Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-09-10 / 18. szám
Ki es hogyan ertekelje a tanuldt? A pedagogus nem tekintheti vegleges celjanak, hogy a rabfzottaknal maradektalan elismerest vivjon ki. Ez csupan mintegy lepcsofok ahhoz a magasabb celhoz, hogy ervenyesi'teni tudja autoritasat masok erdekeben, adott esetben a tanulok vonatkozasaban, Peldara van szukseg A nevelesben a humanus hozzaallasnak elsosorban az ad megalapozottsagot, hogy altala a fiatalok kepesek lesz - nek az eredmenyeiket es a viselkedesuket onmaguk ertekelni. Ahhoz viszont, hogy ezt meg tudjak tenni, szukseguk van valakire, aki peldat mutat ebben, hiszen csak ily modon tanuljak meg a valosagot tobb szempontbol ertekelni. Kell hogy legyen olyan egyen is, aki felvilagositja, mi van az erkolccsel osszhangban es mi nem, es miert. Idealis esetekben a fiatalok megtalaljak az egeszseges onkritika, onbecsu les es onbizalom kialakitasahoz sziikseges felteteleket, megpedig a pedagdgus-tanftonal, a nevelonel vagy pedig a szuloknel. Csak toliik fugg, rajtuk mulik, hogy a tanuld elfogadja-e az 6 peldamutatasukat, hogy autoritasukkal megnyerik-e ot, es ha igen, vajon felf uvalkodott egyen, vagy kisebbrendusegi komplexusokkal kuszkodo, a piacgazdasagban alkalmazkodni, maganak helyet kivi'vni keptelen ember valik belole. Az oktatas-neveles humanusabba tdtele folyaman—s ezdrt erdemes e tdmdval foglalkozni — a pedag6gus elveszftheti a pszichikai fdldnydt, 6s a termdszetes tekintdlydt vagy megerdsfti a tanuldk kordben, vagy pedig el veszfti azt. Megismerni - elismerni Ertekelni csak bizonyos kriteriumok, modellek, celok alapjan lehet. A neveles soran viszont elsosorban a tanulo erkolcsi magatartasanak formalasarol van szo. Celszeruen a poziti'v ertekek fele kell iranyulnia a nevelesnek. Attol fuggoen sikerul beilleszkednie a tarsadalomba, milyen es mennyi erteket kepes befogadni. A jelenlegi nevelesi folyamatban — amely a tanulora mint megismetelhetetlen egyenisegre tekint—nines szukseg a reszletesen es aprolekosan kidolgozott nevelesi sablonokra, az egyes idoszakok nevelesi modelljei is nelkulozhetok a fiatalok szemelyisegenek integracioja soran. Ezaltal a pedagogusoknak viszonylag tag ter all rendelkezesukre, hogy a sajat elkepzeleseiket drvdnyesitsek es a kreativitasuk a gyakorlatban megnyilvanulhasson. A tanitdi palya erkolcse viszont feltdtelezi, hogy a pedagogus ismerje el a tanuldk es szuleik poziti'v erkolcsi meggyozodeseit, a vitas esetekben kepes legyen visszafogottan allast foglalni es megfeleloen, de figyelmesen fejezze ki magat. Egyes szakemberek szerint a tanulokra azaltal is rosszul hathatnak, ha a pedagogus nehez, bonyolult erkolcsi kerdesek, problemak megoldasat varja el toluk anelkiil, hogy elotte a tajekozodasukhoz segftseget nyujtott volna. Nines szukseg arra sem, hogy meggyorsi'tsa, kiirtsa es nyomos ok hijan ketsegbe vonja vagy arra kesztesse, hogy mondjon le az elfogadott normakrol. A pedagogus ne lepjen fel biro szerepben, hanem azt ereztesse a gyerekekkel, hogy elismeri nepe noralis ertekrendjet, es ha csak eg; mod van ra, erre epftsen, ezt fejlessze tovabb. Figyeljiik a viselkedest Arrol mar szoltunk, hogy a humanus elveken alapulo oktatas soran a tanuloknak a pedagogus altali ertekeleset mindinkabb a gyerekek bnertdkeldsenek kellene fel valtani, illetve teret adni, hogy tarsaik esetleg csoportosan ertekeljek ot. EloforduInak olyan helyzetek, amikor a vegleges, dontd szot a pedagogusnak kell kimondania. Mivel a pubertas korban kulonosen erzekenyek a gyerekek — fokepp ami a sajat szemelyiseguket illeti —, a pedagogus ertekelesenek igencsak korultekintdnek kell lennie. A helyzetet az is nagy mertekben sulyosbitja, hogy a tanulo pszichikaja, egyeni tulajdonsagai meglehetosen elrejtettek. A viselkedeseben ugyan ezek visszatukrozddnek, de a gyakorlat azt mutatja: azonos kulso megnyilvanulasok mas-mas embernel kulonbbzd tulajdonsagokbol fakadnak. Nem zarhatj uk ki az ellentetes esetet sem: azonos tulajdonsagok (tobb szemelynel) eltero viselkedesi formaban mutatkoznak meg. Ez abbol a tenybol adodik, hogy az egyeniseg semmifele specifikus tulajdonsaga nem hat elzartan, hanem bizonyos korulmenyek kozepette osszefuggesben van mas tulajdonsagokkal. Nemely helyzetben az embernek nines is lehetosege, hogy a viselkedesi modjat megvalassza, mert a korulmenyek nyomasara gyakran leszukul a mozgastere. Mivel a tanuld ertekelese igen fontos, de egyben osszetett feladat, a pedagogusnak —mielott ezt megtennd—merlegelnie kell a tanuld tulajdonsagait, az adott korulmdnyeket, es nagy igazsagerzetet kell tanusftania. Az elvardsok legyenek realisak A humanus nevelesi modnal eloterbe keriil a tanuld szemelyisege es az sem hanyagolhato el, hogy a gyerekek sajat sikeresseguknek erzesere is torekednek. Ezeknel az eljarasoknal a tapasztalt szakemberek azt javasoljak: meg kell akadalyozni, hogy a fiatalok tevedesekbe essenek. Ha ez megis megtortenne, akkor a cselekedetet kell ertekelni, nem pedig magat a tanulot. A pedagogusnak arra is ugyelnie kell, hogy ne a korabbi tapasztalatai alapjan allftsa fel itelkezeseit. A hatvanas evek vegen az Egyesult Allamokban vegzett kutatasok egyertelmuen igazoltak, hogy a pedagogus elvarasai (a tevesek is) igen hatekonyak. Ha a tanitonak a tanulorol bizonyos elkepzelesei vannak es erre alapozza vele szembeni elvarasait, elofordulhat, hogy ezek alapjan alaki'tja ki a viselkedeset, a hozza valo viszonyulasat, de egy ido utan a tanulonal olyan reakeidkat eszlel, amelyek nem felelnek meg ezeknek a kor&bbi elvdr^soknak. Ezt a jelensdget „6nmagatdl megval6suld eldrejelzdsnek" neveztdk el. Az drtdkeldsnek—a pozitfvnak vagy a negatfv kicsengdsunek is — mindl elobb kovetnie kell a „tettet“, mert az ido mulasaval csokken a hatasa. Az idohiany viszont azt is eredmenyezheti, hogy eltekintunk a korultekintd megfogalmazastol, nem sikerul eltalalnunk az aranyos jutalom vagy buntetes merteket. Es persze arrol sem feledkezhetunk meg, hogy maga az ertekeles „kivitelezese“ is lehet jutalom vagy buntetes. Azt is at kell gondolni, hogy az egesz osztaly elott mondjunk velemenyt, vagy pedig negyszemkozt kozoljuk ezt. Ezt is a tanuld szemelye, tulajdonsagai es hajlami merlegelese alapjan dontsuk el. DR. TAMASNE GAL VIOLA, CSC. Nagy Laszlo illusztrdcids felvetele
