Életünk, 1998 (3. évfolyam, 1-33. szám)
1998-03-11 / 5. szám
Ady Entire mindenkie Varom, varom, de hiaba varom... Harmadik honapja hiaba varom, hogy a szlovakiai magyar elit, a Csemadok hivatasosai vagy valaki mas, a „legitim“-nek tartott szervek, szervezetek vagy egyenek megemlekezesre hi'vjak Pozsony magyarjait Ady Endre szuletesenek 120. evforduloja alkalmabol. Annal is inkabb, mert ezt igerte-igenyelte az Uj Szo, 1997. november 24-i szamaban az Ady Endre sem alkuszik ci'mmel megjelent cikk szerzoje is. Ezt irta: „Lesznek meg unnepsegek Ady szuletesenek 120. evforduloja kapcsan, ahol batrak sokkal tobben lesznek, mint a romlott tekintetuek. Legalabb is ezt remelem." En is ezt remeltem, remenyem azonban hiunak bizonyult. Ady Endre szuletesenek 120. evforduloja alkalmabol Pozsonyban tudtommal eddig csupan a Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas rendezett tiszteletado, kulturalis musorral osszekapcsolt emlekulest, megemlekezest. Ady Endre mindenkie, es mindenkitol, mindenhol, mindenkeppen tiszteletet es megbecslilest erdemel. A Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulas altal 1997. november 21- en a Zlchy palotaban rendezett est azonban mast bizonyitott. Az Ady-esten alig huszan vettunk reszt, ami nem a szervezok es a resztvevok, hanem azok szegyene, akik az Adyrendezvenybol is politikumot csinaltak, es bojkottal, tavolmaradassal fejeztek ki partallaspontjukat. A gyer reszvetel bantott es hianyerzetet okozott, drultem viszont, hogy Pozsonyban akadtak magyarok, akik oszinten es szeretettel tisztelegtek Ady Endre emleke elott. Egyeseknek azonban — sajnos — a hagyomanyapolasrol is, es az Ady-estrol is mas a velemenyuk. Kezzelfoghato bizonyiteka ennek az Ady Endre sem alkuszik cimu, az Uj Szo 1997. november 24-i szamaban megjelent jegyzet, amely kirivo es elegge el nem itelheto hangnemben mondott velemenyt a rendezvenyrol. A szerzo (Dusza Istvan) szerint: „ma furamod feltamadnak az erkblcsi senkik“, holott napjainkban nem azok az „erkblcsi senkik", akik nem tagadjak meg a multukat, hanem elsosorban azok, akik ma az ellenkezojet irjak es mondjak annak, mint amit nehany eve Szlovakia Kommunista Partjanak tagjakent nagy hangon mondtak es irtak. Az ilyenek bizony, barmit is kepzelnek magukrol es allitanak masokrol, nem csupan „erkolcsi senkik“, hanem — szakmailag is, politikailag is — nullak! Az Ady Endre sem alkuszik cimu iras szerzoje a maskent gondolkodok toleralasa, a szervezok jo vagy rossz munkajanak, valamint a versmondo, a zeneszek es az Ady eletet es munkassagat meltato eloadas szinvonalanak a szakszeru es realis ertekelese helyett csupan nagykepuen, kuszan, onceluan kijelentget, frazisokat pufogtat, alaptalanul gyanusit, vadol, ragalmaz. A musor helyett a kozdnseget minositette es azt irta, hogy: „romlott tekintetuek" es „rosszarcu, szurke emberek unnepeltek Ady Endret." Az ellentmondasoktol terhelt mai idoszak visszasagait nemcsak lehet, hanem szukseges is bfraini. A megalapozatlan es egyoldalu bfralat azonban nem hasznal, hanem csak art. A szlovakiai magyar politikai kozeletben a bfralat gyakran megis onkenyes, igazsagtalan, egyoldalu. Az ironikus es lekicsinylo elmarasztalas szinte mindig csupan a Magyar Nepi Mozgalom a Megbekelesert es Joletert nevu mozgalmat es mint most, a Szlovakiai Magyar Kulturalis Tarsulast eri. A cimkezo, a kirekeszto, a lejarato „biralat“ sokat art mind a demokracianak, mind a szlovakiai magyarsag ugyenek. Adyrol frni, beszelni, Adyt unnepelni sose keso es sose lehet eleget... Bizakodom, hogy elobb-utobb az I'gert es vart uj Ady-rendezvenyekre is sor kerul. Az Uj Szo tovabbra is egyoldalu M | agyar nemzetisegu szlovak allampolgarkent egykor sze- Irettem es rendszeresen olvastam az Uj Szdt. A lap indulasanak tdrteneterol a hetvenes evekben doktori disszertdciot is frtam. Tiszteletemet es szeretetemet az valtotta ki, hogy az Uj Szd eveken at maga kore gyujtotte es frasra bsztbndzte az alkotni vagyo embereket. A szlovakiai magyar irodalom legjobbjai, a ma mar idosebb nemzedek kepviseloi szinte kivetel nelkiil az Uj Szoban jelentettek meg elso verseiket, elbeszeleseiket, majd kulso munkatarskent tamogattak a lapot. Az Uj Szo erdemenek tekintheto az is, hogy mindenkor si'kra szallt a magyar-szlovak baratsagert, nepeink boldogulasaert. A rendszervaltas utan a megvaltozott korulmenyeknek megfeleloen az Uj Szd is kereste a helyet. Elobb baloldali, majd fiiggetlen, jelenleg pedig szlovakiai magyar napilapkent hirdeti magat. A privatizacio utan a lap szellemi muhely helyett amolyan jellegtelen kirekeszto cegge valt. Az ovetdl eltero es neki nem tetszo mondanivalot tartalmazo irasokat nem kozolte es meg valaszra sem meltatta. Hasabjain az agressziv magyar nacionalizmusra jellemzo irasok is megjelentek. A demokratikus ujsagfras es a demokratikus lapszerkesztes helyett az utobbi idoszakban nehany felelotlen tollforgato - ellenvelemenyt nem turo - uralma jellemezte a lap tevekenyseget. Ennek tulajdonithato, hogy az Uj Szo sokat vesztett a regebben kivivott erenyeibol es az olvasoknak a lap irant erzett szeretetebol es tiszteletebol. A szerkesztes hibait a tulajdonos is felismerte, es ez ev januarjaban uj foszerkesztot nevezett ki a lap elere. A vezetovaltashoz fuzott remenyek azonban eddig nem teljesultek. A lap hangneme valtozatlan. Ekes bizonyiteka ennek egyebek kbzott az, hogy atvette es ez ev januar 20-i szamaban kommentar nelkiil kozolte a magyarorszagi Nepszabadsagban az elozo nap Aczel Endre: A/em/cimmel megjelent provokativ, folenyeskedd, serto es uszi'to hangu cikkht. Az iras szerzoje kulfoldi szemlelokent (nem tudom, milyen alapon?) jogot formalt maganak arra, hogy elmondja: a szlovakiai magyarok kozul ki tekintheto legitim kepviselonek es ki nem. Holott a pamflet szerzojhnek es mindazoknak, akik hasonloan gondolkoznak mint d, tudniok kellene, hogy a nemzetisegi kerdes megoldasanak nem az az egyeduli helyes formaja, amit a jobboldali magyar partok kepviselnek. Van baloldali alternativa is. Errol azonban a hivatalos szervek se Magyarorszagon, se a szlovakiai magyarok koreben nem akarnak tudomast venni. Partnernek, szovetsegesnek csupan a jobboldal kepviseloit tartjak, kizardlag a jobboldal khpviseloit tekintik „legitim“-nek. Megfeledkeznek arrol, hogy mivel a rendszervaltas utan - a durva propaganda es a baloldalt ert kirekesztes miatt! - a szlovakiai magyarsag nem polarizalodott (nem jott letre baloldali magyar tombrules), a szlovakiai magyarsag valasztotabora egyedul a jobboldali magyar partokra voksolhatott. De ha lett volna valamilyen baloldali magyar part, bizonyos, hogy a szavazatok alapjan a baloldal kepviseloi is legitimek lennenek. Egyoldalu, igazsagtalan es teves kepzetet sugall az Uj Szd, 1998. februar 26-i szamaban a Tevemese, vagy amit... cimu iras is. A primitiv hangu, mufajilag meghatarozhatatlan, kritikan aluli takolmanyt csupan azert emlitem, mert az Uj Szo ezuttal is az altala rendszeresitett negativ jelzokkel illette Gyimesi Gyorgyot es mozgalmat, elhallgatva, hogy a rendszervaltas utan - sajnos - kesve, de vegre a szlovakiai magyarsag koreben is kialakuloban van egy racionalisan politizalo, az egyszeru emberek (munkasok, parasztok, kisvallalkozok, ertelmisegiek) erdeket felvallalo mozgalom, amely a szlovakiai magyarokat megilleto jogokert kiizdve parhuzamosan kuzd a tarsadalmi igazsagtalansag ellen, a munkanelkuliseg csokkenteseert, a magyar-szlovak megbekelesert, a joletert: a szlovakiai magyarsag joges szocialis biztonsagaert. A Magyar Nepi Mozgalmat jellemzo pozitivumok elhallgatasa, es csupan a velt vagy tenyleges fogyatekossagok brbkbs eloterbe allitasa es hangoztatasa olyan vetseg, amelyet egy magara valamit is ado - az olvasokat megbizhatoan tajekoztatni akaro - ujsag nem engedhet meg maganak. Az Uj Szd azonban - ugy latszik - a neki nem tetszo ds az ovetol eltero nezeteket kepviselo emberek, politikusok mocskolasaban nem ismer hatart. Az olvasok az Uj Szdtdl is azt varjak, hogy a lap legyen: sokoldalu, targyilagos es kiegyensulyozott. Egyelore azonban az Uj Szo tovabbra is egyoldalu ds kiegyensulyozatlan. A szlovakiai magyarsag egyetlen napilapja a progressziv es eldremutato nezetek helyett a retrograd es visszahuzo nezetek szallascsinaldja. Sajnos! (Az oldait Balazs Bela irta)
