Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-09-10 / 18. szám

Em

Szeptember 15.

— Szazharminc eve sziiletett Petr Bezruc cseh koltd.

Szeptember 17.

— Szaznegyven eve sziiletett Konsztantyin Ciolkovszkij orosz tudds.

Szeptember 19.

— Szazkilencvenot eve sziiletett Kossuth Lajos.

Szeptember 20.

— Szaz eve sziiletett

Tamasi Aron, erdelyi magyar iro.

... ki lassan jar, tovabb er, Kell enni, inni is, kar a nagy vagtataser’.

(Racine)

A gyorsasag sziikseges, a sietseg karos.

(Szuvorov)

A kesedelem veszedelem.

Jobb keson, mint soha.

(Livius)

... ha az ember nagyon sokaig halogat valamit attol valo felelmeben, hogy ez nem fog sikeriilni, e felelem emlekenek hatasara vegiil is tobbnyire sebbel-lobbal viszi vegbe a dolgot.

(Retz)

Ki koran fekszik es koran ebred,

Gazdagon, bolcsen, sokaig elhet.

(Franklin)

A boles ember torvenye az: ... a termeszet rendje szerint el es cselekszik.

Cselekedj a termeszet rendje szerint,

sose eroszakold a dolgokat, ne keresd a tulzott elvezeteket,

lasd meg a nagyot a kicsinyben,

lasd meg a sokat a kevesben, a rosszat is joval viszonozd.

(Lao-Ce)

Meglatogattam az uj pozsonyi Korzot. Nem az. Nem korzo es nem is igazan Pozsony. Bar ez utobbit kivannak megjeleniteni a felallitott szobrok, plasztikak (a kukkolo csatomalako, Schone Naci, Napoleon piheno katonaja stb.). Kresanek varosatya szandeka, hogy ujraelessze az egykori Korzot, nem teljesen sikeredett. Nem sikeriilhetett. A regi Pozsony nines tobbe. Kicserelodtek lakoi, mas a szellemisege. Mas a kdzonseg, a komyezet, a legkor. A hangulat se korzohoz illo, bar az epiiletek tobbsege a regi a Mihaly utcan, Ventur, Nyerges es Halaszkapu utcan, Fo teren. Amit az elesztgetok letrehoztak a tortenelmi varosnak nehany utcajaban, inkabb turistamarasztalo, iicsorgo negyed — elegans vendeglatoiipari letesitmenyekkel es rendkiviil magas arakkal —, amilyen mindeniitt van a vilagon. Nem mondom, ez is kell. Csakhogy ez nem az egykori pozsonyi Korzo. Igy hat egy illuzioval ismet szegenyebbek lettiink. Ereztek, erezhettek a varosatyak is, hogy lehetetlent akamak, mert eppen ott akadtak el, a Halaszkapu utca torkaban, ahol a klasszikus Korzo, a regi Pozsony Setatere kezdddott, a mai Hviezdoslav ter also vegeben, ahol a szinhaz all. Ez a ter volt a hajdani Pozsony igazi korzoja, fel egeszen az Halterig, ahol a ter sarkan a Korzo Kavehaz ma is orzi az emleket. A ter neve is ez volt: Setater.

A pozsonyi Korzo a mult szazad vegen, szazadunk elejen elte viragkorat. Kortiinet volt ez akkor. Nem leledzett abban az idoben varos, melynek ne lett volna legalabb egy icipici, nyulfarknyi korzoja. A vasamap delutani, esti seta ugyanis hozzatartozott a soha, sehol ki nem teljesedett polgari eletmodhoz. Legalabb hetente egyszer mindenkinek meg kellett mutatnia, hogy 6 is valaki, van mit a tejbe apritania, telik a legujabb divat szerint varratott ruhara, sajat fogatra vagy legalabb berkocsira, es beiilhetnek a cukraszdaba, vendeglobe, s ott zoldhasu bankot huzhatnak a ciganyprimas vonojaba.

Mindenki kergette az almot. A ter amyas fai alatt szigoru tekintetii apak, szep asszonyok setaltattak nyild szep lanyaikat. Szende urilanyok, rozsaszin, egszinkek kisasszonykak, Amorgodrocskevel az arcukon, pici cipelloben tipegtek a setany sima flaszteren. Ruhajuk tiinderi, emyojiik esupa fo■sH ; *

dor, kalapjuk rozsa es toll, labuk libego, jarasuk tancos vagy bamulatosan rejtett, akar a szelhajtotta ordogszeker fiitasa, de a mogorva papa, a szigoru mama oldalan setalva is jol ismertek mindazt a szerelmi rafineriat, amelyet seta kozben ajakkal, szemmel, fejjel tovabbitani lehetett a setapalcas aranyiljak, a kiirtokalapos gavallerok, a kardjukat csorgetd nyalka kadetok fele. Az iljusag talalekonysaganak akkor se vethetett semmi gatat.

De voltak a pozsonyi Korzdnak felejthetetlen pillanatai is. Nemcsak amikor Eszterhazy herceg kocsikazott vegig fenyes fogataval a Promenaden, nem is akkor, amikor V. Karoly 1918 juniusaban utoljara megmutatkozott a pozsonyiaknak, hanem amikor Fedak Sari attetszo csipkeszoknyajat, Honti Hanna tollas kalapjat lebegtette a csintalan dunai szel a Setater fai alatt. Hetekig volt mit meselni a varos holgyeinek, aranyiijainak.

E korzon kivul, ahol mindig szolt a katonazene, volt Pozsonynak egy masik korzoja is, a bakak, cseledlanyok, iparoslegenyek setanya a mai Szlovak nemzeti felkeles teren, fel a Korhaz utcatol a Szeplak utcaig. Itt, a hajdani Vasarter eszak-keleti oldalan hullamzott minden vasamap delutan az a tarka tdmeg, amely kiviilrekedt a koronazovaros tiindervilagan. Mert

amig a gazda korzozott, a cseledlany, az inas, a szolgalegeny is szabadot kapott. Veliik egyiitt koptattak itt a flasztert a kereskedosegedek, videki diakok, kocsisok, villamoskalauzok, gaz- I gyari munkasok, kikotoi rakodomunkasok es a halvanyarcu munkaslanyok, akik talan mert silany volt a ruhajuk, kopott a cipojiik, alkonyat elott sohase leptek az utcara.

Vasamap delutan ez a tarka tdmeg valosaggal megreszegiilt. Mindenkit szoritott az ido, a kimeno ropke orainak edes bromere vagytak. Szamyat kaptak az almok. A mamoros had felett magyar, szlovak, nemet szavak ropkodtek. Ki tbrddott azzal, ki milyen nyelven beszel. A feher borii, szoszke morva lanyok, a kedves malcsik gagyogtak egy kicsit magyarul, egy kicsit nemetul, es barkivel szivesen ismerkedtek; a Csallokoz, | Matyusfold szeles szoknyas magyar lanyait az uniformis csabitotta, a szlovak lanyok iparoslegenyre vadasztak, s valamilyen csoda folytan mind- I annyian szot ertettek egymassal. Ugy eltek, mintha elore lapoztak volna a tortenelemkonyvekben. Pedig „tudatlanok“ voltak. Bar ki tudja, hoi kezdo- I dik, hoi vegzodik az emberi mtiveltseg. Talan bizony a nemzeti gogtol mentes letben.

SZOKE JOZSEF- kethetente rnegjelend csaladi lap. A kovetkezo szam 1997. szeptember 24-en jelenik meg. A cimlapon Deak Terez felvetele.

Foszerkeszto: Szoke Edit

A szerkesztoseg cime: Priekopnicka 15., 822 07 Bratislava. Telefon/ Fax: 07/244 769.

Kiadja a Megbekeles Alapitvany. A lap a Szlovak Koztarsasag Kulturalis Miniszteriuma, valamint a Megbekeles Alapitvany tamogatasaval kesziil. Nyomja a LAMA PRESS nyomdavallalat. Regisztracios szam: 1596/97.

Terjeszti a PNS, a D. A. Czvedler Kft. - Samorin, valamint maganterjesztok.

A szerkesztoseg a beerkezett keziratok szerkesztesenek, roviditesenek jogat fenntartja, keziratot nem oriz meg es nem kiild vissza. A kdzdlt irasok nem feltetleniil tukrozik a lap velemenyet.