Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-07-16 / 14. szám

Minden idokben szulettek eg6szs6ges, eros, testileg 6s lelkileg egyarant szilard ellenallok6pess6ggel rendelkezd gyerekek. De miota ilyen egy6nek meglatjak a nap* vilagot, testi 6s szellemi fogyat6kosok is a vilagra jonnek. A tarsadalom veluk kap* csoiatos nezopontja, iteletkialakitasa nemzedekrol nemzed6kre valtozott. Nemely kozosseg az ilyen gyermekeket szinte a betegseg felfedez6s6vel egyiddben kitaszi­­totta az elok sorabol, mas tarsadalmak pedig legfeljebb kenyeren 6s vizen tengod­­ve adtak lehetoseget nekik a tul6l6sre valameiy elhanyagolt helyen. Szerencsere az idok valtoznak, es a jelen vilagban az egeszsegkarosult gyerekekrol a legtobb or* szagban sokoldaluan gondoskodnak, a sulyosan serultekrol akar egesz napos for* m6ban is. Tevedes azt gondolni, hogy a szellemi fogyatekos gyermekek szenvednek at­­tol, hogy ok masok, mint tobbi tarsaik. A szakemberek felmeresei, illetve allfta­­sai alapjan ez nem igy van. A fogyate­kos gyermek eseteben a szulok azok, akik szenvednek. Sajnalkoznak maguk felett es alacsonyabbrendunek erzik magukat. A sajnalatukat aztan atruhaz­­zak a gyermekre is, pedig 6 sokkal in­­kabb a sokretu gondoskodast igenyli, nem pedig a sajnalkozast. Attol fuggoen milyen allast foglalnak el a szulok az egeszsegkarosult gyerme­­kukkel kapcsolatban, nehany csoportba sorolhatjuk oket: Elfogadjak a gyermeket olyannak, amilyen. A szulok objekti'van merik fel a gyermek fogyatekossaganak milyenseget, merte­­ket. Nem bi'zzak meg ot teljesfthetetlen feladattal, tudatositjak, mit tud elemi es mi haladja meg kepessegeit. Ha a gyer­mek bi'zik a sajat erejeben, tudja, hogy eleri celjat, ez lelki tamaszt, erot ad ne­­ki. Elutasitjak a gyermek fogyatekos­­sagat. Az ilyen szulo nem fogadja el, hogy a gyermeke egeszsegkarosult. Elerhetet­­len celokat tuz ki szamara es tulsago­­san igenyes vele szemben. Az elsokent emlitett szuloi ti'pus az ide­­alis a fogyatekos gyermek szempontja­­bol. Hagyja, hogy novekedjen, fejlddjon, hogy a haztartas mindennapi eletebe bekapcsolddjon. A masik csoportba so­­rolt szulok is ugyan megadjak a leheto­­seget a fejlodesre, de masreszt negatf­­van is hatnak ra. A gyermekben bizo­­nyos undor vagy meg ennel is sulyosabb: agresszivitas alakul ki az aranytalan igenyek es feladatok miatt. Tulzott vedelem. Vannak szulok, akik a fogyatekos gyer­­mekuk felett akkor is ott tartjak a vedo keziiket, amikor erre nines is szukseg. Nem bi'zzak meg ot olyan teendokkel sem, amelyeket egy kis turelemmel egyedul is kepes volna elvegezni. Az ilyen hozzaallas a gyermek szempont­­jabol ugyancsak karos. Elnyomja ben­­ne az onbizalmat, tonkreteszi az onal­­losagra valo torekvesre iranyulo minden igyekezetet (elsosorban azzal az ovatos­­saggal, hogy nehogy megseruljon). Az ilyen esetekben a gyermeket altalaban teljesen elzarjak a vilagtol. Rejtett elutasitas. A szulok ugyan kifele ugy mutatkoznak, mintha gondoskodnanak a gyerekrol, de a valosagban legszivesebben lemonda­­nanakrola, megszabadulnanaktole. Ez nagyon negativ hozzaallas. A kritikus helyzetben esetleg veszelyes reakeio­­kent is megnyilvanulhat ez, es lelki, rosszabb esetben meg testi serulest is okozhatnak a gyereknek. Nyilt elutasitas. A gyermeket nyiltan ellensegesen keze­­lik. Tudatositjak baratsagtalan erzesei­­ket a gyermekkel. Az ilyen szulok a gyerekre nezve veszelyesek, es gyak­­ran a birosag elott kotnek ki. A fogyatekos gyermek neveles£nek tizparancsolata A szuloknek minel tobbet kell tud­­niuk gyermekukrol! Gyakran esnek abba a hibaba a szulok, hogy kerdeseikre, ketelyeikre nem a szakembereknel keresnek valaszt, ha­nem a rokonoknal, ismerdsoknel. Ez utobbiak ugyan bizonyara egyeterte­­nek, egyutterzenek veluk, de nincsenek szakmailag felkeszulve, nines tapaszta­­latuk sem. Nem szerencsdtlenseg, hanem fel­­adat! Jobb, ha a gyermekuk fogyatekossagat nem ugy veszik, mint egy szerencset­­lenseget, hanem kihi'vaskent, probate­­telkent fogjak fel. Ha mint egy harcra va­­lo felkeszuldst fogadjak el, azzal aktivi­­zaljak magukat, osszeszedik minden tehetseguket es erejuket, megprobalnak kellemes legkort teremteni, ami a gyer­mek szamara is nagyon fontos. Aldozatvallalas igen, onfelaldozas nem! A szulo es a gyermek szempontjabol egyarant udvos, ha a szulo torddik sa­jat testi es szellemi egeszsegevel, eron­­letevel. A szakemberek azt javasoljak: a szulok valtakozzanak a fogyatekos gyermekrol valo gondoskodas folya­­man. Osszak be a munkat es az idot is. A torddes terhet aranyosan kell viselni­­uk, sot a csalad egeszseges tagjai is reszt vallalhatnak ebben. Elsosorban arra van szukseg, hogy az eppen „nem szolgalo" szulo sajat kedvtelese soran uj erot gyujthessen a tovabbi munkahoz. Elfogadni a prognozist! Minden egeszsegkarosultsagra vonat­­kozoan a szakemberek kisebb-nagyobb pontossaggal meg tudjak mondani, mi­lyen fejlemenyek varhatoak a kozeli, il­letve a tavolabbi jovdben. A fogyatekos gyermekek szuleinek ezeket a kilataso­­kat ismerniuk kell, el kell, hogy fogad­jak, de ez egydni fejlodes elteresei vel is szamolniuk kell. A fogyatekosokat nem lehet egyforma mddon kezelni. Tudni kell: maga a gyermek nem szenved! Ezt mar az iras elejen is hangsulyoztuk. E tenyt a szuloknek tudatositaniuk kell, es viselkedesukkel ehhez kell alkalmaz­­kodniuk. Kello idopont, helyes mertek! Mindent, amit a gyermekkel csinalunk, megfelelo idopontban kell vegeznunk. A szuloknek ismerniuk kell a mercet is: meddig szabad bizonyos tevekenyseg soran terhelni a gyereket. Valamennyi celtudatos lepest a leghatekonyabb ido­­ben es a leghatasosabb modszerrel te­­gyek meg! Ne z^rkozzanak el! Ne utasitsak el azok kozeledeset, akik hasonlo sorsban elnek. Masok szolida­­ritasa segit a nehez napokban. Nagyon hasznos, ha a fogyatekos gyermekek csaladtagjai olyan csoportokat, kbzos­­segeket keresnek fel, illetve ezekhez csatlakoznak, melyekben hasonlo ne­­hezsegekkel kuzdok tomorulnek. Ke­­vesbe eltero nevelesi gondjaik vannak, de egyutt jobban tudnak orulni az apro eredmenyeknek. Nem vagyunk veszdlyeztetettek! A testi fogyatekosok, illetve a szellemi­­leg egeszsegkarosult gyermekek szijlei veszelyeztetettnek erzik magukat, ha idegenek tarsasagaba kerulnek. Teny: vannak olyanok, akik megjegyzeseikkel kepesek mely, nehezen gyogyuld sebe­­ket okozni. De ha ezeket az embereket kozelebbrol megneznenk, rajonnenk: gyakran a tudatlansag, a helytelen infor­­maciok es csak ritkan a rosszindulat ve­­zerli oket a megbantas kinyilvanftasara. Vedjuk a hazassagunkat, a csala­­dot! A fogyatekos gyermek apolasa, sot ma­ga a kicsi letezese is nagy terhet jelent a fiatal csaladoknak. De ha ez a feladat a szulok egyikere marad a masik segftse­­ge, tamogatasa nelkul, a teher megdup­­lazodik, es szinte el viselhetetlen ne valik. Az orvosok es a pszichologusok azt java­soljak az egeszsegkarosult gyermeket nevelo szuloknek: vallaljanak tovabbi kis­­babat. Ez jo hatassal van a szulok pszi­­chikajara. A fogyatekos gyermekrol valo gondoskodas okozta stressz es dep­­resszio eppen a masik, az egeszseges aprosaggal valo torddes folytan oldodik. Gondoljunk a jovdre! Jo, ha a fogyatekos gyermek szulei leg­­alabb reszben megtervezik a jovot. Ki­­tuznek nehany elerheto celt, merlege­­lik, meddig kepesek torddni a gyermek­kel, milyen mertekben lesz kepes ellatni onmagat. Vegezetul: az egeszsegkarosult aprosa­­gok, sot a nagyobb gyermekek szulei­nek nem szabad elzarkozniuk. Tarsasa­­got kell keresniuk, akar a veluk hason- 16 sorsuakkal. A csaladban, a munkajukban, a gyerekrol valo gondos­­kodasban fedezzek fel a pozitfv dolgo­­kat, ezek adjanak erot es megnyugvast az eletukben. Az a sok-sok jo, amit az ilyen gyermekeknek adnak, biztosan jo formajaban terul meg szamukra. DR. TAMASNE GAL VIOLA, CSC.

Next

/
Oldalképek
Tartalom