztatb Ugynokseg szcrosan egyuttmukod­­nek. Olga Subenikovatol, az SzATU akademiai programjainak igazgatoja­­tbl megtudtuk, hogy az oktatasugyi miniszterium 1995. 12. 31-evel meg­­vonta tbluk az anyagi dmogatast, ar;­­nak ellenere, hogy az ugynokseg a kozepiskolasoknak es az egyetemi hallgatoknak nyujt szolgaltatast.- Amikor az SZK Oktatasugyi Mi­­niszieriuma elutasitotta anyagi kerel­­munket, a Nyflt Tarsadalom Alapitvany ugy dontott, nem hagyja, hogy szerve­­zetunk tdnkremenjen, s tamogatast nyujtott, hogy tovabb folytathassuk akademiai programjainkat, amelyek foleg a kulfbldbn valo tanulas leheto­­segeirol szdlo tajekoztatast jelentik - mondja Olga Subenfkova. - A legna­­gyobb hangsulyt e teren az ismeretek ierjesztesere fektetjuk: mily modon le­­het kulfbldbn tanulni, hoi es hogyan I ehet osztondijat szerezni stb. Az alapitvany programjai kozul nagyon nepszeruek a kozepiskola­­sok reszere szervezett programok. Katarina Stulajterova koordinator­/Katarina §tulajterov6 j tbl megtudtuk, hogy evente korulbe­­lul 500-an jelentkeznek ezekre a programokra, de csak harminc je­­lentkezo utazhat kulfoldre. Az 1994/95-os tanev ota 105 kozepis­­kolas tanult az alapitvany segitsege­­vel kiilfbldon. Minden kiadasukat az alapitvany es annak partnerszerve­­zetei alitak. A kozepiskolai progra­mok nagyreszt bthetesek. Kozepis­­kolasaink a szunidoben amerikai egyetemekre mehetnek, a foiskolai oktatasra valo felkeszitesi programo­­kon vehetnek reszt. A tantargyak szeles kinaiatabol valogathatnak, amelyek kozbtt nem szokvanyos tan­targyak is vannak. peldaul melyten­­geri biologia, csillagaszat, lezertech­­nika stb. A hosszutavu programok felevesek vagy egyevesek. A diakok altalaban csaladoknal lak­­riak, s allami kozepiskolakat latogat­­nak. Az alapitvany celja, hogy a dia­kok megismerhessek az amerikai csa­­ladok elelstilusat, kulturajat es szoka­­sait is. Hogy mikent lehet a Nyilt Tarsada­lom Alapitvany programjaira jeient­­k&zni? A tajekoztatblapokat minden gimnaziumba szetkuldik, s a progra­­mokat egyes napiiapok is kozlik. Azo­kat a jelentkezoket, akik eleget tesz­­nek az alapveto kovetelmenyeknek, az alapitvany irasbeli nyelvvizsgara hivja meg. Az itt megfelelt diakokat ezutan szobeli nyelvvizsga varja. A vizsgaztato bizottsagot az alapitvany New York-i kepviseloi, a partnerszer­­vezetek kepviseloi es hazai nyelvta­­narok alkotjak. S itt mar nemcsak a nyelvtudast, hanem a diak altalanos muveltsegi szintjet es iskolai elome­­netelet is figyelembe veszik, s komoly sulyt fektetnek emberi tulajdonsagai­­ra, alkalmazkodokepessegere, flexibi­­litasara, kapcsolatteremto kepessege­­re, valamint arra, megfelelo modon tudja-e majd hazajat kulfbldbn kepvi­­selni. A foiskolasok, egyetemi hallgatok (elsosorban a masodevesek) hason­­lokeppen juthatnak kulfoldi studiumra, mint a kozepiskolasok. Szamukra azonban mas lehetosegek is vannak. A foiskola elvegzese utan Budapesten vagy Varsoban, a Kozep-Europai Egyetemen folytathatjak tanulmanyai­©to kat. Ez az egyetem nemzetkozileg el­­ismert intezmeny. Foleg olyan agaza­­tokat nyit, amelyek nagyon nepszeru­ek, s amelyeknek tobbseget nem le­het Szlovakiaban tanulni (nemzetkozi kapcsolatok, kornyezetvedelem, poli­­tologia, emberi jogok stb.). A Kozep- Europai Egyetemet vegzett diakok mas nyugati orszagokban mukodo egyetemekre jelentkezhetnek dokto­­randuszi studium celjabol. Szlovakiabol eddig 63-an tanultak a Kozep-Europai Egyetemen, es sokan kaptak kozuluk ajanlast a doktori cim megszerzesere. Tavaly az egyetemen is nyilt doktoranduszi studium. A mai diakoknak tobbfele lehetose­­guk van a kulfbldbn valo tanulasra. Az alapitvanyoknak kbszbnhetoen reszt vehetnek kuldnfele draga studiumo­­kon, amelyeket szuleik a legtobb eset­­ben nem tudnanak megfizetni.-laj­­(A szerzo felvetelei) Akik mar azelott is be akartak kap­­csolodni a nemzetkozi oktatasi prog­­ramokba, kulfbldbn szandekoztak ta­nulni, kulfoldi tudosokkal, kutatokkal szerettek volna egyuttmukodni, azok a nemzetkozi egyezmenyek adta sze­­reny lehetosegeket hasznaltak ki. Ma­ra nagyban bovijlt a lehetosegek kina­­lata. A forradalom ota megalakult sok kuldnfele nem kormanyszintu szerve­­zet, amely a kulfbldbn folytatott tanul­­manyokat tamogatja. Egyes szerve­­zetek konferenciakon, szeminariumo­­kon valo reszveteleket finansziroznak, vagy segitenek kapcsolatot teremteni bizonyos kulfoldi intezmenyekkel. Ma­­sok segitenek egyes hazai fbiskolak­­nak bekapcsolodni a kulfoldi felsook­­tatasi programokba, kulfoldi nyelvta­­narokat biztositanak, esetleg terftik itt­­tartozkodasukat stb. Tobb olyan szer­­vezet van, amely osztondijat biztosft diakjaink kulfoldi tanulmanyaihoz. A Szlovakiai Akademiai Tajekoz­tatb Ugynokseg 1990 marciusaban alakult az akkori oktatasugyi miniszte­rium kulugyi osztalya dolgozoinak kezdemenyezesere. 1992 ota fugget­­len, nonprofit, nem kormanyszintu szervezetkent mukodik. Jelenleg foleg a nemzetkozi ismeretszerzes es mu­­velodes teren nyujt szolgaltatasokat a kuldnfele polgari szervezeteknek. A Nyilt Tarsadalom Alapitvany (Open Society Foundation - OSF) fb tevekenyseget ugyancsak a muvelo­­desi programok kepezik. Az alapit­vany 1992-ben alakult. Fo programja humanitarius tevekenysegre, muve­­lodesi kezdemenyezesekre iranyul az oktatas, az egeszsegugy, a mu­­veszetek es a kultura teren, valamint a lakossag intellektualis szintjenek novelesere a kbzep- es kelet-eurb­­pai orszagokban es a volt Szovjet­­unio allamaiban. A Pozsonyban mu­­kodo OSF alapitvany fb szponzora a New York-i Open Society Institute,

Next

/
Oldalképek
Tartalom