Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)
1997-08-27 / 17. szám
0 H. L. pozsonyi olvasdnk a kovetkezd iigyben ker tandcsot: Bdrlakdsban lakik, amelynek a tulajdonosa a Bratislava-Ru2inov-i helyi onkorntenyzat, amely az egesz hdztbmbot felkfndlta megvdtelre. Olvasdnk azonban az ajdnlatra nem ref lektalt, teklntettel arra, hogy a legfelsd emeleti lakasban lakik, amely az dpiilet rossz szigeteidse folytdn bedzik. A helyi dnkormdnyzat nem hajlando az dpiilet tetozetdt megjavi'tani, hivatkozva arra, hogy azokat az epii leteket, amelyek eladdsra keriilnek, mdr javitdsokat nem vdgeznek. Kdrdezi, van-e joga a tetozet megjavitatasara vagy sem, illetve amennyiben megvennd a latest, koteles-e a lakok-tulajdonosok tarsulasa a tetozetet megjavltani? Onnek joga van arra, hogy az epulet tulajdonosa megjavitsa a tetozetet, tekintet nelkul arra, hogy az epulettomb eladasra kerul-e vagy sem. Sot a Polgari Tdrvenykonyv 690. es 691. paragrafusa ertelmeben a berlonek joga van arra is, hogy a ja vftasokat sajdt koitshgdn vdgeztesse el ds azezzel kapcsolatos kiadasokat atharltsa a tulajdonosra. Mivel azonban ez idaig a kdt lehetbsdg egyitevel sem elt, s mivel az On altal bdrelt lakason kfvul az dpulettdmbben levo tobbi lakas mar eladasra kerult, ajanljuk, hogy a latest vasarolja meg. Az dpulet tetbzete tarstulajdoni viszonyban van, tehat annak karbantartasa az osszes tulajdonos kotelessege. Ezert a tulajdonosok a lakasok, illetve a haz uzemeltetesere, karbantartasara es javitasara letrehozott alapbol kotelesek a tetozetet megjavftatni. Ez a tarstulajdonosok kozos erdeke, mivel a tetozet karbantartasanak elhanyagolasa az egesz lakastombbt tonkretehetne. Tudatosi'tani kell, hogy a tulajdonosnak nagyobb a jogkore, mint a berlonek. Reszt vesz a tarstulajdonban levo hdzzal kapcsolatos osszes problems megvitatasdban, ddntesi joga is van a tobbi tdrstulajdonossa! egyetemben, s joga van pl. arra is, hogy amennyiben nines megeldgedve az uzemeltetb, illetve a tulajdonosok tarsuiasa dontdsdvel, joga van arra is, hogy birosagi uton megfellebbezze ezt a ddnthst ds kerje ennek torvdnyessegenek felulvizsgalasat. ** * K. N. nyitral olvasdnk a kovetkezo iigyben ter tandcsot: Egyetlen fluknak ndhdny evvel ezelott odaajdndhkoztak a csalddi hdzat, amelyben egyiitt dltek. A kitdtel az ajdnddkozasi szerzodesben ugy szol, hogy az ajdndekozok szamara a megajandekozott biztositja az ajandekba adott ingatlan hasznalatat az ajdnddkozok szamara azok halalaig. Fiunk tesobb megnosult, majd elkbltbzdtt csaladjaval egy szdvetkezeti lakasba. A kozelmultban ugy dontottek, hogy emeletet epitenek a csaladi hazra, s igy ket lakasegyseg keletkezik. Ez mar meg is tortdnt, ds ez nem is lenne problema. A baj ott kezdodott, hogy a fiunk, valdszinu a menyiink sugallatara, hova-tovabb furcsabban viselkedik veliink szemben, ds drezteti, hogy 6 a tulajdonos az egdsz hdzban ds nekunk dgymond hallgatds a dolgunk, Attdl is tartunk, hogy a nyomds oddig fokozddik, hogy rdtenyszerit benniinket a csalddi hdzbdl klkdltdzni. Hogy vagyunk mi jogflag vddve? Az ajandekozasi szerzoddsben foglalt kitdtel, miszerint az Onok szamara, mint ajanddkozdk szamara a megajandekozott fiuk koteles az ajandekba adott ingatlan dletfogytiglani hasznalatat biztositani — alapozza meg azOnokjogvedelmdt. Az ajanddkozassal a tulajdonjog atszallt ugyan a fiukra, de az Onok szamara biztositott feltetel, a hasznalati jog tulajdonkeppen biztositja Onoknek a haz, valamint a kert hasznalataval kapcsolatos jogokat. Amennyiben ebbeli jogaikon csorba esne, ugy Onoknek joguk van a birbsaghoz fordulni, s kerni, hogy a birosag itdlettel kotelezze fiukat, hogy tartozkodjon az Onok szamara szerzodesileg garantalt szabad hasznalati jog megsertesetol, s e jog ismetelt megsertese eseten modjukban all birosagi uton az ajandekozasi szerzodest is felbontani. DR. GYORGY ISTVAN 'nt iAulAeriilfh! Sok szulb talalkozik azzal a problemaval, hogy gyermeke ahelyett, hogy az iskolaba menne, inkabb mas elfoglaltsagot talal. Iskola melle jar. Reggel a gondos anya vagy apa felkesziti csemetejet az iskolaba, kis zsebpenzt ad neki, „utravalot“, es azzal buesuznak el egymastol, hogy majd iskola utan otthon talalkoznak. De sajnos, nehany gyermeknek nem az iskolaba vezet az utja, hanem valahova mashova. Az iskola melle jarasnak tobbfele indittatasa is lehet: vagy egy artalmatlan felrelepesrol van szo, vagy eppen egy konfliktushelyzet megoldasa keppen kodorog el a gyerek, es keves esetben fordul elo ugyan, de betegseg is eloidezheti. A legkisebbeknel, akiknel meg nines annyira kifejlodve a felelossegtudat, es szuleik nem tudjak oket elkfserni az iskolaba, megtortenhet, hogy iskolaba menet valami elvonja a figyelmuket, leternek a megszokott utrol, talalkoznak mas gyermekekkel, akik szinten hasonlo cipoben jarnak, es igy maris nincsenek egyediil. Mikor hazaternek, ugy tesznek, mintha mi sem tortent volna, fel sem fogjak tettiik sulyossagat es kovetkezmenyeit. Itt valojaban meg nem beszelhetunk kimondott iskolakerulesrol, de jo, ha resen vagyunk. Ez inkabb egy un. eltevedes, nem celszeru cselekedet. Az idosebb diakoknal mar mas a helyzet. Ok mar celtudatosan teszik azt, amit nem szabad. Tudjak, tettuknek lesznek kovetkezmenyei, de az indittatas meg erosebb, mint a vele jaro buntetes. Ok, ha kerulik az iskolat, azzal a modszerrel kifejezhetik, megoldhatjak sajat erzelmi kriziseiket, belso konfliktusaikat. A testi fogyatekos, vagy valamilyen mas okbol kikbzositett gyermek konfliktusait, amelyek kozte es az iskolatarsak kozott alakul ki, ugy oldja meg, hogy tiltakozik az iskolaba jaras ellen. A csavargas nagyon gyakori okai koze sorolhatjuk a „szigoru“ tanart, megpedig tobbfele ertelemben. De gyakran fodul elo akkor, ha a gyermek nem keszult fel az orara, nem irta meg a hazi feladatot, vagy eppen fel az elore bejelentett feleltetestol, irasbelitol. Megesik, hogy a tanar tobbszor egymas utan — harom egymast koveto napon — ugyanabbol a tantargybol feleltet egy diakot, pedig ez nem volt a szokasa. A diak nem keszul fel megfeleloen a kovetkezo orara, mert abban a hiszemben el, hogy tegnap marfelelt, ebbol arra kovetkeztet, hogy ma mason van a sor, es rossz jegyet kap. Abban a hiszemben, hogy a tanar „rault“, nem jon a kovetkezo napokon iskolaba, es kesobb kulonfele okokat hoz fel mentsegere. Sokszor a konfliktushelyzet nyomasa nagyobb, mint a felelem a kovetkezmenyektbl, azaz a szigoru szulb vagy tanar buntetesetol valo felelem. Ha a gyermek ugy erzi, nem ertik meg ot sem otthon, sem az iskolaban, nagyon hamar elveszti erdeklodeset a tanulas irant, utalni fogja azt, valamint a szuloket es pedagogusokat is. Igy lassan eredmenytelenne valik az iskolaban. Az ezt koveto kemeny buntetesek egyenesen motivalni fogjak a gyermeket arra, hogy ne menjen iskolaba. A gyermek ilyenkor gyakran szokessel probdl kibujni a kellemetlen helyzetbol. Az ilyen gyermekeket nem buntetni kell, hanem megnyerni oket, segiteni nekik. Fel kell merni, hogy a kovetelmenyek aranyban allnak-e az o kepessegeivel, elemezni az okokat, amelyek ehhez a helyzethez, az ilyen reakeiokhoz vezettek, hogy a buntetessel nem okozunk-e tobb kart, mint hasznot. Jo, ha a szulb tudja, hogy gyermeke mivel es kivel tolti a szabad idejet, milyen baratai vannak, hova jar tanitas utan. Mert gyakran rossz tarsasagba keveredhet, es ez az un. barati kor sokszor erosebb hatast gyakorol a gyermekre, mint a szulok es az iskola egyuttveve. Ez foleg a varosokban jellemzo, ahol nagyobb az anonimitas, a szulbknek kevesebb idejuk van a nevelesre, a gyermeknek nagyobb szabadsagot adnak. Mivel a gyerekek idejuk nagy reszet az iskolaban toltik, a tanitok fontos feladata, hogy odafigyeljenek a gyermek szemelyisegere, fokepp azokra, akiket a gyermeki kollektiva kizar, akik hatranyos csaladi korulmenyek kozott elnek, maskent viselkednek, mint amit megszoktak toluk. Ok kell hogy felfigyeljenek a szaporodo hianyzasokra, s az o dolguk az is, hogy felhivjak ra a szulok figyelmet. Addig, amig meg „fajdalommentesen“ helyrehozhatoak a dolgok... KOLES ELEONORA pszichologus
