Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-19 / 23. szám
Egyiitt a gyerekekert? A csalad szerepe a nevelesben Az erzes—az ember viszonya a vilaghoz, az emberekhez, akikkel egyutt el, kotddese a targyakhoz, a dolgokhoz, ahhoz a tevekenyseghez, melyet vegez. Ahhoz, hogy olyan egyent neveljunk, akinek az erzelmi szintje meglehetosen magas, humanista vonasokkal rendelkezik, az osszefogas hive, keszsegesen segi't masokon, egyertelmuen elutasftja a durvasagot es az eroszakot, annak alapveto feltetele, hogy olyan csaladban szulessen, amely erzelmileg gazdag, a szeretet, a segitseg, az onfelaldozas, a masokkal szembeni pozitfv magatartas jellemzi. Csak az olyan csalad, amelyben a kblcsbnos megbecsules, a bizalom, a szulok es a gyerekek kozti baratsag a termeszetes, kepes arra, hogy a gyermek egyenisegenek fejleszteset maradektalanul megvaldsftsa. Mindezekbol vilagosan kitunik: a gyermek novekedesenek es kibontakozasanak optimalis kornyezete a csalad. Itt alakul ki a haromszog: a nd — az anya, a ferfi — az apa es a leszarmazottjuk, a gyerek kdzott. Ha a csalad tobbgyermekes, a haromszogek szama novekszik, es a kblcsbnbs kapcsolatok sokretuen jonnek letre. Idealis esetben a gyermek olyan csaladban szuletik, amely kepes biztositani a gyermeknek szilkseges szocialis, gazdasagi, jogi es egyeb felteteleket. Mindazt, amit a gyermeknek a szuleitdl kapni kell, illetve amit toluk meg kell tanulnia. Hogy megismerje onmagat A gyermeknek a szuletesetdl fogva olyan folyamatos es egymasra kotddd kapcsolatrendszerre van szuksege a szulei reszerol, hogy kepes legyen elorelatni a megtortenendd esemenyeket. El kell sajati'tania azokat a megnyilvanulasokat, amelyeket a felnottektol „lesett el“, meg kell tanulnia a reakcioik befolyasolasanak modjat, es feltetelezni a viselkedesuk milyenseget. Ily modon fokozatosan megkulonbbzteti az anya es az apa viselkedeset. Altaluk egyre batrabban hatol be a kornyezd vilagba, melyet kezd megismerni. Hogy ezt a feladatat jol vegrehajthassa, a szulok peldajara, iranyi'tasara, tamaszara es biztatasukra van szuksege. A gyereknek meg kell tanulnia megkulbnboztetni, hogy mely reakciok hatekonyak az adott cel elerese erdekeben es melyek azok, amelyek tavoltartjak ot a vart eredmenytol. A gyermek a szulo ertekelese alapjan tanul. Az ismeretszerzes es a tanulas folyaman onmagat ket si'kon kell ertekelnie: 1. sajat magat, mint kepes es ugyes egyent, 2. sajat magat, mint kepes es ugyes lanyt vagy fiut. Megtanul azonosulni a sajat nemevel. A szulo es a gyermek kapcsolata a szexualis dimenzioval bovul, megpedig a csaladon belul tobb szinten: az anya es a lanya, az anya es a fia, az apa es a lanya, az apa es a fia kdzott. Mindket szulo a viszonya, a kapcsolata reven peldakent all a gyermek elott az azonos, illetve az ellentetes nemmel valo viselkedes teren. Milyen csaladbol szarmazik? Sajnos, nem minden gyereknek adatott meg az a szerencse, hogy mindket szulo tarsasagaban toltse gyermekkorat es alapozza meg fejlodeset. Csupan kesobb, amikor kepes megerteni a felnottek vilagat es az o kapcsolataikat, probal tajekozodni, hogyan is volt az o gyermekkora, mikent alakult az elete, mi volt a szuleivel. Ha a gyermekrol vagy akar egy ismeretlenrol szeretnenk valami kozelebbit megtudni, altalaban a csaladja felol erdeklodunk. A valaszok sokatmondoak, es ezekbol kovetkeztethetunk: ez a gyermek jo csaladbol szarmazik, amaz pedig nem ismerte az apjat, csak az anyjaval el... Joggal nyugtalanftanak azok a statisztikak, amelyek a tanulaszavarok, a viselkedesi helytelensegek, az iskolakerules, a lopasok, az agresszio vagy az egyeb, a gyermekek es fiatalok koreben elterjedt buncselekmenyek szamanak novekedesere mutatnak ra. Sajnos, az elkovetdk adatai elemzese kdzott gyakran szerepel: csonka csaladbol szarmazik. Felelmetesen novekszik a drogfuggok, a dohanyzok, az alkoholistak, a jatekmaniasok sora is. Ezek a tenyek megerositik a feltetelezest, hogy a nem teljes csaladi hatter negatfvan befolyasolhatja az ember erzelmi eletet es veszelyeztetheti a kesobbi tarsadalmi, a partner- es a hazastarsi kapcsolatait. Igy valnak a kovetkezd nemzedek gyermekeinek csaladjai mar mostveszelyforrasokka. Anya vagy apa nelkiil Van tehat valamilyen remeny arra, hogy a csonka csaladokban is egeszseges gyermekek nojenek fel? Hiszen a teljes csaladokban is elofordul, hogy a neveles mellekvaganyra siklik, hogy a szuloknek nines idejuk a gyermekukre, hogy nines meg a kello kapcsolatuk, hogy tul szigoruak a szulok, tulsagosan gyakran buntetik a kicsiket vagy olyan kovetelmenyeket tamasztanak, amelynek a gyermek alig kepes eleget tenni, illetve, ha kdzdmbosek vele szemben. Egyszeruen ugy is mondhatjuk: a szulok veszelyeztetik a gyermek fejlodeset, ha nem akarnak, ha nem tudnak vagy nines lehetoseguk megfeleloen gondoskodni rola. Milyen eselye van a gyermeket egyedul nevelo szulonek? Szamos leanyanya gondoskodik gyermekerol, ritkabban vallalja a ferfi a gyermek neveleset. De a hazastars elhalalozasa miatt, illetve a valas kovetkezteben is egyedul maradhat a szulo. Szamara es a gyermek szempontjabol is dontd, miert valt csonkava a korabban teljes csalad. Mindegyik eset mas-mas elettapasztalatot jelent annak a szulonek, akire a gyermekneveles harul. A leanyanya a legtobb esetben keseru csalodast elt at gyermeke apjaval meg annak megszuletese elott, es valdszinuleg nem elnek kbzos haztartasban. A ferfihoz valo kritikus viszonya mar a szuletendo gyermeket is veszelyeztetheti. Hasonloan kockazatos az anya kapcsolata a nem ki'vant ter hessegbol szuletett gyermekkel szemben. A partner halala a hazassagban nagy traumat es veszteseget jelent. Minel szorosabb volt a kapcsolat, annal nehezebb az uj elethelyzetben az alkalmazkodas. A gyermek olyan erteket jelenthet, amely szimbolizalja az elvesztett szulot, bsszekoti a multat a jdvovel, a kilatasokkal. Az elhunyt szulo idealja tovabbra is jelen lehet a csaladban, a szulo tudatosan felidezheti, erot merithet az altala kepviselt ertekekbol, hozzaallasabol es szokasaibol, amely segftheti a gyermek neveleset. A gyulolet kovetkezmenyei Egeszen mas a helyzet azokban a csaladokban, amelyekben a hazassag a kdlcsdnos gyulolet es megoldhatatlan el lentetek utan vegzddott. A szulo maskepp erez, ha megegyezessel valnak el, vagy ha akarata ellenere hagytak el. Maga a valas folyamataban es az utana levo idoszakban dol el, hogy az elvalt szulo kepes-e onmagaval foglalkozni, torddni gyermeke nevelesevel, munkajat vegezni es az otthonat „atrendezni“. Amit nemelyek nyugodtan megoldanak, masok igencsak dramai modon, hevesen szamolnak fel. Van, amikor sikerul a viszonyt megegyezessel rendezni, de elofordul, hogy a bosszuallas miatt ez lehetetlenne valik. Tovabbi fontos feltetele a sikeres nevelesnek, hogy a szulok elegge erettek legyenek a szuloi kotelessegek teljesftesere es a gyermekrol valo gondoskodasra. Ez lenyeges szempont a teljes csaladokban is. Ezekben viszont remeny van arra, hogy ha az egyik szulo nem felel meg az „erettseg“ kriteriumanak, a masik vallara veheti a nagyobb terhet, a felelosseg tulnyomo reszet. Sokszor vagyunk tanui, hogy a neveles az ero „ugye“, mert a ferfi fizikailag is ritkan van jelen, inkabb kedvteleseivel tolti idejet. Hasonlo a helyzet azon apak eseteben is, akik faradtan jonnek haza a munkabol, es nem erdeklodnek a gyermek eredmenyei, kerdesei irant, es inkabb a televi'zio kepernyojet valasztjak. Kettos szerepben A csonka csaladban a szulo atveszi az apa es az anya osszevont szerepet, hogy a gyerekkel szemben teljesfthesse az elvarasokat. Az ilyen helyzetekben csupan a valoban erett egyen all helyt, akinek van felelossegerzete, de aki egyben onallb, tevekeny, alkalmazkodo, hatarozott, de erzekeny, ugyanis a gyermekneveles hosszutavon nagyon nagy erot, becsuletesseget es
