Életünk, 1997 (2. évfolyam, 1-26. szám)

1997-08-27 / 17. szám

a kisebbsegi tanacsban roma kepvise­­lok, akik szfnvonalasan tudjak majd az ugyunket kepviselni. — Mi a startvonal mogott vagyunk — mondja Horvath —, mert mindig is kivo­­nultunk a tarsadalombol. Mindig tamad­­va voltunk, csak azt nem ertem, miert, ha fgy is a tarsadalom szelen voltunk? Fel akarunk sorakozni a startvonalra, de csak a tomegtajekoztatasi eszkozok se­­gftsegevel tudunk beszamolni az ered­­menyeinkrol s megmutatni az igazunkat. — Teny, hogy a tarsadalomban mukbd­­nek az eloiteletek. De nem gondoljak, hogy errol maguk a romak is tehetnek, hiszen ha megnezzijk a rendorsegi ro­­vatot, akkor bizony aranytalanul tobb a roma bunozdrdl szblb cikk, mint a feher­­rol? —Az ujsagfrok ne­­ha szandekosan elonyben reszesf­­tik ezeket a hfre­­ket, hogy rossz fenyt vessenek a romakra. Persze, ha milliardos csa­­lasokrol van szo, akkor nem tunte­­tik fel, hogy roma, zsido vagy szlovak volt-e az illeto! A kormanynak el kel­­lenegondolkoznia ezen es egyenlo mertekkel merni a bunteteseket, nem pedig szi'n es nem­­zetiseg alapjan! — Van, aki har­minc evet becsuletesen ledolgozott egy munkahelyen es most munkanelkuli maradt, mert mindenkit elengedtek. 0 persze nem talalt munkat, mert cigany. Ehezett a csaladja, ezert lopott 5 kilo krumplit. Egy evet kapott! Mikozben tudjuk, hogy az allamnak a vallalkozdk 700 millio koronaval tartoznak a be nem fizetett adoik miatt. fgy esett, hogy a taborrol szolva nem­­csak a nevelesrol ejtettijnk szot. Hiszen mindez ott lebegett a levegoben. Azon­­ban mas kerdes is foglalkoztatott, mdg­­pedig az, hogy a gyerkdcdk (akikkel beszelgetve szinten csakarrolgyozdd­­hettem meg, hogy semmivel se rosszab­­baka vilag tobbi gyereketol), ha vissza­­kerulnek megszokott kbrnyezetukbe, a panellakasok pinceinek kabitoszervon­­zasaba, parkok csavargdinak „buv­­korebe", mikent maradnak meg azon az oldalon, ahol meg oket kell vedeni s nem toluk? HOGYA GYORGY (A szerzd felvetelei) 21 LuCLclb KUI Ljei allatkertek legodaadobb es legfigyelmesebb latogatoi a gyerekek. Olyan elolenyek­­kel, hiillokkel, emldsokkel es madarak­kal talalkozhatnak, amelyeket egyebkent csak tankonyvben, filmen vagy a teve kepernyojen lathatnak. A pekingi „tudas kertjeben" tobb ezer ev­­vel ezelott nemcsak nagy, hanem apro allatokat is tartottak. Platon feljegyzese­­ibol es korabeli rajzokbol tudjuk: idosza­­mitasunk elott legalabb ketezer eszten­­dovel, az emberek olyan allatokat gyuj­­tottek ossze, amelyek manapsag mar nem leteznek. Mindezekbol arra kovet­­keztethetunk, hogy az allatkertek mar akkor is egy-egy kihaloban levo, ve­­szelyeztetett, ritka allatot igyekeztek megmenteni. A legregibb ujkori allatkertet Maria Terezia kiralyno szentesi'tesevel 1752- ben kezdtek megalapozni Becsben. A bu­­dapesti 1866-ban epult, a libereci 1904- ben. Szlovakiaban csak a masodik vilag­­eges utan kerult sor az allatkertek kiepitesere. A bajmoci var toveben 1955- ben hoztak letre az elso szlovakiai allat­kertet, amelynek celja elsosorban az or­­szag faunajanak bemutatasa volt, de a latvanyossag kedveert mas kontinensek allatait, madarait is elhoztak a latogatok­­nak. Szlovakia fovarosanak meg varnia kellett, mert csak 1960-ban nyithatta meg kapuit a pozsonyi allatkert. Erede­­tileg kilencven hektarnyi teruletet szan­(A szerzd felvetele) ytak az allatparkra. Kesobb ezt a terule­tet itt-ott megnyirbaltak, beszuki'tettek. Manapsag az allatkertek sokkal messzemenobb feladatokat latnak el, mint a puszta latvanyossag, az emberi kfvancsisag kielegi'tese. Mar a multban is felvallaltak az egyes ritka, vagy veg­­veszelybe sodrodott allatfajok megmen­­teset. Korabban mindenki onalloan dol­­gozott es laza volt az informaciocsere az allatparkok es allatkertek kozott. Napjainkban itt is nagy szerep jut a sza­­mftogepes rendszernek. Az al latke rtekben igyekeznek terme­­szetes korulmenyeketteremteni, ahol az allatok jol erzik magukat, eletkorulme­­nyeik jok; friss vizet ihatnak a csorgede­­zo — mesterseges — patakbol, a tuzo naptol forro sziklakon pihenhetnek, vagy az esdtol es eppen a nap sugaraitol ta­­lalhatnak menedeket az arnyas fak lombjai alatt es a bokrok surujeben. Egy-egy atalakitas, atszervezes nem kis raforditasba kerul, de a jovdre nez­­ve egeszen biztosan minden allatkert legjogosultsaganak, eletkepessegenek az lesz a zaloga, hogy mennyire telje­­si'ti, tolti be termeszetvedelmi feladata­­it es kijldeteset. Az uj feladatkor nem lesz konnyu, mivel a kihalasra, kipusz­­tulasra itelt allatfajok listaja, szomoru, de egyre bovebb.-tes-Hat te mit akajsz, bacsi? A medenceben zajlik az elet A tancot is tanulni kell A bajmoci aTlatkertben Az

Next

/
Oldalképek
Tartalom