Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-11-19 / 23. szám
nem egyszer lemondast is igenyel. Ha a szulo nem ilyen sokoldalu egyen, nem csupan a gyermek nevelese kockazatos, hanem maga a csalad is veszelyeztetett. Lenyeges, milyen koru a gyermek, amikor csonkava valik a csaladja. Ha a gyermek ilyen helyzetben szuletik, a hianyzo szulot rendszeresen nem ismeri. Ha korabban egyutt elt es kialakult a kapcsolata az eltavozott szulovel, meghatarozo, hogy talalkozhat-e vele, vagy erre nines modja. Dontd e kapcsolat „minosege“. Ha a valas utan a gyermek fel a szulojetol, a talalkozasok igen bonyolultak lesznek. De ha a szulo es a gyermek kapcsolata kellemes volt, es ez nem valtozik, a tovabbiakban is kedvezoen fejlodhet ez. Az ilyen szulo tovabbra is betoltheti szerepet es reszben tehermentesitheti volt partneret. Ha a hazassag felbomlott, a szulok partneri viszonya megszunt, ezzel a szuloi kotelesseget nem szamolhatjuk fel. Nem szabad megengedni, hogy a gyermek a szulok kdzti kiegyenlitetlen szamla aldozata legyen! Sosem legyen kozombos! A gyermek nagyon nehezen eli at, ha a csaladon ki'vuli szulo kdzdmbosse valik es nem erdeklodik sorsa, elete irant. Sokszor azert teszi ezt, mert nem akarja sajat maga, illetve gyermeke eletet bonyolftani, vagy egyszeruen mindent felejteni akar. A gyermek elidegenedese, a sertddottseg es a vadaskodas az egy enlotlen kapcsolat alapjai, es ezek a gyermek onbizalmat egesz eletere megbelyegezhetik. A szulo elutasftd magatartasa a gyermek forma- Ibdo szemelyisegenek legnagyobb tragediajat jelenti. Minel nagyobb a gyermek, annal inkabb tudatosftja ezeket a korulmenyeket, annal melyebbeka hatasok, a sebek, melyek erik. Hasonloan veszelyes visszaelni a gyermek onbizalmaval, a fizikai vagy pszichikai kizsakmanyolasa, nevetseg targyava tenni ot, vagy anyagiakkal „megvasarolni“. Ha a nevelesben hianyzik a szulo mint a szexualis es a partneri modell, potmegoldast kell keresni. A teljes csalad magaban nem zaloga a boldogsagnak, a megfelelo nevelesnek es a gyermek jo felkeszftesenek az eletre. Fontos, hogy a teljes es hatekony szuloi szerep vallalasara es annak megvalosftasara torekedjunk. Ezzel lehet megelozni a gyermek kesobbi erzelmi stabilitasanak felbomlasat. TAMASNE GAL VIOLA Neveljunk kozonseget! Pedagogus baratomnak felhfvtam a figyelmet, nezze meg a televfzio egyik minket erinto adasat. I ngerulten valaszolt: „Meg nem vagyok nyugdijas, nines idom a kepernyot bamulni". Majd hosszasan magyarazta, hogy a televfzio szerinte a legtobb esetben csak „butfto lada“, mely nemesak hogy elvon az elmelyult olvasastol, a tanulastol, de gondolkodasi restsegre szoktat, passziv befogadasra karhoztat, uniformizal. Es ami talan a legveszelyesebb, a televfzio hosszu orakon at valo bamulasa idovel elsorvasztja a szelektalokeszseget es konformista megalkuvassal — mindent befogadtat. De a televfzionak nem is ez a „sz6rakoztatas-6zbne“, a „mindent falo emberre" nevelo hatasa bant a legjobban — magyarazta baratom —, hanem az, hogy idovel az a passziv szorakozas szokassa, majd (Cicero szerint) a „szokas termeszette", mai nyel - ven szenvedellye valhat, es fgy rengeteg idot kepes az embertol elrabolni. Pedagogus baratom szavai megszivlelenddek, meg akkor is, ha ez az igazsagnak csak az egyik oldala. A „vad“ ugyanis ramutat korunk egyik—pedagogusokat es szuloket egyarant aggaszto — muvelodesi ellentmondasra: a technika es a tudomany fejlodese reven mar megteremtodtek a tarsadalmi meretu muveltsegterjesztes lehetosegei, de anelkul, hogy az ezzel valo eles belso feltetelei, a szukseges gondolkodasi keszsegek, a permanens onkepzes szuksege kifejlddott volna. Ez persze nem jelentheti azt, hogy lemondunk, lemondhatunk a televfzidrol. Eppen ellenkezoleg, arra kotelezi a pedagogust, hogy mar az iskolaban megalapozza a kulturalt televfziozast. A televfzidnak sajat „nyelve“, kifejezo eszkoztara van, s a benne valo eligazitas az iskola reszerol lenyegesen nagyobb odafigyelest kovetel. Ugyanis ha az iskola az eletre nevel, akkor szamolnia kell azzal, hogy a mainal lenyegesen muveltebb televfzionezot kell nevelnie. A televfzidnak a nevelesben valo felhasznalasat tamogatok es ellenzok tabora kbzotti vitat a gyakorlat mar idoszerutlenne tette, hiszen a televiziozas mar altalanossa valt. A televizidpedagogia pedig elmeletileg igazolta: a televfzio nelkulozhetetlen eszkoze a rnuvelodesnek, tehat a nevelesnek is, ha figyelembe veszik a pedagogiai es a pszichologiai szempontokat. Ez a pedagogus feladata. A szulo feladata: raszoktatni gyermeket, hogy csak a reszere megfelelo musorokat nezze, hogy okosan valogasson (!) a gazdag ajanlat kozul, es hogy iddhoz kosse a televfziozast. Ahhoz, hogy a televfziot nezo fiatalbol a musort nemesak nezo, de LATO, tehat az osszefuggeseket erto kozonseg legyen, hogy kbzbnsegbdl kdzossegge valhasson, ahhoz kellene iskolainkon megalakftani a Televfzio Barati Koret, egy erdekes vonzo erdekkort! Ehhez nyujt segitseget a Duna Televfzio Barati Kore, mely Sydneytol Kanadaig, New Yorktol Marosvasarhelyig szinte az egesz vilag magyarsagat felolelve, dsszekotve, mindenutt megtalalhato. Kiveve — sajnos — Szlovakiai.. Lassuk azonban, hogy miben segfthetnek a Barati Kbrok? < Hozzajuttatnak a Duna Televfzio altal keszftett musorok videomasolatahoz es a ku- Ibnbozd kiadvanyokhoz. Alkalmat es helyet adhatnak a legerdekesebb, a nekik kazettan megkuldott havi osszefoglaldk kozds megtekintesere, rendszeres ertekelesere, es kdzosen kialakitott velemenyek eljuttatasara a Duna TV-hez. Hazigazdai lehetnek a Duna Televfzio munkatarsaival, vezetoivel es a magyar szellemi elet jeleseivel folytatott beszelgeteseknek. Ajanlatokat tehetnek musorra tuzheto felvetelekre, programokra, kulonds tekintettel a kornyezetunkben keszult alkotasokra, javaslataikkal elosegfthetik a kulonbozo rnuvek megszuleteset. Mit tud adni a Duna Televfzio a Barati Korbknek? Harom hettel elore elkuldi az adas programjat, amely ma mar megtalalhato az Internet halozatban is. /http://www. hungary. com. dunatv// Rendszeresen eljuttatja a korbknek a Duna TV ismertetoanyagait, az osszefog laid kazettakat es a kbrok egymasnak szblb hfradasait. Gondoskodik arrol, hogy a TV munkatarsai, szerkesztoi es vezetoi szemelyesen is eljussanak a Barati Kbrbkhbz. Eldsegiti a Barati Kbrok hataron tuli talalkozoit, egymassal valo egyuttmukodeset. < Megszervezi, hogy a Postabontas cfmti musorban rendszeresen szerepeljenek a Barati Kbrok hfrei, felhivasai. Mit tehetnenek a szlovakiai magyar pedagogusok? Eloszor is: eljenek ezzel a nagyszeru lehetoseggel! Alakitsanak az iskolaban erdekkort, ha meg tudjak oldani, vonjak be ebbe az elvezetes munkaba a szuloket is, s mindezt pedig egy nyilatkozat formajaban tud^ssak a Duna Televfzioert Alapftvannyal (1016 Budapest, Meszaros u. 48—54). A nyilatkozat tartalmazza a szervezet nevet, cfmet, a tagok szamat, a kapcsolattarto szemely nevet es telefonjat. Szilard meggybzbdesunk, hogy a szlovakiai magyar pedagogusok e lehetoseg jelentoseget megertik, es a Duna Televfzio Barati Korenek megalakitasaval is hozzajarulnak a magyarsag kulturajanak terjesztesehez, az emberek kozotti kapcsolatok egy ujabb szallal valo megerdsitesehez, a rnuvelt kozonseg nevelesehez, es a kbzosseg kialakitasahoz. M. F.
