Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-10-22 / 21. szám

Szukseg van az urologiai osztalyra SOK A DAGANATOS MEGBETEGEDES AZ UNG-VIDEKEN Szlovakia lakossaga 1-2 szazalekanak van vesekove. A Toketerebesi jaras ( az uj teruleti felosztas elotti allapot, mely­­ben Ung-videk is belefoglaltatik) lakossaganak 7 szazaleka vi­­zeletvezeteki karosulasban szenved, a daganatos megbetegede­­sek 11,9 szazalekSt a vese-, hugyholyag-, dulmirigy- (prosztata) 6s herebetegseg kepezi, az osszlakoss6g 15 szdzalek6nak pe­­dig visszatero vizeletvezeteki panaszai vannak. kz 1977-ben epult impozans toke­terebesi egeszsegijgyi komplexumban a kozelmultig hianyzottaz urologiai osz­taly. kz ambulans kivizsgalas ugyan mukddott es muteteket is vegeztek a se­­beszeti osztaly kdzremukddesevel, am a megbetegedesek fokozott szama szuksegesse tette az bnallo urologiai osztaly letrehozasat. k kivalaszto­­rendszeri megbetegedesben szenve­­dok aranya leginkabb az Ung-videken es a Bodrogkozben szaporodik. k legutobbi kivizsgalasok huszonki­­lenc daganatos hugyholyag-, dulmirigy-, vese- es heremegbetegedest tartak fel. Peldaul 1995-ben szazharminc urologi­ai mu'teti beavatkozast vegeztek, ame­­lyek utokezelesekkel is jarnak. Kozel tiz ev csuszassal — az urolo­giai osztalyra eloszbr 1988-ban terjesz­­tette eld igenyet a korhazvezetes—az iden marciusban megnyitottak az urolo­giai osztalyt. kz osztaly foorvosa, az Ung-videken es Bodrogkozben egyarant ismert es el­­ismert dr. Kleddinsky Jan lett, aki ket evtizede hetente ingazik paciensei utan Kiralyhelmecre. — A szukseg hozta, hogy az urolo­giai betegsegben szenvedok egy cso­­portjat, gondolok itt a muteteken atesok utokezelesere, szakfelugyeleti ellatas­­ban kell reszesfteni, amit csakis bnallo osztalyon lehet—mondja a foorvos. — Orulok, hogy ez vegre sikerult, s igy na­gyobb korultekintessel, gondoskodassal szolgalhatjuk betegeinket. Januarban hozzakezdtunk a belso atalakitashoz es marciusban megnyitottuk uj oszta­­lyunkat. A betegeket negy szakorvos— kozuluk ketten osztalyorvosok—latja el, ketten pedig felvaltva rendelunk heten­te egyszer Kiralyhelmecen. A fekvobe­tegek ellatasarol negy szaknover gon­­doskodik. — Tbrsegiinkben novekvo ten­­denctet mutat az urologiai megbete­gedesek aranya. — Sajnos, igy igaz. Ket evtizedes ta­­pasztalatom is azt igazolja, hogy szem­­ben Terebes kornyekevel, a Bodrogkozben tobb a vesekoves pa­­nasz, az Ung-videken pedig a dagana­tos megbetegedes, ami tobbek kozt a fo­kozott legszennyezodessel, nem utolso­­sorban a csernobili katasztrofaval is osszefugg. Sok betegsegnek elejet le­­hetne venni, ha az emberek a kisebb pa­­naszokkal, elvaltozasokkal is felkeres­­nek a szakorvost. Ugy is mondhatnam, konnyebb a kis tuzet oltani, mint a na­­gyot. Az elvaltozas jelei leginkabb a ve­­res vizeletben, vesetaji gorcsbkben, gyakori ejjeli vizelesben nyilvanulnak meg. Ezek rossz elojelek. Egyebkent ot­­venen feliil evente egyszer reszt kelle­­ne venni szurovizsgalaton. k megelozeshez tartozik nehany, ha­­zon belijl elvegezheto prevencionak mondhato tevekenyseg: naponta leg­­alabb ket liter folyadek, mindenekelott gyogytea (zsurlo, fuzike, csalan) fo­­gyasztasa. kz ezekbol szarmazo hu­­szonnegy ora alatt tavozo mintegy mas­­fel liter folyadek jol atmossa a vese- es vizeletvezeteket. Megemlitenem meg, hogy a civilizacios betegsegek struktu­­raja is valtozik, igy uj kihivasokkal kell szembeneznunk. Eloterbe kerulnek a szexuologiai, a ferfiaknal az andrologiai (a himvesszo erekciojanakalabbhagya­­sa, ami ma marsikeresen kezelheto) jel­­legu panaszok, valamint a noknel a vi­­zeletmegtartast szabalyozo plasztikai mutetek. D. VARGA LASZLO Valtoztassunk etkezesi szokasainkon Azon emesztesi zavarok, melyeknek nines szervi okuk, a leggya­­koribb emesztesi rendellenessdgek koze tartoznak, es a kiilon­­bozo statisztikak szerint az ilyen jellegu megbetegedesek mint­egy felet kepezik. A rendellenesseg elofordulhat a gyomorban es a belekben. Az elso esetben kellemetleniil telitve erezzuk gyomrunkat, bofogunk, vagy forditva: nem sikeriil boffenteniink, egetd fajdalmat erzunk, az etel „visszajdn“ a torkunkba, etvagy­­talansag es hanyas is elbfordulhat. A masodik esetben is ugy erezzuk, tele a hasunk, fortyog a gyomrunk, mintha egyik hely­­rol a masikra omlene tartalma, nagy mennyisegu gaz keletke­­zik, felfujodunk, a szeklet rendszertelen: vagy nines, vagy pe­dig hasmenes all be. Ezeket az embsztesi zavarokat a szabaly­­zo mechanizmusok, fokepp az idegi szabalyzok helytelen mukodese valtja ki. Osszefugg korunk eletformajaval, a stresszel, rendszertelen eletmoddal, a nem megfelelo taplalekkal, a keves mozgassal. A klinikai kep soran egy vagy tobb tu­­net jelentkezik. Az intenzitasa, az elo­­fordulasa es az idotartama kulbnbbzo lehet, de az etellel van osszefuggesben. Vannak taplalekok, melyek fogyaszta­­sa utan a nehezsegek elofordulnak, vagy romlik az allapot, de ezek a meg­­nyilvanulasok nem rendszeresek. Eze­ket a megbetegedeseket elkerulhetjuk az orvos felkeresese nelkul is, megpe­­dig az eletmodunk es taplalkozasi szo­­kasaink megvaltoztatasaval. Fokozato­­san ugy modosi'tjuk etrendunket, hogy az minel tobb rostos anyagot tartal­­mazzon, ami elsosorban a durva kior­­lesu gabonafelekben, a huvelyesek­­ben, zoldsegfelekben, gyumblcsokben, dioban es rizsben fordul elo. Egy bizo­­nyos: egy ideig legyunk nagyon szigo­­ruak magunkkal. Keruljuk az allati ere­­detu taplalekot, beleertve a tejet is. Az ilyen eljaras megvaltoztatja a beteg bakterialis florajat, belei megerdsod­nek es a nehezsegek merseklodnek. Taplalekunk legyen kiegyensulyozott, keves zsiradekot es feherjet tartalmaz­­zon. Keruljuk mindazokat az eteleket, amelyek ingerlik emesztorendszerun­­ket: fuszerek, paprika, ecet, sutopor, koffeintartalmu italok, nikotin, kako, cu­­kor, csokolade, tul forro, vagy tul hideg etelek, valamint a sutemenyek. A gyogyszerek kozul is esupan a feltetle­­nul szuksegeseket fogyasszuk. Fon­­tos, hogy lassan egyunk, alaposan rag­­juk meg az etelt, keveset es gyakran egyunk, es sohase mertektelenul. Klasszikus pelda, amikor az ember ugy­­mond idohiany miatt egesz nap semmit sem eszik, s ezt este akarja „behozni“. Az etkezesek kozbtt ajanlatos elegen­­do vizet fogyasztani. Nem jo az eretlen vagy tulerett gyumblcsot fogyasztani, vagy olyan etelhez nyulni, amely csak „kicsit“ kezd romlani. Miert ajanlatos a durva kiorlesu gabona? Amig nem volt korszeru tech­­nologia, nem letezett feher liszt. A feher liszt gyartasa abban rejlik, hogy a gabo­­nat megtisztitjak a kulso retegetol, amely nagyon fontos rostanyagot, vitaminokat, feherjeket es asvanyi anyagokat tartal­­maz. A liszt ugyan konnyebben emeszt­­heto, de eppen az emlftett fontos anya­gokat tavolftjak el belole. A keves rost­­anyag-fogyasztas tobb betegseget idez elo: erelmeszesedes, elhfzas, cukorbe­­tegseg, szekrekedes, vegbel- es vastag­­belrak, impotencia, fogromlas, hajhullas. A gabonatermekek kadmiumot tartal­­maznak, amely a mag belsejeben talal­­hato, es cinket, amelyet a kadmium semlegesft, de ez a mag kulso retege­­ben van. Ha tehat a feluleti reszt elta­­volitjuk, megvaltozik a kadmium es a cink aranya, espedig a kadmium java­­ra. Ma mar nem gond durva kiorlesu ga­­bonabol keszult termekeket, illetve lisz­­tet vasarolni. Otthon is keszfthetunk lisztet, megpedig a vegetarianusok bolt­­jaban kaphato, fabol es kobol keszitett brio segftsegevel. Sokan azt sem tudjak, milyen olajat hasznaljanak. A gyartas technologiaja alapjan ketfele olajat ismerunk: a rafinal­­tat es a hidegen sajtoltat, az un. szuz­­olajat. A rafinalt olajak gyartasakor tonk­­remegy a nyersanyag, s a hokezeles so­ran a tapertek 85-90 %-a elveszik. Az un. szuzolajat hidegen sajtoljak, pamut­­anyagon, papfron szurik at. A vegter­­meknek eredeti szine, ize, illata, es ma­­gas taperteke van: nagy mennyisegu E- vitamint, a B-vitaminok komplexumat, telftetlen zsfrsavakat, aminosavakat, as­vanyi anyagokat es nyomelemeket tar­­talmaznak. Meg nehany megjegyzest fuznek a cukorfogyasztashoz az emesztesi za­varok elofordulasaval kapcsolatban. A rafinalt cukor nagyon egeszsegtelen. Tobbsegunk nem is tudatosftja, mennyi cukor van a sutemenyekben, az uditok­­ben. A legjobb ital a viz, a termeszetes gyumolcslevek, a gyogynovenyteak. Szervezetunk kuszkodik a rafinalt cukor savas reakciojaval. A magas cukorfo­­gyasztas kovetkezmenye a lipoproteinok szintjenek emelkedese. A cukorfogyasz­­tassal hozhato osszefuggesbe a fogak romlasa, az epebantalmak, a cukorbe­­tegseg, az emesztesi zavarok; fokozott ingerlekenyseget idezhet eld, mivel ra lehet szokni, s a szervezet ellenallo-ke­­pesseget is csokkenti. Es vegezetul: sok betegseg eloidezo­­je a helytelen eletmod, melynek megval­toztatasaval szamtalan baj megelozhe­­to. Fontos tanacs: naponta legalabb egy orat toltsunk a friss levegon fizikai tevekenyseggel. DR. LUBICA PETERAJOVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom