Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-27 / 17. szám

Nyar, szabadsag, utazas, ki­­kapcsolodas. A csalad felpa­­kol, s csemetekkel egyiitt irany a tengerpart, kulfold vagy valami belfoldi megszo­­kott, bevalt uduld. Aztan van­­nak, akik legfeljebb „marad“­­ra utaznak, hiszen vagy mun­­kanelkuliek vagy pedig nem engedhetik meg maguknak az utazast, s csak remenykedve hajtogatjak, hogy talan majd valamikor maskor. Ez a mas­­kor persze valami teljesen megfoghatatlan, kodos jovot feltetelez, amelyben ugyan­­olyan esellyel bir a szabadsa­­golas, mint egy elso dij a sze­­rencsejatekon. Az emh'tettek altalaban felnottek, akik sajat sorsukat ugy-ahogy kezben tartva kerultek oda, ahol van­­nak. De mi van a gyerekekkel? Akik meg nem tudnak bele­­szolni a sors kacer, penz- es hatalomoszto szeszelyebe s csak arra vannak utalva, amit a felnott tarsadalomtol kap­­nak? S mi van akkor, ha ezek a gyerekek tortenetesen ro­­mak? A kelet-szlovakiai Szdlbske kozsegtol par percnyire fekvo Hatfa uduiohelyet sokan ismerik, hiszen rengeteg gyere­­ket vittek mar ide „pionirtaborba“. Ez ev juli usaban roma gyerekek zsivajatol volt hangos a tabor uszomedenceje s an nak kornyeke. A Magyar Romak Kulturalis Szervezete Szlovakiaban egyedulallo kezdemenyezessel igyekszik peldat mu­­tatni. Nem csak a romaknak, hanem a „fehereknek“ is. Tabort szervez a szo­­cialisan raszorult gyerekeknek. A tabor fo szervezoje, egyben a kulturalis szer­­vezet elnoke Gatyas Oszkar. — Mi is ennek a tabornak a celja ? — Tobb celt is kovetunk, amikor a gye­rekekkel foglalkozunk. Mindenkeppen szeretnenk bennuk erositeni a roma identitast, termeszetesen a tarsadalmi egyuttelesi normak elfogadtatasaval. Szorgalmazzuk a higienia betartasat, ugyanakkor tanitunk, novelni szeret­nenk az altalanos muveltseguket, felkd­­szitjuk dket az iskoldra, s bizony felvila­­gosito munkat is vegzunk a kabftoszer­­hasznalat ellen. — Honnan vannak a gyerekek? — Nyolcvan gyerek erkezett ide 9-tbl 14 eves korig Tiszacsernobol, Bdlybol, Kiralyhelmecrol, Battyanbol, Leleszrol, Nagykaposrol, Zdtenybol, Bolybol, Polyanbol es Bodrogszerdahelyrol. Ha­­rom ev utan, nagyon kemeny munkaval siker ult vegre elintezni ezt a tabort, s ha nines egyket elkotelezett ember, segftd­­kesz hivatalnok, akkor bizony talan meg ez even sem sikerul. — Mi a napi program? — Tiz pedagogus felijgyelete mellett naponta legalabb ket orat tanulnak, foleg etikat, szlovak es cigany nyelvet a gyerekek. Rengeteget kirandulunk, sportvetelke­­dokvannak, es rendszeresen kiertekeljuk a tisztasagot. Naponta otszor etkeznek a gyerekek. Min­denkeppen ko­­vetendo peldat szeretnenk mutatni, mivel csak a Terebesi jaras­­ban hivatalosan 20 000 roma van, akik 60 szazaleka 8—15 eves koru. — Ki mindenki segitett? — Kuldnbdzo alapitvanyok, kozbttuk mindenkeppen megemlftenem a Meg­­bekeles Alapltvanyt, a kassai szocialis osztaly, valamint a biztositok. Nev sze­­rint pedig, koszonetet szeretnenk mon­­dani a jarasi hivatal alkalmazottjdnak, Lukacs Jannak es a kassai dr. Derfinak Ladislavnak, akik szfvbol tamogattak a palyazatunkat. Meg kell hogy mond­­jam, tobb tamogatast vdrtunk. Hiszen ide tehetseges gyerekek jottek, akiknek szerettunk volna valami tobbet nyujta­­ni. Ennek ellenere sok gyerek az orvo­­si igazolast sem tudta kifizetni es sokan vannak, akiknek sem szappanuk, sem tdrulkozojuk nines. Egyetlen rovidnad­­ragban jottek, ez mindenuk. Eppen ezert elvartuk volna, hogy a varoshaza leg­alabb egy-egy szappan erejeig megse­­gi'tett volna minket. — Mi mindent tervez szervezetuk? — Nagyon sok tervunk van, mert na­gyon sok a tennivalo. Osszel a bodrog­­kozi zeneszek talalkozojat szervezzuk, ezenkivul egy Orszagos Forumot Kiralyhelmecen. Nagy hangsulyt fekte­­tunk a fiatal tehetsegek felkutatasara, beszelgeteseket keszitunk a kabitoszer­­rol, kulonfele iskolazasokat, a hagyoma­­nyos Roma Kulturalis Estet, valamint a roma enek- es tanccsoportok orszagos talalkozojat. A beszelgetesnek ennel a pontjanal mar a ciganynyelvet oktato Horvath Mi­­kulas sem blrja tovabb, es bekapcsolo­­dik a tarsalgasba. — Az az igazsag, hogy helyiseg kelle­­ne! A romaknak nines hova menniuk! Mi­­ert nincsenek Roma Kulturalis Kozpon­­tok? Az onkormanyzatoknak kellene Idpniuk, megteremteni a feltdteleket, hogy talalkozhassunk, hogy dolgozhas­­sunk! Hat hogy lehet igy szakkdroket Idt­­rehozni?! — A varosok es falvak sokkal adosai a romaknak, mivel fejpenzt kapnak, es ahol dolgoznak, tevekenykednek a cigd­­nyok, ott sem latnak ezekbol a penzek­­bol egy filldrt sem! Az ugynevezett Vd­­rosi Alapftvanytdl peldaul eddig semmi­­fele segitseget sem kaptunk! — teszi hozza Gatyas Oszkar. — Regen voltak sajat kulturhazaink! — folytatja Horvath. — En peldaul az „Uj elet“ program kereteben epitett taborban nottem fel, ahol erkolcsot es tarsadalmi viselkedest tanultunk. De most... —le­­gyint. — Most inkabb fekeznek minket. De csinaljuk, mert vannak sajat gyere­­keink es tudjuk, hogy ez mennyire fon­­tos. —Mia velemenyiik a cigany negyedek­­rol, az un. gettokrol, ahol sajat vajda ve­­zetbse alatt sajat torvenyeik szerint el­­hetnenek? — Nem engedhetjuk meg, hogy gettok­­ban nojenek fel a gyerekek — valaszol Gatyas. — Gettok mar ezer eve voltak, s az eredmeny? Nem tudtakolvasni, ir­­ni, nem ismerik a hivatalos nyelvet es mindentol elzartak magukat. Igy nem tudnak fontos funkeiokat betolteniI! Mi pedig azt akarjuk, hogy igenis legyenek Horvath Mikulas (balrol) A fahazakbol kihallatszik a ciganydiszko Gatyas Oszkar

Next

/
Oldalképek
Tartalom